Partly cloudy15 °C
2020. október 22. csütörtök Előd
Menü

Tenet kritika: nagybetűs Nolan-film, amit okvetlen látnotok kell, még akkor is, ha fogalmatok sincs, mi történik benne

Tenet kritika: nagybetűs Nolan-film, amit okvetlen látnotok kell, még akkor is, ha fogalmatok sincs, mi történik benne
A Tenet az év egyik legkülönlegesebb filmje, amelyben John David Washington alakítja a Főhőst (Fotó: Warner Bros.)

Végre-valahára bemutatták a mozikban Christopher Nolan újabb sikervárományos filmjét, a Tenetet, amely már előzeteseivel is megannyi kérdőjelet kreált az emberek fejében. Bár Nolan személye garancia a sikerre, a Tenet olyan élménnyel kecsegtet, amit mindenkinek meg kell tapasztalnia. Nem elég olvasni róla, látni kell, ugyanis garantáltan tátott szájjal fogjátok élvezni, ahogy elvesztitek a fonalat. Nézzük, hogyan teljesített nálunk a Tenet! (Spoilermentes kritikánk következik.)

Külcsín

Christopher Nolan korunk egyik - ha nem a - legnagyobb rendezőzsenije. Kevés olyan figurát lehet találni jelenleg a szakmában, aki bármihez is nyúl, arannyá változik.

Munkássága során olyan történeteket és világokat kreált, amelyek még azt is magukba szippantják, aki zsigerből elutasítja a különc, a józan ész határait súroló és a rongyosra járatott filmes trendekkel szembemenő alkotásokat. Egyszerűen olyan műgonddal és profizmussal hozza tető alá grandiózus vállalásait, hogy nem lehet elmenni mellettük szó nélkül. Nincs mese: vagy imádod, vagy imádod.

Hogy csak néhányat említsek Nolan filmjei közül: ott van például az egyik személy kedvencem, A tökéletes trükk, amelyben a rendező úgy átejti a nézőt, hogy köpni-nyelni nem tud a mozi végén, vagy a Memento, amelyben az idő machinálásával okoz megrökönyödést. De említhetnem a Christopher Nolan féle Batman-trilógiát is, amely sötét hangulatával operál, vagy a méltán híres Eredetet, amelyet szerintem senkinek sem kell bemutatni.

És akkor végre befutott a koronavírus-járvány miatt többször elhalasztott Tenet is, amelynek már az első bemutatói is azt sugallták, hogy ismételten olyan nolanes mozit láthatunk, amely még hosszú-hosszú évekig beszédtéma lesz a filmrajongók körében - persze miután sikerült kibogozni a szálakat, ugyanis bőven lesz mit rendbe tenni a fejekben. 

 

Sztori

Te jó ég! Hol is kezdjem? Mondjuk az elején - vágnátok rá azonnal. Hát persze, de melyik elején?

Nos, a Tenet központi figurája (nem vicc, nagybetűvel) a Főhős (John David Washington), akit balul elsült katonai akció után választanak ki egy feladatra, amely első körben a Tenet szó indokolatlan ismételgetésében, majd a III. világháború megelőzésében merül ki - mindezt furán működő fegyverek (értsd: a falból egyenesen a tárba szállingóznak vissza a skulók) társaságában téve.

Nosza rajta, irány India, ahol a Főhős ezeknek az időben visszafelé közlekedő golyóknak a forrását próbálja kinyomozni. Ott csatlakozik hozzá a rendkívül képzett, felkészült és idegesítő Neil (Robert Pattinson), aki spéci trükkjeinek és ötleteinek köszönhetően villámgyorsan bejuttatja hősünket egy szigorúan őrzött felhőkarcolóba.

Amint megvan a fegyverekkel üzérkedő lángelme, a két fenegyerek újabb küldetésre indul, ekkor kerül képbe az igencsak rossz hírnévnek örvendő Andrei Sator (Kenneth Branagh), aki egyszerűen nem tűri, ha valamit nem ő irányíthat. És amint a Főhős találkozik a feleségével, Kattel (Elizabeth Debicki), elszabadul a pokol... vagy inkább az idő?

 

Karakterek

Ahogy az már a kedvcsinálókból kiderült, a Tenet - Christopher Nolan korábbi alkotásaihoz híven - igazi sztárparádét hozott össze csavaros történetének elmeséléséhez. A legkisebb szerepekre is olyan klasszis színészeket alkalmaztak, mint például a mindig zseniális Nolan-kabala, Michael Caine, így igazán nem lehet okunk a panaszra.

A nagybetűs Főhőst a Csuklyások - BlacKkKlansmanből (kritikánk: Kylo Ren kalandjai a Ku Klux Klánban - Csuklyások - BlacKkKlansman kritika) is ismert John David Washington kelti életre, akiben első körben nem sok fantáziát láttam, ám ahogy haladtunk előre a történetben, szépen-lassan rám cáfolt, és rá kellett jöjjek, hogy nála tökéletesebb színész nem is játszhatta volna el a Tenet kulcsfiguráját.

Hű társát a bajban, a titokzatos Neilt az a Robert Pattinson játssza, akiről egyszerűen a mai napig nem tudom elhinni, hogy tehetséges színész. Pedig azt mondják, hogy az, nem egy filmben bizonyította, igenis képes levetkőzni az Alkonyat-mozikban nyújtott borzalmat, ám valamiért mégsem érzem benne az átütőerőt.

A Tenetben is kettős produkcióval örvendeztetett meg: hozzá fűződtek a legszórakoztatóbb jelenetek, de az összképet tekintve végig azt éreztem, mintha kakukktojásként röpködne az időben. Van ilyen.

Rajtuk kívül meg kell említenem a bájos Elizabeth Debickit, aki határozottan a Tenetben nyújtotta élete alakítását, és a hátborzongató Kenneth Branagh-t, akitől régen láttam ennyire erőteljes előadást. Igazi tigrisként viselkedve próbálta végigvinni ördögi tervét, így nem egy alkalommal sikerült túljárnia hőseink eszén.

 

Összegzés

A Tenetet annak ellenére vártam, hogy - bár nem egy trailert pörgettem végig - lényegében teljes homály fedte, miről szól majd a film. Ezt leszámítva igencsak magába szippantott, még úgy is, hogy a mozi nagy részében fogalmam sem volt, mitől áll vigyorra a szám - mondjuk a popcorn meghatározta az alaphangulatot.

Mivel az innen-onnan összeszedett infómorzsáknak köszönhetően tisztában voltam vele, hogy Nolan ezúttal sem egyszerű történetmesélést választott, külön odafigyeltem, hogy meddig vagyok képben a történésekkel. Na, úgy körülbelül már az ötödik percben elvesztettem fonalat, majd azon kattogtam, az a bizonyos apróság, ami szemet szúrt, hogyan fog majd kapcsolódni a nagy egészhez.

Amúgy végig ez ment: ha csak szimplán próbáltam követni az eseményeket, gyorsan elvesztem a pörgős tempónak és visszafelé mozgó tárgyaknak, illetve embereknek hála, ám ha elkezdem sakkozni, akkor néha-néha koppant valami, majd amikor megpróbáltam kicsit távolabbról is szemügyre venni a látottakat, ismételten elvesztem. Szóval a Tenet egy nagy katyvasz, ami közben rendkívül szórakoztató.

A színészek telitalálatnak bizonyultak, a megvalósítás, az idővel való játszadozás szintén, a zene pedig akkorát ütött, hogy még jelen sorok írása közben is a lüktető dallamokat hallgatom.

Christopher Nolan ismételten kitett magáért, és a Tenettel olyan mozit hozott tető alá, amely - ha lehet ilyet mondani - a legnolanesebb alkotása lett. Úgy is fogalmazhatom, hogy a Tenet egy hatalmas biccentés korábbi alkotásai felé, ugyanis olyan egyveleget alkot, amelyet a rendezőzseni korábbi filmjeiből gyúrt össze. Van itt Eredet, Batman és Memento is, ezzel pedig semmi nem bízott a véletlenre: sanszos, hogy az év (de semmiképp sem Nolan) legjobb mozijával van dolgunk.

Amúgy vicces volt, hogy a moziteremből kikászálódva folyamatosan azt lestem, hol és mi közlekedik az időben visszafele. Kicsit talán meg is szédültem, ugyanis olyannyira hozzászoktam az inverzitáshoz, hogy már a normális volt a zavaró. Igen, a Tenet szembe megy az árral, nehezen emészthető, és valószínűleg sokáig fogunk még hallani/beszélni róla, de ezért nézünk filmeket, nem?

10/8 - Igazi Nolan-élmény, amelyet mindenkinek látnia kell - még akkor is, ha sokadik nézésre sem áll össze a teljes kép

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Rekordot döntött itthon az új koronavírus-fertőzöttek száma
    Rekordot döntött itthon az új koronavírus-fertőzöttek száma
  • Idén is segíthetsz egy mikuláscsomaggal
    Idén is segíthetsz egy mikuláscsomaggal
  • Átlépte a 35 ezret az ismert aktív fertőzöttek száma itthon
    Átlépte a 35 ezret az ismert aktív fertőzöttek száma itthon
  • Október 26-án lesz a Szóval Győzni döntője
    Október 26-án lesz a Szóval Győzni döntője