3 évnél régebbi cikk

Rád talál a szerelem, ha átugrod a tüzet Szent Iván éjjelén
Fehérvár Médiacentrum fotója
Kiss László
Rád talál a szerelem, ha átugrod a tüzet Szent Iván éjjelén

Június 23-ról 24-re virradó éjszakát nevezik Szent Iván éjnek. A nyári napforduló ünnepéhez, amikor a leghosszabb a nappal, mágikus hagyományok kötődnek.

A Szent Iván napi szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célja volt Magyarországon. Székesfehérváron évről évre felelevenítik ezt a hangulatos hagyományt, tavaly a Prohászka ligetben a Kákics Együttes és a Táncol”KODO” Táncegyüttes idézte fel az izgalmas szertartást. 

A Szent Iván éji tűzugrás szokásának legszebb változatait Kodály Zoltán gyűjtötte a 20. század elején Zobor alján. A tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett, melyet néhol a lányok gyűjtötték, és a tüzet is ők gyújtották meg.

A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásos módjai voltak.

Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A szokás lényeges része a szerelemvarázslás: a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek, erre utal a közismert szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének". A falu összes fiatalját összeénekelték, néhol már az ünnepet megelőző vasárnapokon is gyújtottak tüzet.

Szent Iván éjszakáját egyébként a nyári napfordulótól három nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. 

"Ahogy a Föld kering a Nap körül,  - köszönhetően annak, hogy a Föld be van dőlve 23,5 fokkal arra a síkra, amin kering, -  a Napot a különböző évszakokban más más magasságban láthatjuk." - ismertette Kötél László csillagász. 

Emiatt a dőlés miatt nyáron magasabban látjuk a Napot. Nagyobb, hosszabb utat tesz meg az égen, ezért hosszabbak a nappalok. Június 21-hez érkezve pedig a Nap eléri azt a pályát a Földről nézve, amikor már magasabbra nem megy, vagyis a Nap a ráktérítő fölött tartózkodik, Ilyenkor az északi féltekén van a csillagászati nyári napforduló.

A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ehhez kapcsolódnak a Szent Iván éji hagyományok.

"Ehhez a napfordulóhoz a Szent Iván éjszakát szokták kötni, ami annyival változott, hogy míg kétezer évvel ezelőtt ez a forduló június 23-24. körülre esett, a különböző naptárreformok miatt, ez most már június 21.  De a hagyományok miatt megmaradt erre a június 23-áról 24-ére virradó éjszakára.  - mesélte Kötél László csillagász.  - Ekkor elevenítik tehát fel a különböző népszokásokat is, mint a tűzgyújtás. Ez  rengeteg nép szokásainak a része,  ezzel is ünneplik, hogy a fény, a leghosszabb nappal itt van, a fény, mint a nappal szimbólumát ünneplik."

A nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást az újjászületést is jelképezte. Ennek a napnak országonként más-más nevet adtak, Magyarországon a júniusi hónapot Szent Iván havának is hívják, innen ered az elnevezés, Szent Iváni-éjszaka.

Szerkesztő: Kovács V. Orsolya
(További forrás: Wikipédia, tudásbázis.sulinet.hu)

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek