Clear sky30 °C
2019. június 26. szerda János
Menü

A 10 kilométeres sikerek és a 150 kilométeres bukások versenye

„A futás a legjobb pszichológus. A hosszútávfutásra ez különösen igaz. Megnyugtat és kikapcsol. Olyankor semmi másra nem figyelsz, csak magadra. Az "ultrázás" kicsit olyan, mint az élet. Vannak mélypontok, de összeszeded magad és mész tovább.”

Legutóbb bemutattam három fiatalembert, akik egyedül vágtak neki az idén tizenharmadik alkalommal megrendezett Ultrabalatonnak. Városunkból többen is erőt éreztek magukban ahhoz, hogy váltótárs nélkül kerüljék meg a Balatont. Így például Fülöp Róbert is nekivágott a távnak, valamint Székesfehérvár futónagykövete, aki mellett a Fehérvári Futótűz SE részéről Kovács Gábor is rajthoz állt.

Az SE egy másik tagja, Preil József szintén kitartóan rótta a kilométereket.

Preil József (Fotó: Varga Pincészet)
Preil József (Fotó: Varga Pincészet)

Számos versenyen vettem már részt, jóllehet soha nem a versenyzés volt a lényeg. Számomra ezek az események utazások.” – mesélte – „Az eddigi futásaim közül kiemelkedő helyet foglal el az UB, mert a Balaton szerelmese vagyok. A Balaton körbefutása volt az, amely évekig motivált a távok növelésében. Kedves volt még számomra a Korinthosz160, mely a futás igazi ünnepének számít példaértékű szervezéssel és légkörrel. Legbüszkébb pedig a 2018-as Spartathlon teljesítésre vagyok, amit a különlegesen cudar időjárás miatt szívesen aposztrofálok magamban Zorbathlonnak.”

József sajnos az UB-ra nem tudott úgy készülni, mint szeretett volna. Időhiány miatt a keresztedzések és a pihenések is elmaradtak. Abban bízott, amit Szabó Béla Wojtek barátja mondott neki, hogy többet kell fejben dolgozni.

Alapvetően minden verseny más.” – fejtette ki – „Az UB különleges atmoszféráját a csapatok, a két-három fős váltók és az egyéniek furcsa elegye adja. Mindenki mást akar az UB-tól és mindenki máshol tart az útján, már ami a futást illeti. Ezt végig érezni lehet és helyén kell kezelni, amikor a friss csapattagok elvágtáznak az ember mellett. Nem is gondolnánk kívülről szemlélve, hogy ez mekkora frusztrációt okozhat. Ugyanakkor az nagyon sokat tud adni, amikor egy-egy előző odaszól pár kedves szót. Szerencsére erre is egyre több példa van.”

Preil József kedvesével egy februári futáson (Fotó: Preil József)
Preil József kedvesével egy februári futáson (Fotó: Preil József)

 Egyéni indulóként neki az éjszaka monotonitása okozta a legnagyobb kihívás. Erre előre fel kellett mentálisan készülni: a véget érni nem akaró klausztrofób egyenesekre a déli part házai között, miközben egyre ereszkedik az emberre az éjszaka.

Józsefet párja, Mórocza Andrea kísérte el a versenyre, akit hatalmas tehetségnek és a jövő nagy reményű ultrafutójának tart, aki máris szép eredményeket tudhat magáénak. A fiatalember 2017-ben sikeresen teljesítette egyéniben az UB-t 27 óra 53 perc alatt, idén 150 kilométerig jutott. A feladáshoz végső soron az vezetett, hogy 70 km környékén megfájdult a gyomra, ami azért volt szokatlan, mert eddig soha nem volt ilyen jellegű panasza ultrafutáson. Mivel sem enni sem inni nem tudott, szép lassan „elfogyott” és egy idő után már csak kóválygott az úton.

A szívem szakadt meg de a feladás racionális döntésnek tűnt. Jövőre természetesen újra megpróbálom. Nem tehetek mást, mint hogy ott vagyok. Ez olyan Stockholm-szindrómaszerű dolog, azt hiszem. A következő UB-ra rendesen fel szeretnék készülni - már ami a fizikális felkészülést jelenti. A másik tanult lecke, hogy a frissítést csak a saját magam által vitt élelmiszerekből fogom megoldani.”

Preil József és Mórocza Andrea - BSZM, 4 nap futás (Fotó: Preil József)
Preil József és Mórocza Andrea - BSZM, 4 nap futás (Fotó: Preil József)

Nagyon jó verseny volt az idei. Sokat fejlődött, bár inkább a show irányába, ha szabad így kifejeznem magam. Ez persze nem baj, csak nem egészen arról szól, amiért én futónak szegődtem. Ugyanakkor látom, mekkora és milyen sok örömet okoz másoknak, és ezért azt gondolom, jó az irány és köszönet jár érte a szervezőknek. Az UB sajátos módon a 10 kilométeres sikerek és a 150 kilométeres bukások versenye. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam.”

A fehérvári fiatalember egyébként leginkább az erdőben, terepen szeret futni, s egyedül, mert a futás számára a szabadságot jelenti. Ha lehetősége van a „magányos sportra” is, akkor könnyűszerrel kapható a városi társas futásokra is, de a futás eszenciája számára az elmélyült természetközeliség.

Annak, aki jövőre szeretné megpróbálni az UB-t, azt tanácsolja, hogy először csapatban vágjon neki a távnak, majd jöhet a váltó, és kellő rutin után egyedül is be lehet nevezni e próbára.

„Aki egyedül neki mer vágni, az szerinte már megtapasztalta a saját korlátait annyira, hogy ismerje őket.”

József mellett Pirik Gyula is benevezett a Fehérvári Futótűz SE részéről az UB-ra. Ő kiegészítő sportokkal is készült a megmérettetésre: kerékpározott, kettlebellezett a futás mellett.

Pirik Gyula (Fotó: Wágner Mónika)
Pirik Gyula (Fotó: Wágner Mónika)

„Részemről a felkészülés annyiban volt más, hogy nem nagyon figyeltem a sebességemre, inkább pulzuskontrollal futottam.” – emlékezett vissza – „Ez azt jelenti, hogy azt a pulzusszámot próbálod tartani futás közben, amivel úgymond hibátlan frissítés mellett "bármeddig" tudsz futni. Persze fejben is ott kell lenni a pályán. A mélypontok kezelése fontos dolog ebben a sportban.”

A fehérvári sportoló már számos futóversenyen részt vett, ám az UB mindig különleges alkalomnak számít. A legemlékezetesebb próbája a 2017-es Velencei Szupermaraton volt, mert ott futotta élete első ultra távját. A legkedvesebb pedig a 2018-as UB, amit 3 fős csapatban teljesített Haraszti Tomi barátjával és Mészáros Lászlóval, akit abból a móri futócsapatból ismer, akik „belehúzták” az „UB Életérzésbe”.

Az első fontos „UB-dátum” 2012, amikor egy móri ismerőse, Darabos Zoltán kerékpáros kísérőnek hívta el. Annyira elragadta a rendezvény hangulata, hogy rögtön tudta, vissza fog térni - de futóként. A következő évben már a rajtvonalban állt – kerékpár nélkül.

Pirik Gyula - kísérőjével (Fotó: Wágner Mónika)
Pirik Gyula - kísérőjével (Fotó: Wágner Mónika)

Azóta többször is körbe futotta már csapatban a tavat. 10 fős teamben 19 óra 40 perc volt eddig a legjobb ideje, a 3 fős brigáddal pedig 23 óra 38 perc alatt sikerült abszolválniuk a kört. Ennek ellenére azt mondja, igazából nem az eredmények miatt fut, hanem az élményért és saját maga legyőzéséért.

Szinte mindig az öccse kíséri el a versenyekre.

„Jó, ha az ilyen távokon az ember mellett olyan kísérő van, aki tapasztalt és a nehéz pillanatokban elviseli. Nem titok az sem, hogy egy jól "odarakott" mondattal sokat tud segíteni, sőt képes kihúzni a gödörből.”

Sajnos idén csak a 86,3 km-ig jutottam. Elrontottam a frissítésemet, mert megkevert a meleg, ami nem a barátom. Időt veszítettem azzal, hogy újra futásra alkalmassá tegyem magam. Plusz volt egy esésem, ami figyelmetlenségből adódott. Így nem sikerült szintidőn belül odaérnem Keszthelyre. Jövőre ismét nekivágok. Mindaddig ott leszek az egyéni rajtban, amíg nem érek körbe. Jobban figyelek majd a frissítésre, és még több időt fordítok a futóedzésekre. Most megízleltem az egyéni UB futást, így könnyebb lesz majd újra nekivágni. Ha tudja az ember mire számíthat akkor kicsit "lazábban" áll a dologhoz.”

Gyula egyébként egyetlen hetet sem hagy ki, ha a futásról van szó. Lehet vakító napsütés, izzasztó meleg, szakadó eső, süvítő szél vagy fagy és hóesés. A hajnali vagy a késő esti „karikákra” szinte mindig egyedül vág neki, de futótársaival is vannak megbeszélt, közös edzési időpontok.

Pirik Gyula az UB-n, pihenés közben (Fotó: Wágner Mónika)
Pirik Gyula az UB-n, pihenés közben (Fotó: Wágner Mónika)

A rövidebb futások helyszíne általában a Sárpentelei parkerdő, s gyakran körbefutják a Velencei-tavat is. Néha felmerészkednek a Velencei hegységbe is, mert „a dombok jó ellenfelek”.

Ahogy mondani szokás, a futás a legjobb pszichológus. A hosszútávfutásra ez különösen igaz. Megnyugtat és kikapcsol. Olyankor semmi másra nem figyelsz, csak magadra. Az "ultrázás" kicsit olyan, mint az élet. Vannak mélypontok, de összeszeded magad és mész tovább.”

Az UB Haraszti Tamást is a bűvkörébe vonta. Őt 2015-ben hívta el Pirik Gyula kerékpáros kísérőnek, s ott kapott kedvet a futáshoz. Eddig főként félmaratonokon indult: Fehérváron, Várpalotán, Szigligeten, Móron. Az idén először egy terepfutó versenyt is kipróbált Gánton. A legnagyobb eredményének a tavalyi UB-t tartja, amikor 3 fős csapatban 24 óra alatt teljesítették a távot.

Haraszti Tamás (Fotó: Horváth Zsuzsa - UB)
Haraszti Tamás (Fotó: Horváth Zsuzsa - UB)

„Minden terepen szeretek futni, mert fő a változatosság!” – mondta – „Edzeni zenével szoktam, versenyen pedig zene nélkül, hogy oda tudjak figyelni másokra is. Az UB nagyon jó arra, hogy megismerjük önmagunkat, csapattagjainkat. Óriási élményt nyújt. Aki nekivág egyéniben, az készüljön élete leghosszabb napjára, ami sok élményt és sok édes kínt is ad.”

Haraszti Tamás kísérőjével (Fotó: Horváth Zsuzsa - UB)
Haraszti Tamás kísérőjével (Fotó: Horváth Zsuzsa - UB)

Az idei UB-ra hosszabb futásokkal készült. Sajnos a tavat nem sikerült megkerülnie, 108 km-ig jutott. Elhanyagolta a frissítést, aminek meglett a böjtje: láz, izomgörcsök, hányinger. Ezért jövőre több „természetes ételt” és kevesebb táplálék-kiegészítőt fog fogyasztani a verseny alatt. A felkészülését pedig heti 100 km-re növeli majd, melyen 30-40 km-es távok is lesznek.

Óriási élményt nyújt az UB (Fotó: Horváth Zsuzsa - UB)
Óriási élményt nyújt az UB (Fotó: Horváth Zsuzsa - UB)

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Nőhet az infláció - korrigált a jegybank
    Nőhet az infláció - korrigált a jegybank
  • Jegybank - kamattartásra szavazott a Monetáris Tanács
    Jegybank - kamattartásra szavazott a Monetáris Tanács
  • Alba Innovár - lezárult az első digitális felnőttképzési program
    Alba Innovár - lezárult az első digitális felnőttképzési program
  • Meghosszabbítanák a kedvezményes lakásáfa használhatóságát
    Meghosszabbítanák a kedvezményes lakásáfa használhatóságát