Cloudy5 °C
2020. december 4. péntek Barbara, Borbála
Menü
Házhozszállítás

Egy fehérvári covidos naplója: az első tünetektől a pozitív koronavírustesztig

Egy fehérvári covidos naplója: az első tünetektől a pozitív koronavírustesztig
Ágyban, párnák közt (Fotó: Fiers Gábor)

Koronavírusosnak lenni nem vidám dolog, legfőképpen azért, mert fogalmad sincs, mit hoz a holnap vagy akár csak a következő óra. Egy hete küzdök a betegséggel, eddig megúsztam a komolyabb tüneteket, de érzem, hogy messze nincs még vége.

4836. Ennyi magyarról derült ki péntekről szombatra, hogy elkapta a koronavírust. Az egyik közülük én vagyok. Halvány sejtéseim vannak arról, mikor és hol kaphattam el a fertőzést, de erről majd később. Elöljáróban ami a legfontosabb: jól vagyok, az enyhénél is enyhébb tüneteim vannak épp egy hete. Ettől függetlenül úgy döntöttem, leírom, hogy mi történt velem az elmúlt hét napban, hátha tudok még újat, de legfőképpen hasznosat mondani azoknak, akik a jövőben jutnak hasonló sorsa.

Felvezetés

Múlt szombat este értem Budapestről Fehérvárra, vasárnapra nagymama-látogatással egybekötött családi délután volt a terv. Ekkor még semmilyen jele nem volt a pár óra múlva elkezdődő kálváriának. Egy kis beszélgetés, egy kis tévénézés az egyébként hajszál híján veszélyeztetett célcsoportba tartozó anyukámmal, majd alvás. Amikor másnap reggel felkeltem, azonnal éreztem, hogy baj van. Nem is kicsi.

Elsősorban nem attól ijedtem meg, hogy érzésre a koronavírus tüneteit produkálom, hanem hogy ne fertőzzem meg a rajtam kívül a lakásban tartózkodó édesanyámat. Tisztában voltam vele ugyanis, hogy hiába csak most jelentkeztek az első tünetek, valójában már napok óta fertőző lehetek. 

Az állapotom ugyanakkor nem volt vészes: 37,4 körüli hőemelkedéssel indult a nap, időnként némi köhögéssel, a szemeim pedig majd beestek a fejembe, és úgy általában végig tudtam volna aludni a napot. Hiába voltam tisztában vele azonnal, hogy mi ez, a család azért csak meg akart győzni, hogy ez egy mezei felfázás lesz, vagy valami ahhoz hasonló. 

Első tanács: ha tüneteket produkálsz, pontosan tudni fogod, hogy koronavírusos vagy. Ne hagyd, hogy a család vagy a barátok meggyőzzenek arról, hogy nem kell felhívni a háziorvost és majd pár nap múlva elmúlik, csak igyál sok teát, meg takarózz be. Kezeld magad az első pillanattól fertőzöttként!

Amint össze tudtam magam szedni gondolatban az ébredés után, azonnal maszkot húztam a lakásban. Ekkor még - bár valójában pontosan tudtam, hogy mi van - kicsit dolgozott bennem a család által erőltetett megfázás verzió. A családi délutánnak persze azonnal lőttek, hétfőn pedig visszakocsikáztam a saját lakásomba, kínosan ügyelve természetesen arra, hogy még véletlenül se fussak össze senkivel útközben. Azóta pedig szigorú karantén.

Az első három nap

Épp ma egy hete tudom, hogy együtt élek a vírussal, és eddig azon szerencsések közé tartozom, akiknek tényleg enyhék a tünetei. Vasárnap és hétfőn 37 és 37,6 közötti hőemelkedésem volt, óránként egy-két köhögéssel, általános fáradtsággal. Kedden dőlt el végleg, hogy covidos vagyok.

Délután elhatároztam, hogy főzök magamnak egy zöld teát. A thai lemon ízű szálas teának nagyon erős és amúgy elképesztően finom íze van, tényleg csak ajánlani tudom. A szokásos eljárás (teafű, szűrő, ázás stb.) végén azonban csak egy korty forró víz lett a végeredmény. Először azt hittem, hogy kevés füvet tettem a vízbe. Pillanatokkal később beugrott, hogy ez a járvány talán legtipikusabb tünete lesz, azaz a szaglás és ízérzékelés elvesztése.

A frissen mosott kezemen halványan éreztem csak a szappan illatát, majd egy darab csokival próbáltam ki, hogy mennyire vannak még meg az erősebb ízek. Utóbbi még hellyel, közzel rendben volt, de nagyjából két óra múlva - és egyébként azóta is - teljesen elszálltak az illatok, szagok és ízek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tényleg semminek nincs íze, szaga vagy illata, állagokat érzek és hőmérsékleteket. Talán a legjobban az érzékelteti a tünetet, hogy a fogmosás után semmilyen ízt nem érzek a számban, a szájvíz után pedig csak egy kis kellemes hűvöset.

Sót és borsot csak megszokásból használok a reggeli rántottához, ahogy mézet is csak ezért teszek a tejeskávéba. Egyébként semmi jelentősége nincs a fűszereknek, édesítőszereknek, mert tökéletesen neutrális minden. Meglepő, hogy nagyjából egy nap múlva elkezdtek halványulni az ízemlékek is: ma már csak arra emlékszem, hogy a csokoládé ízét szeretem, édes íze van, de hogy ez pontosan mit jelent, nem tudom felidézni. Ugyanígy nincs meg a sós, a keserű, a savanyú, de még olyan intenzív ízek, mint például a fokhagyma sem.

Ezzel párhuzamosan - és feltehetően ezzel összefüggésben - egyáltalán nem vagyok éhes és szomjas. Időre eszem és iszom, ellenkező esetben simán eltelik különösebb éhségérzet vagy szomjúság nélkül a nap. 

Második tanács: ha elmennek az ízek és a szaglás, készíts magad mellé egy palack/pohár vizet és rendszeresen igyál! Valószínűleg nem leszel szomjas, de az esetleges láz vagy hőemelkedés miatt sok folyadékra lesz szükséged. Ne örülj a semmiből jött laza fogyókúrának sem: attól, hogy nem vagy éhes, szükséged van a tápanyagokra, különben iszonyúan legyengülsz. Nézd az órát és a megszokott étkezéseid idején egyed a szokott mennyiséget, mégha semminek nem lesz íze, akkor is!

A keddi másik új tünetem egészen péntekig keserítette az életemet: kora este a combomban izomfájdalom jelentkezett, ami lassanként egy állandósuló hátfájdalommal egészült ki. Utóbbi nem folyamatos, de időnként tűszúrásszerűen jelentkező fájdalom volt. A combom hátsó részén jelentkező izomfájdalmat leginkább ahhoz hasonlított, mintha folyamatosan feszíteném, valaki más pedig tiszta erőből ütné ököllel a megfeszült izmot, ami ettől kőkemény lesz és bedurran.

A hát és combfájás kombinációjának köszönhetően kedden, szerdán, csütörtökön és még részben pénteken is órákon keresztül forgolódtam elalvás előtt. Nincs olyan póz, hogy valamelyik ne feszülne és fájna annyira, ami megakadályozza az elalvást. Mintha valaki úgy akarna elaludni, hogy megfeszíti az egész testét, és úgy várja az álommanót. Szörnyű érzés.

Kedd óta

Szerdán az egész csomag mellé még kaptam egy kis koordinációs zavart is, de az időnként szédülés könnyen lehet, hogy csak a napok óta tartó hőemelkedés következménye volt. Az amúgy sem húsba vágó tünetek aztán szépen lassan enyhülni kezdtek, cserébe a hétvégén enyhe köhögés kezdődött, ami jelzi, hogy "helló, nincs még ennek vége".

Nagyjából péntek óta, vagyis az elő tünetek után öt nappal múlt el a hőemelkedés, aznap enyhült először az izomfájdalom. Határozottan olyan érzés, mintha lassan kifelé másznék a betegségből, ugyanakkor annyira törékenynek is érzem, hogy bármelyik pillanatban történhet valami, ami eddig még nem volt. 

Háziorvos és tesztelés

Szerdán tudtam beszélni végül a háziorvossal, pénteken pedig már jött is a tesztelés. Egy teljes szkafanderbe, maszkba, védőszemüvegbe öltözött hölgy vette le a mintát. Mint kiderült, az eljárás szerda este óta változott: garatból már nem vesznek mintát, csak az orrba nyúlnak bele egy hosszú, vékony pálcával. Négy-öt alkalommal alaposan megtunkolja az érzésre az ember agya alatt milliméterekkel elhelyezkedő nyálkahártyát, ami szó szerint könnyfakasztó érzés. 

A mintát ezután egy gyorstesztre csepegteti, majd 8-10 perces kötetlen beszélgetés következik, amíg a teszt eredményt mutat. Ha a gyorsteszt helyben pozitív, nincs is több kérdés, és a tesztalany elkapta a koronavírust. Amennyiben negatív lesz, az újabb orrturkálás után levett váladékot küldik PCR-tesztre, vagyis a laboratóriumba. Ennek eredménye pedig 2-3-4 nap múlva derül ki.

Folyamatban a tesztelésem (Fotó: Fiers Gábor)
Folyamatban a tesztelésem (Fotó: Fiers Gábor)

Különösebb meglepetés már csak a nagyon tipikus tünetek miatt sem ért, amikor kiderült, hogy az én tesztem elég gyorsan és egyértelműn két csíkos lett, azaz elkaptam a Covid-19-et. (Magyarázat: a teszten látható 'C', vagyis control csík azt jelzi, hogy érvényes a teszt, míg a 'T' csík arról árulkodik, hogy a szervezetemben megjelentek az antitestek, vagyis már találkoztam a vírussal.)

A pozitív koronavírustesztem (Fotó: Fiers Gábor)
A pozitív koronavírustesztem (Fotó: Fiers Gábor)

Hol kaphattam el a koronavírust?

A Covid-19 első tünetei a fertőzés után többnyire 5-6 nappal jelentkeznek, de már 1-2 nappal korábban tovább tudja adni a vírust az ekkor még tünetmentes hordozó. Ezek alapján jól le tudtam szűkíteni, hogy hol is fertőződhettem meg. Mivel egyébként is keveset mozdulok ki a járvány miatt, a legvalószínűbbnek most az tűnik, hogy az egyik kiskereskedelmi hálózat üzletéből tértem haza az extra meglepetéssel. 

A tavasz hullám óta kínosan ügyelek a rendszeres kézfertőtlenítésre, a maszkviselésre, és úgy összességében nagyon tudatosan próbálom kezelni ezt a helyzetet. Úgy tűnik, hogy valahol mégis egy apró hiba csúszott a gépezetbe, ennek a levét iszom épp szerencsére csak tíz napig. 

Hogyan kezeld a helyzetet?

Az első és legfontosabb, hogy a barátok, de főképp a családtagok jobban aggódnak majd érted, mint te magadért. Ez egy nem szokványos betegséghelyzet, ha ugyanis egyedül élsz, egyedül kell végigcsinálnod a jó esetben csak tíznapos folyamatot. Vagyis nem lesz, aki ápoljon, és így nem lesz más sem, aki be tud számolni a többieknek az állapotodról.

Teljesen természetes, hogy egy  fertőző és alapvetően kiszámíthatatlan lefolyású betegség esetén mindenki aggódik a szeretteiért. Azon túl, hogy próbálod összekaparni magadat és odafigyelsz mindenre, rendszeresen jelents a családtagoknak az állapotodról. 

Harmadik tanács: ne erőltesd meg magadat! Ez nem a lakás átrendezésének ideje, és a nagytakarítás is várhat. Akár már egy karton ásványvíz felemelése során is fokozódhat a hátfájdalom (tapasztalatból írom), és órákig tartó izomlázhoz hasonló érzés alakulhat ki. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen ártalmatlan műveletsor után úgy ömlik a betegről a víz, mint korábban soha. 
Negyedik tanács: lassíts le! Minden mozdulatot fontolj meg, csak semmi kapkodás. Bármi, amikor hajolni kell vagy nyújtózkodni a következő napokban az ellenséged lesz. Soha nem gondoltam volna, hogy az egyébként párperces tusolás valójában egy komplett akrobatamutatvány. Míg korábban tíz-tizenkét perc alatt végeztem a művelettel, addig ez most ennek közel a duplája alatt sikerül csak. 

Gyors és szövődménymentes felépülést mindenkinek!

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár