2018. május 25. péntek Orbán
Menü

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat
A csalán főzve (is) jó (Fotó: Flickr/STML)

Sorozatunk mai részében a csalán kerül terítékre. Szó szerint, mivel számos finom étel készíthető belőle. Emellett a szépségiparban is felhasználják alapanyagként, számos betegségre gyógyírt jelent(het), és még masszírozó eszközként is funkcionálhat.

A nagy csalán (Urtica dioica) a csalánfélék (Urticaceae) családjának tagja. A latin uro szó jelentése: égni. Nevének megfelelően a csalán égető érzést okoz, ha hozzá érünk, sőt, van egy jávai faj, amely csípése után akár évekig is érezhetjük a fájdalmat. A növény levelein és szárain serte- és csalánszőröket találunk, amelyek valójában üreges tűk. Amikor testünk érintkezik ezekkel a kis tűkkel, akkor a növény belsejében termelődő méreganyag mintegy injekcióként bejut a bőrünk alá, és irritációt okoz.

Persze, van, aki elfogadja a fájdalmat, és nem húzódik el a csalán okozta csípésektől félve. Sőt, kínozza is magát e bájos növénnyel, mert tisztában van gyógyító hatásaival (vagy, mert mazochista). A csalán ugyanis kiválóan alkalmas ízületi fájdalmak csökkentésére és keringés-fokozásra. Már a római katonák is ostorozták magukat vele, manapság pedig a reumát és a köszvényt is csalánnal kezelik, sőt, premenstruációs területeken is alkalmazzák.

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat

A csalán kiszárítás után már nem csíp (Fotó: Temesvári Márta)

Az isiász és a lumbágó esetén is csalánnal kell megcsapkodni a fájó részt. A művelet közben a bőr kipirul, megduzzad, sok vért kap a bőrszövet, a gyulladás pedig belülről megszűnik. Fontos, hogy ilyenkor ne érje hideg víz a bőrt, mert akkor égni fog. 

Persze, a római katonák azért is vették kézbe az urtica dioicát, mert fáztak, és a csípések hatására felmelegedett a bőrük. Mi azért más eljárást alkalmazzunk télen, a fűtési szezonban, s nemcsak azért, mert a csalán olyankor már nem terem. S ha már a régmúltnál járunk, meg kell említenünk, hogy már a bronzkori sírokban is találtak csalánszövetet. Olyan erős ugyanis, mint a vászon. Ezért használták az első világháborúban is pamut helyett!

A csalánt pattanásos bőrre is alkalmazhatjuk (csalánfürdő), bőrkiütésekre borogatásként tehetjük, aranyérre pedig a csalános ülőfürdő ajánlott. Persze, nem úgy, hogy belehuppanunk a csalánosba nadrág nélkül fél órára…

Ahogyan láthatjuk, a nagy csalánt gyom- és gyógynövényként is nyilvántartjuk. Éppen ezért nem hiányozhat szüleim konyhakertjéből sem! Szerencsére nem kényes növény, szinte bárhol megterem. Volt, hogy egy erdei séta során egy szép, tiszta, úttól távol eső helyen láttunk gyönyörű csalánmezőt, amit gyorsan le is arattunk. A növényt még zsenge korában kell levágni, amikor még nincsen magja és kb. 20-30 cm magas. A begyűjtéshez használjunk kesztyűt! Kivéve, ha már most neki akarunk állni a reumánk elleni csapdosási szertartásnak

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat

A csalánt még zsenge korában vágjuk le. Attila nem használ kesztyűt, mert a növényt a tövénél fogja meg, ahol nem csíp. (Fotó: Temesvári Márta)

A csalán előkészítése

A növényt mossuk le - jöjjön csak le róla a madárpiszok és a por -, terítsük ki egy nagy vászonra, hogy megszikkadjon, majd tegyük be a szárítóba. Általában tíz órán belül megszárad. Ezután tiszta textilre kerül, ahol a parlagfű szárításához hasonló eljárásnak vetjük alá: tenyerünkkel megnyomkodjuk, hogy a száradt levelek lepattanjanak a szárról, majd a szárakat pedig dobjuk ki. A kiszáradt csalánleveleket tegyük végül csavaros üvegekbe, hogy úgy várjanak a felhasználásra.

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat

A növény megmosás után egy vászonra kerül szikkadni (Fotó: Temesvári Márta)

Mihez mit kezdünk majd velük?

Anyukám elsősorban teát szokott főzni belőle. Forró vizet önt a levelekre, majd tíz perc múlva leszűri. - Általában teakeverékek összetevőjeként alkalmazzuk, többféle növényt forrázunk össze - mondja.- Fontos, hogy fém nem érhet hozzá, ahogyan a gyógyteák egyikéhez sem! Viszonylag semleges ízű levet kapunk, amely nem különösképpen zamatos, de nincs is rossz íze. (A lányom szerint kamuzok, de ne higgyünk neki. Én kóstoltam, ő nem.) Ízesítése mézzel történik.

Mire jó a csalán(os) tea?

A legjobb vértisztító, mivel feloldja az anyagcsere során felhalmozódott salakanyagokat, eltávolítja a szervezetünkből a mérgeket. Csökkenti a húgysavszintet, ezért jó a köszvényre is. Akinek előfordul a családjában vesekő-képződés, annak ajánlatos rendszeresen csalánteát innia, mert a tea segítségével idejében kiválasztódik a homok. Tisztító, összehúzó hatása is van, ezért gyomor- és bélhurutra is alkalmazható. Kiválóan alkalmas lázcsillapításra, vérszegénységre, kiütésekre. A tea sok vitamint és ásványi anyagot (vasat) tartalmaz. A csalán gyökérzetét – béta-szitoszterin tartalma miatt – a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére is alkalmazzák, mivel vizelet-mennyiség növelő képessége miatt csökkenti a prosztata térfogatát. Ekcéma, pikkelysömör esetében csalán, orvosi veronika, zsálya, zsurló egyenlő arányú keverékéből készült teát ajánlatos fogyasztani.

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat

A szárított csalánból készült tea sok betegségre gyógyírt jelenthet (Fotó: Temesvári Márta)

Régen a vérzés csillapítására is használták: a friss, kicsi hajtásokat, amely a növény felső részén található, pépesítették (ezt mi is megtehetjük, ha egy műanyag zacskóba gyömöszöljük és egy kővel vagy kalapáccsal ütemesen rásuhintunk), majd a sebre helyezték. A vérzés hamarosan elállt. (Persze, nem artériás sugár-vulkán esetében…)

Multifunkcionalitásának utolsó állomásaként pedig említsük meg a csalánhoz fűződő étlapot is. Nagymamám sokat mesélt arról, hogy a háború után, amikor az élelmiszerekhez nem lehetett korlátlanul hozzáférni, mindent felhasználtak a főzéshez, amit csak a természetben találtak. Így a csalánt is. Általában főzeléket készítettek belőle oly’ módon, ahogyan a spenótot szokás. Levelében nagyon sok C, B, K-vitamin található, valamint béta-karotin is, kalcium, kálium, vas, klorofil, flavidok. Persze, akkoriban nem ezért ették meg, hanem azért, mert egyszerűen nem volt más…

A csalán mindenre jó: esszük, isszuk és csapkodjuk vele magunkat

A friss csalánból többféle tápláló étel készíthető (Fotó: Temesvári Márta)

Anyukám gyerekkorában még a disznóknak is adták, ha nem volt étvágyuk vagy valamilyen bélprobléma kínozta őket. A kacsáknak a répalevéllel együtt a csalánlevelet is felaprították, kis darával megszórták, az állatok rendkívül gyorsan növekedtek tőle, és egészségesek voltak. No, de ne dobja most el senki a frissen szedett csalánleveleket: attól ugyan nem fog meghízni! A növekedés és a hízás két külön dolog! Amikor a disznó süldő volt, akkor kapott répalevelet, zöldet és picike darát, s amikor már elérte a kívánt méretett és jó erőben volt, akkor hizlalták csak darával, főtt krumplival. A csalán növekedést okoz tehát, nem pedig hízást eredményez!

Végezetül jöjjön egy recept, amit ajánlok mindenkinek kipróbálásra:

Egy jó húsos szalonnát vágjunk vékony szeletekre, s pirítsuk meg egy nagy fej vöröshagymával. Adjunk hozzá négyszer annyi összevágott csalánhajtást, mint amennyi szalonnával gazdálkodunk, ízesítsük sóval, szerecsendióval, majd öntsük fel fehérborral (antialkoholisták, gyerekek, fiatalkorúak ellátását végzők vízzel). Pároljuk kis lángon húsz percig. Jó étvágyat! 

A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár