Partly cloudy30 °C
2020. július 11. szombat Nóra, Lili
Menü

Ezért dolgoznak sokan nyugdíjasként is

Ezért dolgoznak sokan nyugdíjasként is
Sokan térnek vissza a munkába nyugdíj mellett is (Fotó: Unsplash/JD Mason)

Évről évre egyre több nyugdíjas tér vissza a munka világába. A friss statisztikák szerint tavaly mintegy 110 ezren vállaltak munkát nyugdíj mellett. Vajon miért?

Néhány év alatt nagymértékben megugrott Magyarországon a dolgozó nyugdíjasok száma: 2016-ban 42 ezer, 2018-ban 59 ezer, 2019-ben viszont már 100 ezernél is több idős ember választotta a munkát a jól megérdemelt pihenés helyett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint pedig 5 év alatt 80 százalékkal nőtt a 65 és 74 év közötti dolgozók száma.

A Nyugdíj Másképpen szakértői szerint ennek egyik oka, hogy egyre csökken az aktív munkavállalók száma, ezért a kormány jelentős kedvezményekkel próbálja visszacsábítani a tapasztalt, nyugdíjazott munkaerőt.

Megéri visszatérni

2019 januárjától számos olyan változás lépett életbe, amelyek révén a cégeknek 21 százalékkal olcsóbb nyugdíjas munkaerőt foglalkoztatni, mint egy aktív korú dolgozót.

A nyugdíj melletti munkavállalás után ugyanis csak 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA-t) kell fizetni, a munkáltató ráadásul mentesül a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) és a szakképzési hozzájárulás alól is. Az új szabályok részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesek.

A változások előnye továbbá, hogy míg 2018-ban a bruttó 100 ezer forintos bérből 71 ezret kaptak kézhez a nyugdíj mellett dolgozó idősek, addig 2019-től már 85 ezres nettó bevétellel számolhatnak az állami nyugdíj mellé. A havi 14 ezer forintos plusz pedig egy év alatt már 168 ezer forintnyi extra jövedelmet jelent. Ennél jobb feltételekkel még sosem dolgozhatott nyugdíjas Magyarországon.

A változásoknak köszönhetően tehát a cég és a nyugdíjas dolgozó is jól jár, ráadásul a munkaerőhiány is hatékonyan enyhíthető.

Az idősek egyébként nyugdíjszövetkezeteken keresztül tudnak visszatérni a munka világába. Az ilyen szövetkezetek célja, hogy az alacsonyabb céges közterhekkel ösztönzőleg hassanak a munkaerőpiacra, valamint hozzájáruljanak ahhoz, hogy minél több szépkorú tudja produktívan megvalósítani öregkori céljait.

Magyarországon több mint 100 bejegyzett nyugdíjas szövetkezet működik.

Szívesen maradnak aktívak

A dolgozó nyugdíjasok számának növekedéséhez az is hozzájárul, hogy vannak olyan idősek, akik továbbra is szeretnének aktívak maradni.

Ugyanis nem mindenkinek megy könnyen a munkától való eltávolodás - főleg akkor nem, ha valaki hivatásként tekint a foglalkozására. A legtöbben tulajdonképpen arra vágynak, hogy olyan tevékenységekkel töltsék a nyugdíjas éveiket, amelyektől jobban érzik magukat - egyeseknek pedig a munka is előkelő helyen szerepel ezen a listán.

A munkavállalás emellett segít az idősek mentális fittségének megtartásában, valamint hozzájárul a pozitív önkép és az önértékelés kialakításához is. A több évtizedet ledolgozott szakemberek ráadásul olyan mennyiségű tudással és tapasztalattal rendelkeznek, amellyel ki is vívják a kellő tiszteletet és megbecsülést - a főnököktől és a kollégáktól egyaránt.

Azonban kicsit árnyalja a képet az, hogy a dolgozni vágyó idősek többsége csak nagyon kevés lehetőség közül választhat. A nyugdíjas szövetkezeteknél ugyanis többnyire fizikai munkát és több műszakos állásokat kínálnak a 65 év felettieknek, így sokszor elvárják, hogy az jelentkezők jó fizikummal, valamint nagy teherbíró képességgel rendelkezzenek. Sok helyen például az árufeltöltő, a pénztáros, a targoncavezető vagy a takarító pozíciókat töltenék fel a nyugdíjasokkal.

Sajnos előfordulhat, hogy a fenti foglalkozásokat nem szívesen, hanem kényszerűségből végzik el az idős munkavállalók, hogy a plusz bevételből támogatni tudják gyerekeiket, unokáikat. Ezért az sem ritka, hogy a diplomás, több nyelven beszélő szépkorú szakemberek kénytelenek bolti eladóként vagy gyári összeszerelő munkatársként elhelyezkedni - így a munka akár megalázó is lehet a nyugdíjas számára.

Van, hogy nincs más választás

A legaggasztóbb tény azonban az, hogy sokaknak nemcsak a család támogatására nem futja az állami nyugdíjából, hanem a mindennapi szükségleteire sem.

Rengeteg idős ember ugyanis csak minimális nyugdíjat kap: vannak, akiknek havonta 100 ezer forintnál is kevesebből kell megélniük. Ilyenkor tehát már tényleg nincs más választás, muszáj dolgozni.

A jelenleg még aktív dolgozók pedig még nehezebb helyzetbe kerülhetnek majd, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Egy tavalyi felmérésből például az derült ki, hogy csupán minden tizedik magyar biztos abban, hogy nyugdíjasként is fedezni tudja majd az egészségügyi kiadásait. Tíz magyarból kilenc tehát arra számít, hogy nem tudja majd megvenni a gyógyszereit, miután nyugdíjba megy.

Egy másik kutatás pedig megállapította, hogy a most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele arra számít, hogy nyugdíjas korában is dolgoznia kell majd, hogy fenntarthassa megszokott életszínvonalát.

Mi a megoldás?

A fenti, ijesztő kilátások ellenére a becslések szerint a magyarok mindössze 27 százaléka készül fel előre a nyugdíjas éveire. A fiatalabb generációk azonban már sorra kezdik felismerni, hogy nincs más választásuk: gondoskodniuk kell a saját jövőjükről, ha boldog nyugdíjas évekre vágynak. Tehát egyre inkább előtérbe kerül számukra az öngondoskodás kérdése.

A nyugodt időskor kulcsa tehát a tudatos spórolás, vagyis a nyugdíj-előtakarékosság. A nyugdíjcélú megtakarításoknak három fő típusa van: az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ).

A legmegfelelőbb, személyre szabott konstrukció kiválasztásához ajánlott szakértők segítségét kérni. Azonban bármelyik megoldást is válasszuk, egy biztos: a tudatos felkészülésnek köszönhetően csak akkor kell majd dolgoznunk nyugdíjasként, ha valóban szeretnénk - nem pedig azért, mert muszáj.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár