Közelebb kerültek a kutatók a Fehérváron őrzött magyar királyok csontjainak azonosításához
Közelebb kerültek a kutatók a Fehérváron őrzött magyar királyok csontjainak azonosításához
Közelebb kerültek a kutatók a Fehérváron őrzött magyar királyok csontjainak azonosításáhozBizonyítást nyert, hogy a székesfehérvári Osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak. A jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát építették ki a szegedi laboratóriumban, amivel teljes örökítőanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár 2000 éves csontmaradványokból is.
Az Osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói. De az is bizonyítást nyert, hogy Fehérváron temették el Halicsi Endrét vagy más néven Halicsi András herceget, amiről eddig nem szóltak az írásos források.
"Az Osszáriumban találtuk meg a DNS adatok alapján őt, tehát Fehérvár volt, ahova eltemették Halicsi András herceget. Így még egy nagy hozadékára szeretném felhívni a figyelmet: nemcsak azoknak az uralkodónak várhatjuk a DNS adatait és a személyazonosságát, akikről eddig tudtunk Székesfehérváron, hanem pont András herceg példája mutatja meg, hogy még több Árpád-házi családtag sírhelye, nyughelye is lehet Fehérváron. Emellett már azt is bejelentettük, hogy másik két Árpád-házi uralkodót is azonosítottunk a leletanyagból" - fogalmaz a Szent István Király Múzeum által készített videóban Neparáczki Endre.
A minták kiértékelése folyamatos, és a molekuláris biológiai lépések zajlanak a már mintavett csontmaradványokból - tette hozzá Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának az igazgatója.
Az Osszárium kutatásának előzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézetben meghatározták III. Béla csontjaiból az Árpádok genetikai állományát. Ez tette lehetővé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, valamint a győri Szent László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálatát is. A Szent István Király Múzeum által készített videóban, erről is részletesen beszél a kutató.
Az ép koponyamaradványokat digitalizálják a kutatók egy 3D szkenner segítségével. Így később az egyének és a népesség történetét olyan virtuális és muzeális környezetben tudják bemutatni, amely igazán testközelbe hozza majd a történelmet a látogatókhoz.
"Ezek a genetikai vizsgálatok új távlatokat nyithatnak, akár a csontok azonosításában" - emelte ki a Szent István Király Múzeum igazgatója, Pokrovenszki Krisztián a vizsgálat kapcsán, azt is hangsúlyozva, hogy a csontmaradvány nagy része most visszakerülhet a székesfehérvári Osszáriumba, ami a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismét látogatható lesz.
A Szent István Király Múzeum videója itt érhető el:
