Fedélzeti kamerát minden autóba?
Fedélzeti kamerát minden autóba?
Fedélzeti kamerát minden autóba?De a hasznosságán túl azért vannak itt még tisztázatlan kérdések bőségesen. A technika ott tart, hogy ezek a kamerák is nagyon gyors ütemben fejlődnek. A FullHD felbontás, a nagylátószögű kamera, az éjjel is jó minőségű képet rögzítő rendszer, a beépített helymeghatározó GPS-szel kiegészítve a totális biztonság érzetét kelthetik az autósban. Teszik ezt nem is feleslegesen, hiszen egy hirtelen közlekedési esemény során, ha van az autónkban ilyen kamera, akkor jó eséllyel azt is rögzíti, hogy mi csak az elszenvedői voltunk a balesetnek, nem pedig okozói. Ez adott helyzetben még a javunkra is szolgálhat.
Nyilván így gondolkodnak azok is, akik ilyennel szerelik fel autóikat. Egy ilyen menetrögzítő már 20 ezer forint körül is beszerezhető, és ha még drágábbat is veszünk, akkor is elmondható, hogy a befektetett összeg messze nincs arányban az esetlegesen az autónkban keletkező kárral. Persze ettől még nem feltétlenül kerül el minket a vész, de kétségtelen tény, hogy egy bizonyítási eljárásban vagy egy biztosítási ügyintézés során, ha van ilyen felvételünk, akkor sokan úgy vélekednek, hogy náluk az aduász.
Bizonyíték vagy átok?
Az autós kamera elhelyezésére a legjobb hely a szélvédő középső része a tükör alatt. Talán itt zavar a legkevesebbet a kilátásból és innen nyílik a legjobb kameraállás az előttünk haladó forgalom rögzítésére. Az igazán profik olyan típust vesznek, mely nem csak előre, hanem dupla kamerával hátrafelé is tud rögzíteni.
Nos, a helyzet messze nem ennyire egyszerű. Sajnos, mint sok más hasonló technikai vívmány, ez is oly gyorsan robbant be a köztudatba és vele együtt a mindennapi használatba, hogy a szükséges jogi szabályozás még messze nem történt meg. Így volt ez a drónok esetében is, bár ott már készültek tervezetek és a Parlament is foglalkozott a szabályozással, de mind a mai napig nincs kifejezetten a drónokat szabályozó hazai rendelkezés. Valahogy így van ez a menetrögzítőkkel is. Használni ugyan lehet, nem is büntetik a használatát, de jelen állás szerint a rögzített felvételek felhasználhatósága erősen kétséges.
Az ok: a szükségszerűen rögzített túl sok személyes adat. Jelenleg a legfőbb szabályozás, mely érinti az autós kamerákat, az a személyiségi jogok megsértése. Ez a kérdés egyébként a kamerával felszerelt drónok esetében is fennáll. Sokan nem gondolnak bele, de a kamerák felvételein szereplőknek vannak személyiségi jogaik, akár okozói egy esetleges balesetnek, akár csak véletlenül a kamera látómezőjébe kerültek. A jogszerűség megtartásához pedig a felvételen szereplőknek a hozzájárulása szükséges. Ez utólag szinte kivitelezhetetlen. Erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) már többször is nyilatkozott.
A YouTube tele van fedélzeti kamerás felvételekkel. Talán a legtöbb ilyen, balesetekről szóló felvétel Oroszországból érkezik. Azt, hogy miért pont onnan, azt nem találgatnám, de a felvételek tanúsága szerint ott sem nagyon törődnek a személyiségi jogokkal. Ám kétségtelen tény, hogy végignézve jó pár percnyi ilyen videót, van mit okulni és tanulni a vezetési technika tekintetében (is).
Konkrét jogi szabályozás hiányában a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) állásfoglalása az irányadó, mely szerint fedélzeti kamerával készített felvételeket magánszemélyek készíthetnek, mégpedig úgy, hogy azok öt napig tarthatóak meg és ahhoz más nem férhet hozzá. A felvételek nyilvánosságra hozatala nem megengedett. Ha mégis nyilvánosságra hoznánk, akkor előtte a személyes adatokat, mint például a felismerhető arcképeket és az autók rendszámait ki kell takarni.
És ez az a pont, ahol felvetődik a kérdés, hogy akkor mire is jó a kamera, ha egy esetleges bizonyítási eljárás során nem lehet nyilvánosságra hozni a felvételen szereplő személyek adatait. Igen, mondhatnák, hogy ez a 22-es csapdája. Jelenleg, a korábban már említett törvényi szabályozás hiányában a bíróságokra hagyják, hogy adott ügyben elfogadják-e bizonyítékként a felvételt vagy sem. Azonban azt fontos tudnunk, hogy az év elejétől változott a polgári eljárásjogot szabályozó törvény, mely szerint peres ügyekben nem használható fel az a bizonyíték, mely jogsértő módon keletkezett. És ugyebár azok a felvételek, melyeken jól láthatóak a rajta szereplők, de ehhez ők nem adták beleegyezésüket, akkor azok jogsértő módon készültek, ezáltal nem hozhatóak nyilvánosságra, még a bíróságokon sem.
A helyzet feloldása a Parlament kezében van, egy jól megírt törvény képében. De amíg ez nem készül el, addig marad a bírósági ügyek egyedi elbírálása, a bírósági gyakorlatok figyelembe vétele és a bizonytalanság.
Az egyik legjobb példa az úti film kategóriában a menetrögzítő kamerára. Mesés táj, gyönyörű UHD, 4K felvétel, kellemes zene. Én az ilyen videókat már nem is számítógépen, hanem otthon a 4K-s tévén nézem. Érdemes megnézi és közben eltervezni a nyári utazást, mondjuk Svájcba.
Akkor most szabad, lehet, praktikus, vagy csak játék?
A fentieket olvasva nehéz egyértelmű választ adni. Azt nem mondom, hogy ne használjuk, mert nyilván lehet. A közösségi média tele van olyan megdöbbentő balesetekről tanúskodó felvételekkel, melyből így utólag is sokat tanulhatunk, sőt, lehet hobbiból is úti filmek felvételére használni. Ilyet is látni szép számmal a YouTube-on. És akkor még meg sem említettem a sport kamerákat, melyek szinte azonos elv mentén működnek, csak ebben az esetben a sport és hobbi oldala domborodik a dolognak. Szóval van értelme, talán még én is belevágok és a húsvéti nyuszitól kérek egy ilyen kamerát a szélvédőmre. Aztán figyelnem már csak arra kell, hogy ne sértsem meg mások személyiségi jogait.
