Rain25 °C
2019. június 16. vasárnap Jusztin
Menü

Méh-párti kiadvány az MTA-tól

Méh-párti kiadvány az MTA-tól
A beporzó fajok fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia (Fotó: wikipedia.org)

Életben maradásunk egyik fő letéteményesei a méhek, akik beporzásukkal alapvető élelmiszereink növényi összetevőinek termővé válását biztosítják. Az MTA egy ingyenes kiadvánnyal segít megvédeni a derék kis zümiket.

Sokatmondó adat, hogy számítások szerint a jelenlegi haszonnövények - melyek alapjai szinte minden táplálékláncnak - majd 70 százaléka egész egyszerűen nem fordulna termőre, ha a méhek nem végeznék el a beporzást. A takarmánynövények nagy része szintén tőlük függ, ha nem dolgoznának serényen, le kellene mondanunk ezekről a takarmánynövényekről, közvetve pedig ezzel együtt a tejtermékekről, húsról és a tojásról is.

Hazánkban közel 700 különböző vadméh faj él, így a házi méh nem marad egyedül a nagy munkában. Mivel a méheket sokan összetévesztik a darazsakkal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja most egy ingyenes kiadvánnyal igyekszik segíteni abban, hogy hatékonyan megvédhessük a számunkra is oly fontos munkát végző beporzó fajokat. A természet már bőven "elismerte" a beporzók nélkülözhetetlen munkáját, mintegy 300 ezer különböző növényfaj azért fejleszt nektárban, virágporban gazdag, finoman illatozó, csábító színű virágokat, hogy magához vonzza a beporzókat, amelyek virágról virágra járva bőséges táplálékhoz jutnak. Sőt, nemcsak a virágot látogató egyedek, hanem utódaik is részesülnek a cukrokban, fehérjékben, vitaminokban gazdag élelemből.

Képekben, információkban gazdag a méheket
Képekben, információkban gazdag a méheket "népszerűsítő" kiadvány (Fotó: MTA)

A Kovács-Hostyánszki Anikó által jegyzett kiadvány a "Beporzók a kertünkben - avagy a háttérben munkálkodó természet" címet kapta. Megjelenésére még 2018-ban került sor, az MTA Ökológiai Központja pedig ingyenes letölthetővé tette azt honlapján.

Ha pedig egy kicsit viccesebb formában is kíváncsiak vagytok a méhek és a rájuk hasonlító darazsak alapvető különbségeire, ide kattintva megnézhetitek ezeket.

A kiadvány a héten ráadásul abszolút időszerű is, hiszen 2018. óta május 20. a méhek világnapja. És hogy miért pont ez a nap? 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt. Munkásságának fontosságát már akkor felismerték és nagyra becsülték.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Vadászkéssel a kezében fenyegetőzött
    Vadászkéssel a kezében fenyegetőzött
  • Ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés
    Ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés
  • Ma tartják a Szabadságkoncertet
    Ma tartják a Szabadságkoncertet
  • Drágábbak a horvát autópályák szeptember végéig
    Drágábbak a horvát autópályák szeptember végéig
  • Véget vethetnek a szúnyoginváziónak a Balatonnál
    Véget vethetnek a szúnyoginváziónak a Balatonnál
  • Marad a kánikula, de frissítő záporok is jöhetnek
    Marad a kánikula, de frissítő záporok is jöhetnek
  • Meghalt Franco Zeffirelli olasz rendező
    Meghalt Franco Zeffirelli olasz rendező
  • Borsófesztivált rendeztek Feketehegy-Szárazréten
    Borsófesztivált rendeztek Feketehegy-Szárazréten
  • A Nemzeti Színház Woyzeck című előadása lett a legjobb a POSZT-on
    A Nemzeti Színház Woyzeck című előadása lett a legjobb a POSZT-on