Partly cloudy27 °C
2021. június 17. csütörtök Laura
Menü
Házhozszállítás

Jöttek, rágtak, döntöttek - hód bukkant fel a Gaján Székesfehérvárnál

A Palotavárosi tavaktól nem messze helyenként ceruzára rágott és kidöntött fatörzsek jelzik, hogy hód felbukkant fel a Gaján Fehérvár mellett is.

A környéken az első példányok még 2007-ben tűntek fel Fehérvárcsurgónál, a Gaja-völgyben, majd 2014-ben már Sárkeresztes és Fehérvárcsurgó között is megjelentek.

Rágásnyomok a Gaja-patak partján Fehérvárnál (Fotó: Pápai Barna)
Rágásnyomok a Gaja-patak partján Fehérvárnál (Fotó: Pápai Barna)

2020 szeptemberében hódrágta fára bukkantak Fehérváron, a Part utca és a vasúti töltés környékén, 2021 elején pedig a Palotavárosi tavak közelében. De kezdjük az elején!

A hód a Dunáról úszott fel a Fejér megyei vizekre

A magyarországi hódállomány a 19. század közepén majdnem teljesen kipusztult. 1858-ban Ács mellett, a Concó-patakban észlelték utolsó példányt.

A hódokat a bundájuk és a húsuk miatt vadászták.

Majd másfél évszázaddal később, 1996-ban kezdődött itthon a visszatelepítésük a Dunán. A 2000-es évek elején a Tiszán, a Dráván és az Ipolyon is elengedtek több tucat példányt.

Ezen még egy kicsit dolgozni kell (Fotó: Pápai Barna)
Ezen még egy kicsit dolgozni kell (Fotó: Pápai Barna)
Ez önmagában nagyon kevés lett volna, ha közben a Duna felső részén, Ausztriában és Németországban nem erősödött volna meg az állomány a védettség és a természetes ellenség (pl. farkas) hiánya miatt.

Klébert Antal a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre elmondta, hogy a hód territoriális állat, ezért védi területét.

A Fejér megyében élő hódok feltehetően a Dunából érkeztek (Fotó: Pápai Barna)
A Fejér megyében élő hódok feltehetően a Dunából érkeztek (Fotó: Pápai Barna)

Még az utódjait is bizonyos idő után elkergeti, amelyek ezután újabb vizes élőhelyeket hódítanak meg. A Fejér megyei hódok, amelyek mára már a megye összes vízfolyásán és csatornáját megtalálhatóak, feltehetően a Dunáról érkeztek. Onnan úsztak fel a vízfolyásokon.

2019 végére a hazai állomány közel 8500-ra nőtt, és néha nem kis problémát okoznak egy-egy fa kidöntésével.

A természetvédelmi őr hangsúlyozta, hogy a hód a legjobb vízügyi mérnök, erre a tevékenységre pedig nagy szükség van az egyre aszályosabb Kárpát-medencében.

Ha a hód a vízfolyás felső, nyáron egyébként kiszáradó részén épít gátakat, akkor augusztusban is lesz a hódvár környékén víz. Ami nagy kincs a melegben a vadaknak, a kétéltűeknek és a madaraknak.

A hód megrágja a fákat, ezzel élőhelyet teremt

"Hóddal nem könnyű találkozni, mert általában nappal alszik és este mozog! Ha mégis sikerül, ami egy város közelében emberekhez szokott vadállatnál előfordulhat, akkor ne akarjuk megsimogatni, almával etetni, mert haraphat" - tette hozzá a természetvédelmi őr.

A hód mindig part közelében marad (Fotó: Pápai Barna)
A hód mindig part közelében marad (Fotó: Pápai Barna)

A víztől ritkán távolodik el, általában a part melletti sávban mozog. A tevékenykedését leginkább a körberágott, és bedöntött fák jelzik.

A hód olykor ceruzavékonyságúra rágja a fák törzsét, amely különösen télen - amikor kevés a zöld - jóval szembetűnőbb, mint nyáron.

Az állat miután bedöntötte a fát, lerágja róla a rügyeket, de a tuskót békén hagyja, amiből a következő évben új vesszők hajtanak ki. A bedöntött fa a vízben új élőhelyet teremt, például a halaknak, kétéltűeknek. A korhadó törzsön megjelennek a gombák és a bogarak, például a szarvasbogár vagy a cincér, így a korábbihoz képest sokszínűbb lesz a parti élővilág.

A hód védett állat, nem szabad bántani!

Magyarországon a hód 1988 óta védett. Eszmei értéke 50 ezer forint. Bántani tilos! Klébert Antal hozzátette, hogy az arborétumokból, városi parkokból az egyedeket befogadják, és olyan élőhelyet keresnek nekik, ahol a tevékenységük senkit sem zavar.

Ha a rágcsálásával kárt okoz például egy gyümölcsösben, akkor távol kell tartani.
Hód úszás után (Fotó: Kurucz Tünde)
Hód úszás után (Fotó: Kurucz Tünde)
A legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni.

„A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek hatása hosszú évekig biztosított. Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni” - olvasható a WWF oldalán.

A hódok által okozott károk továbbá csökkenthetők, ha a hód által kedvelt vízinövények állományát növeljük. Még jobb, ha a part mellé nyárfát vagy fűzfát ültetünk, így az állatok biztosan nem mennek messzebbre.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák

Ez van

  • A Kossuth iskola és a Jancsárkert Piac pályázataira szavazhatnak a fehérváriak
    A Kossuth iskola és a Jancsárkert Piac pályázataira szavazhatnak a fehérváriak
  • Hivatalos: lesz külföldi sztárfellépő az EFOTT-on
    Hivatalos: lesz külföldi sztárfellépő az EFOTT-on
  • Újabb gyerekek kapnak génterápiás kezelést állami támogatással
    Újabb gyerekek kapnak génterápiás kezelést állami támogatással
  • Egy hét múlva visszaáll a normál átlépés Magyarország schengeni határain
    Egy hét múlva visszaáll a normál átlépés Magyarország schengeni határain

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Elfogták a szigetszentmiklósi olajszennyezés gyanúsítottját
    Elfogták a szigetszentmiklósi olajszennyezés gyanúsítottját
  • Bobory Zoltán szerzői estje
    Bobory Zoltán szerzői estje
  • Népművészeti programok, moziélménnyel
    Népművészeti programok, moziélménnyel
  • Újjáalakult tagsággal folytatja munkáját a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
    Újjáalakult tagsággal folytatja munkáját a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum