2018. augusztus 18. szombat Ilona
Menü

De mi köze Fehérvárnak a 'fehér' és 'fekete magyarokhoz'? - Elkészült az Árpád-kori Fehérvárt bemutató könyv

De mi köze Fehérvárnak a 'fehér' és 'fekete magyarokhoz'? - Elkészült az Árpád-kori Fehérvárt bemutató könyv

Eszméletlenül jól néz ki a most megjelent Árpád-kori Székesfehérvárt bemutató könyv, hogy a tartalmáról már ne is beszéljünk. Pedig még csak beleolvasnom sikerült a kötetbe, de ha eddig bizonytalan is lettem volna a fehér jelző eredetét illetően a városnévben, hát most már nem vagyok az. Vagyis de, viszont legalább már ismerem az összes teóriát a témával kapcsolatban...

Nagyon nehéz ugyanis az ilyen kérdéseknek a végére járni, s ahogy az a könyvből kiderül, több különféle magyarázat is született a megválaszolásra.

Ott van például Szent István Kisebb legendája, amely azt állítja, Fehérvár "kivételes nemességéről kapta a nevét". Ennek az állításnak az értelmezése alapvetően két irányba halad. Egyrészt felmerül, hogy a fehér jelző kapcsolatban állhat a "fehér", illetve "fekete magyarok" kérdésével, ahol egy olyan dologba ütközünk, melynek elmagyarázásához külföldi forrásokat kell segítségül hívnunk. Egy krónika Brúnó ausburgi püspök magyarországi útjáról úgy számol be, hogy ahol a püspök járt, az "Fehér Magyarország", szemben "Fekete Magyarországgal", melyet Szent István fegyveres erővel hódított meg és térített keresztény hitre. Ez az elmélet messzire vezet, a most kiadott könyvben azonban az olvasható, hogy a teória, miszerint Fehérvár innen kapta volna nevének egy részét, vitatható. 

De mi köze Fehérvárnak a 'fehér' és 'fekete magyarokhoz'? - Elkészült az Árpád-kori Fehérvárt bemutató könyv

A másik magyarázat szerint a "fehér vár" a település, illetve az ott lévő erődítmény szembeötlő jellemzőire vezethető vissza. A régészeti megfigyelések egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Fehérvár legkorábbi vára kőből épült, azt pedig nem nehéz elképzelni, hogy az építéshez használt kövek fehérsége, vagy a falak fehérre meszelt volta miatt alakult ki a Fehérvár elnevezés. A fehér színhez pedig úgy kapcsolódhatott a "kivételes nemesség", hogy a kőből való építkezés elsősorban az uralkodóra volt jellemző.

A tanulság az, hogy a fehér jelző eredetileg a településen épült vár falainak kőből rakott voltára utalt, igen hamar kialakult azonban egy különleges kapcsolat a település és a dinasztia között. Mindez szépen, részletesen és olvasmányosan van kifejtve a könyvben, ahogy az is, hogy miért valószínűtlen az, hogy az Árpád-kor folyamán Magyarországon Belgrádként emlegették volna Fehérvárt, holott ez is egy (konkrétan szláv) elnevezése a városnak.

A név eredete csak egy kis szegmense a könyvnek, amely az Árpád-kori Fehérváron kalauzolja végig az olvasót onnantól, hogy vajon az Árpádok szállásterületének tekinthető-e az a terület, ahol később a város kialakult, odáig, hogy milyen foglakozások űztek az itt élők.

A Székesfehérvár története az Árpád-korban című könyv Zsoldos Attila, Kiss Gergely és Thoroczkay Gábor munkája. A kötetet egyelőre a Városi Levéltárban lehet beszerezni, de a tervek szerint a jövőben felkerül majd a boltok polcaira is.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár