Snow1 °C
2018. december 15. szombat Valér
Menü

476 éve temettek utoljára magyar királyt Székesfehérváron

476 éve temettek utoljára magyar királyt Székesfehérváron
Szapolyai János nyughelye Székesfehérváron (Fotó: tovabbtanulok.blog.hu)

476 évvel ezelőtt borús őszi napra ébredt a magyar nemzet - és most nem feltétlenül az időjárásra gondolok. I. Jánost, közismertebb nevén Szapolyai Jánost viharos, 14 évig tartó uralkodás után Székesfehérváron, a Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték örök nyugalomra 1540. szeptember 15-én.

A magyar történelemben nehéz találni olyan időszakot, amelyik a nyugalomról, a polgárok és a vezetők kiegyensúlyozottságáról, elégedettségéről szólt volna. Annál könnyebb viszont zavaros-viharos korszakokra lelni. Hiába, valahogy mindig tudtuk csinálni a fesztivált magunk körül, vagy ha nem mi, akkor mások kezdték kavarni a kavarni valót. Élményekben gazdag a magyar történelem, az biztos.  

Szapolyai János uralkodása sem volt éppen békésnek nevezhető. Ha csak annyit említek, hogy a mohácsi csata után, novemberben nevezte ki uralkodóvá az 1526-os székesfehérvári országgyűlés, már ez alapján kimondhatjuk: nem könnyű időszak előtt állt. Korábban erdélyi vajda volt, és a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverésében is központi, aktív szerepet játszott. Alig egy hónappal koronázása után azonban a problémák még inkább sokasodni kezdtek.

476 éve temettek utoljára magyar királyt Székesfehérváron
Szapolyai János (Fotó: wikipedia.org)

Pozsonyban ugyanis az akkori nádor, Báthori István összehívott egy gyűlést. Ezen 13 magyar főnemes és főpap jelent meg, akik saját, akarom mondani a magyarok királyának Habsburg Ferdinándot akarták, és meg is választották. Bár a korona Szapolyainál volt, decembertől mégis ketten birtokolták a királyi címet: I. János néven Szapolyai valamint I. Ferdinánd! Ferdinánd a külpolitikában gyorsan az élre is tört és és hazai körökben is további támogatókat szerzett. Mindennek persze az lett a vége, hogy a két király összecsapott és ettől kezdve állandó macska-egér játék folyt az országban, ami a polgárokat is megosztotta a hazai élet minden terén.

Ezen nem segítettek a külpolitikai viszonyok sem: miután V. (Habsburg) Károly spanyol király elfoglalta Rómát 1527-ben, Szapolyai ellen is hadjáratot indított. Az ok nem más volt, minthogy a Pápai Állam és Szapolyai is a Habsburg-ellenes körhöz tartozott, ami ráadásul török szövetségesekkel is bírt. Na és persze öccsét is kívánta támogatni a magyar királykodásban. Szapolyai egészen Erdélyig futott, majd Lengyelországba emigrált, eközben Ferdinándot - aki persze így már könnyedén megkaparintotta a koronát - végleg magyar királlyá koronázták Székesfehérváron.

476 éve temettek utoljára magyar királyt Székesfehérváron
I. Ferdinánd (Fotó: wikipedia.org)

Mit tehet ilyenkor egy magyar uralkodó? Szövetségest keres. És ha nem talál? Akkor az ellenséghez fordul. Így lett Szapolyai I. Szulejmán szövetségese 1528-ban, akinek segítségével és egy magyarországi hadjárattal végül visszafoglalták Budát és kiszorították I. Ferdinándot. Szapolyai János visszakapta a koronát és a királyi címet, valamint a biztonság kedvéért egy török-barát kormányzót. Szapolyai azonban nem csak tőle, de a törökök támogatásától is szeretett volna megválni, ők azonban tapadós havernak bizonyultak és félő volt, ha elkezd pattogni, akkor Ferdinánd és Szulejmán közé szorul. 

Szapolyai és Ferdinánd között végül beállt a fegyverszünet,de a béke megteremtése során ennél tovább nem jutottak. A nemesség pedig próbálta királytalanul kitalálni, hogyan tovább. Egyébként Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének története is ekkoriban, 1533 körül kezdődik. Végül kínkeservesen, 1538-ban létrejött a váradi béke, melyben a két király elismerte egymás területeit, és megállapodtak abban, hogy Szapolyai János halála után Ferdinánd és utódai öröklik a keleti részt, hogy egyesülhessen az ország. Stáblista, főcímzene, heppiend. Na persze.

Ez így túl egyszerű, túl nyugis ahhoz, hogy igaz legyen. Úgyhogy az élet és a magyar sors még csavart rajta egyet: egy évvel később Szapolyai házasságot kötött Jagelló Izabellával, további egy év múlva pedig megszületett fiúk, János Zsigmond. Ennyit a békéről. Nevelésére és hatalmának visszaállítására azonban már nem maradt ideje Szapolyainak: fia születése után két héttel meghalt. Támogatóinak azért persze megsúgta, hogy vegyék semmibe a váradi békét és János Zsigmondot juttassák a trónra. Kérése végül - több nehézség, véleménykülönbségek és egy 1541-es Habsburg-támadás kivédésének fejében - teljesült, és fiát még születési évében, II. János néven magyar királlyá választották. Mindazonáltal neki sem volt könnyebb dolga: a törökök, akik most is segítettek a Habsburgok ellen és az országegyesítésről sem akartak hallani, nem bíztak a fiúban és Budát nem eresztették többé. Az ország pedig három részre szakadt százötven évre, hogy aztán már csak az osztrákokkal kelljen osztoznunk rajta. De ez már egy másik történet.

Szapolyai János uralkodása nem volt könnyű. Számos problémával, ellenféllel kellett szembenéznie és olykor tétován cselekedett, rossz döntéseket hozott. De azért csak-csak állta a sarat! Bízunk benne, hogy ki tudta pihenni ezt a nehézségekkel teli, stresszes 14 évnyi uralkodást, és a következő 400 esztendőt már tökéletes nyugalomban töltheti valahol a mennyország és a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika között. 

476 éve temettek utoljára magyar királyt SzékesfehérváronSzapolyai János éremképe (Fotó: wikipedia.org)

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár