Partly cloudy16 °C
2021. április 11. vasárnap Zsolt, Leó
Menü
Házhozszállítás

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna
A Szuezi-csatorna (Fotó: Exponav)

A világ egyik, gazdasági és katonai szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságú hajózási útvonala a szuezi földszoroson átvezető csatorna. A Földközi-tenger medencéjét a Vörös-tengerrel összekötő vízi út iránti vágy gyakorlatilag egyidős az egyiptomi civilizációval, komoly világkereskedelmi tényezővé azonban csak másfél évszázada vált.

A Nílusról egyenesen kihajózni a Vörös-tengerre és közvetlenül kereskedni például az Afrika szarván található Punt Királyság lakóival számos egyiptomi uralkodó álmainak netovábbja volt évezredeken keresztül. Az első próbálkozások időszámításunk előtt kétezer évvel kezdődtek, s váltakozó eredménnyel a nyolcadik századig folytatódtak. A környék éghajlata nem igazán kedvezett a manuálisan kiásott csatornáknak: a rendszeresen érkező homokviharok sokkal nagyobb hatékonysággal temették vissza a három-négy méter mély és tíz-tizenöt méter széles vízi utakat, mint amilyen eredményesen a kivezényelt rabszolgák és/földművesek képesek lettek volna tisztán, hajózható állapotban tartani azokat.

Mesebeli Afrika

Háromszáz éven keresztül az Európából Ázsia felé induló kereskedelmi és katonai hajók, illetve a fordított irányba közlekedők kénytelenek voltak dél felől megkerülni az egész afrikai kontinenst, ami egy klasszikus London-Bombay utat testvérek között is egy 20 ezer kilométeres, körülbelül három hónapnyi kínszenvedéssé változtatott. Megfelelő minőségű térképek már akkor is rendelkezésre álltak, de az ésszerű útvonal-rövidítés megvalósításához (magyarán: a szuezi földnyelv átvágásához) hiányoztak a műszaki feltételek.

Az inzsellér tévedése

A komoly, tartós eredménnyel kecsegtető áttöréshez szükség volt pár olyan apróságra, amelyeket a technológiai fejlődés, valamint a geopolitika csak a XIX. század közepére tudott produkálni: meg kellett jelenniük a valóban nagy teljesítményű munkagépeknek, valamint annak a Napóleon nevű stratégiai zseninek, aki - elsősorban azért, hogy borsot törjön az örök rivális, Anglia orra alá - kiadta az utasítást egy csatorna-megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Egy Le Père nevű mérnök tévedése miatt azonban (hibásan számolta ki a Földközi-tenger és a Vörös-tenger vízszintje közötti, szerinte 10 métert is meghaladó különbséget) a tervet ejtették.

A szemfüles diplomata

Közel ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1847-ben - immáron új természettudományos módszerekkel - újraszámolják az adatokat és ugyancsak a franciák kimutassák: a vízszint-különbség centiméterekben kifejezhető. Ez mérnöki nyelvre lefordítva azt jelentette, hogy a zsilipek és átemelők nélküli csatorna minden további nélkül megvalósítható. A tanulmányt olvassa egy Ferdinand Lesseps nevű francia diplomata, aki szemrebbenés nélkül kihasználva egyiptomi kapcsolati tőkéjét (az uralkodót annak idején ő tanította francia nyelvre) lecsap a lehetőségre és egy 99 évre szóló koncessziót könyörög ki Egyiptom alkirályától egy monumentális csatorna felépítésére és üzemeltetésére.

Vive la France!

A földmunkák 1859-ben kezdődnek, s az építkezés potom tíz évig tart. A munkálatokban mintegy másfél millió egyiptomi vesz részt, s tíz százalékuk számára a „lázas munka” kifejezés végzetes valósággá válik: a több hullámban rájuk törő járványok (főleg a kolera és a vérhas) 150 ezer munkással végeznek. Az angolok kitartó aknamunkája ellenére az 1869. november 16-án megtartott ünnepélyes megnyitóra hatezer közéleti személyiséget hívnak meg: politikusokat, királyi házak tagjait, művészeket, pénzembereket, akik egymás szavába vágva méltatják „az évszázad építkezését”. A részvények 44%-a ekkor egyiptomi állami tulajdonban, 56%-a francia magánbefektetők kezében volt.

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna megnyitója (Fotó: Boka News)

Britannia beerősít

Nem telik el hat év, s a hatalmas államadósság terhe alatt nyögő Egyiptom 4 millió fontért eladja részét a briteknek, akik ily módon megnyugodva konstatálhatták, hogy a korona legfényesebb drágakövét, Indiát immáron (legalább részben) brit kézen lévő hajózási útvonalon keresztül közelíthetik meg. London markáns jelenlétét a csatornánál az 1882-ben a törökök helyébe lépő brit csapatok is erősítik, akik később azt is biztosítják, hogy az 1888-as konstantinápolyi egyezmény (melynek értelmében „a Szuezi-csatornának örök időkre semlegesnek, szabadnak és nyitottnak kell maradnia minden hajó számára úgy háborúban, mint pedig békében”) mindenki által betartassék.

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

Hajók érkeznek a Szuezi-csatornához 1869. november 17-én (Fotó: Otto Herschan/Hulton Archive)

A válság

1956 júliusában, két évvel a Kairó által kikövetelt brit csapatkivonás után a szovjetekkel kacérkodó Nasszer egyiptomi elnök államosítja a csatornát annak érdekében, hogy az így befolyó összegekből finanszírozza az asszuáni gát építését. A fő részvényesek (és károsultak) hazája Franciaország és Nagy-Britannia, s ötven évvel ezelőtt egyik sem arról volt híres, hogy szó nélkül lenyeljen egy ekkora békát. Három hónap felkészülést követően elindítják a „Muskétás” fedőnevű hadműveletet, melyhez lelkesen csatlakozik az államalapítás nyolcadik évében járó zsidó állam hadserege is. A villámháború nyolc napig tart és Egyiptom totális vereségével végződik; ennek ellenére (az ENSZ, valamint a Szovjetunió nyomására) a győzteseknek vissza kell vonulniuk.

Nyolc év üzemszünet

Az 1967-ben lezajlott hatnapos izraeli-arab háború után a csatorna nyolc évig zárva tart, s a kereskedelmi hajók ismét csak Afrika megkerülésével tudnak közlekedni Eurázsia két széle között. 1975-ben ismét megnyitják a hajóforgalom előtt a 170 kilométer hosszú, 300-500 méter széles, és 17 méternyi merülési mélységet elbíró mesterséges vízi utat. A békét és a hajózhatóságot 1981 óta (egyiptomi és izraeli jóváhagyással) a Sinai-félszigetre telepített nemzetközi erők is garantálják, akik között számos magyar rendőr is szolgált, a többnemzetiségű parancsnokság legnagyobb megelégedésére.

Egy kis statisztika

A zsilipek nélküli Szuezi-csatornán évente 18-20 ezer hajó halad át (szigorúan csak konvojokba rendeződve), ami a világ teljes, hajón lebonyolított kereskedelmi volumenének körülbelül 10 százaléka. Egy átlagos átkelés 13 óra, s (ugyancsak átlagosan) a hajók körülbelül 110 ezer euró áthaladási díjat fizetnek az üzemeltetőnek, vagyis az egyiptomi államnak, amely így évente 2 –2,1 milliárd eurót bevételezhet. Ebből finanszírozzák a folyamatos kotrást (a homokviharok fittyet hánynak az évezredekre és a társadalmi berendezkedésre), valamint a tervezett bővítéseket. Ez utóbbiak 2018-ra a 24 méteres merülési mélység elérését célozták meg, s ha ez bekövetkezik, a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú szupertankerek is igénybe vehetik a fáraók csatornáját.

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

  • Tudod, mi az a Tacfit?
    Tudod, mi az a Tacfit?
  • Mától lehet beiratkozni az általános iskolákba
    Mától lehet beiratkozni az általános iskolákba
  • Újra meghirdetik a Közfoglalkoztatásból versenyszférába elnevezésű programot
    Újra meghirdetik a Közfoglalkoztatásból versenyszférába elnevezésű programot
  • Kitüntették a rendőröket, akik a Margit kórházban keletkezett tűzből két férfit mentettek ki
    Kitüntették a rendőröket, akik a Margit kórházban keletkezett tűzből két férfit mentettek ki
  • Április 18-ig teljesíthető a Tavaszköszöntő túra
    Április 18-ig teljesíthető a Tavaszköszöntő túra
  • Fiatal kutatók mutatkozhatnak be az őszi Moskovszky-konferencián
    Fiatal kutatók mutatkozhatnak be az őszi Moskovszky-konferencián
  • Újabb rekortán borítású futópálya épül városunkban
    Újabb rekortán borítású futópálya épül városunkban
  • Fejérben újabb 445 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést
    Fejérben újabb 445 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést

Eseménynaptár

  • Plázákban szólnak holnap a költészet napi versek
    Plázákban szólnak holnap a költészet napi versek
  • Magyarország segít Szlovákiának az orosz oltóanyag bevizsgálásában
    Magyarország segít Szlovákiának az orosz oltóanyag bevizsgálásában
  • Szinte minden idős megkapta már a védőoltást
    Szinte minden idős megkapta már a védőoltást
  • A Vörösmarty Mihály Könyvtár is bekapcsolódik a Földrajz Éjszakája rendezvénysorozatba
    A Vörösmarty Mihály Könyvtár is bekapcsolódik a Földrajz Éjszakája rendezvénysorozatba
  • Az átoltottság növekedésével visszatérhet a gazdaság dinamikus növekedése
    Az átoltottság növekedésével visszatérhet a gazdaság dinamikus növekedése
  • Elefánt-babamérlegre gyűjt a Fővárosi Állatkert
    Elefánt-babamérlegre gyűjt a Fővárosi Állatkert
  • Újabb csaló üzenetekre figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet
    Újabb csaló üzenetekre figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet
  • HÍRADÓ 2021. április 9.
    HÍRADÓ 2021. április 9.
  • Mi lesz a székesfehérvári Akóts-malom sorsa?
    Mi lesz a székesfehérvári Akóts-malom sorsa?