A Secret Service: akik az amerikai elnököt védik
A Secret Service: akik az amerikai elnököt védik
A Secret Service: akik az amerikai elnököt védikAz amerikai polgárháború végén, 1865-ben a washingtoni kormány döbbenten konstatálta, hogy a forgalomban lévő dollár-bankjegyek 30 százaléka hamisítvány. A nemzetgazdaságot közvetlenül fenyegető veszély leküzdésére soron kívül megalakították a Pénzügyminisztérium (Department of the Treasury) titkosszolgálati osztályát, melynek (akkor még) egyedüli feladata a pénzhamisítás elleni szövetségi szintű fellépés lett.
Az elő-FBI
A XIX. század végére az ügyosztály már széles körű rendőrhatósági jogkört kap, s gyakorlatilag az összes olyan kiemelt bűncselekménnyel kapcsolatosan nyomozásokat folytat, amelyet a törvény kiemelt a tagállamok hatásköréből és szövetségi (központi, össz-amerikai) kézbe adta: bankrablás, tiltott szerencsejátékok szervezése, emberrablások, sőt, még kémelhárítási feladatai is voltak. A Secret Service mintegy húsz éven keresztül tehát gyakorlatilag a mostani FBI feladatát látta el, ez utóbbi szervezet 1908-as megalakításáig.
Elnökgyilkosság, mint katalizátor
Amikor egy lengyel származású anarchista 1901 őszén, különösebb problémák és előkészület nélkül háborítatlanul agyonlövi William McKinley-t, az USA 25. elnökét, a Secret Service-t kérik fel arra, hogy válogatott embereivel szolgálja és védje utódját, Theodore Rooseveltet. A munkát olyan ragyogó színvonalon végzik, hogy az új feladat - immáron levakarhatatlanul - rajtuk marad.
William MckInley meggyilkolása (Fotó: whaleoil.co.nz)
A legnagyobb kudarc
Egy - főként személyvédelmi feladatokat ellátó - szervezet eredményességének értékelése mindig a legnagyobb kudarcok felsorolásával kezdődik. A Secret Service fekete könyvében az első oldalakat minden bizonnyal az a hírhedt, 1963. november 22-i nap foglalja el, amikor John Fitzgerald Kennedy, a 36. elnök halálos lövést kapott dallasi látogatása során. Szakemberek véleménye szerint, az összes körülmény figyelembevételével a titkosszolgálat semmiképp nem akadályozhatta volna meg a merényletet, ettől függetlenül kijelenthetjük, hogy ennél látványosabb testőr-fiaskót keresve sem lehet találni a szolgálat 151 éves történelmében.
Testőr a célkeresztben
A másik rendkívüli esemény, amelyre biztosan nem szívesen emlékeznek a Fehér Ház biztonsági szakemberei, 1981. március 30-án következett be, amikor egy zavarodott elmeállapotú fiatalember lőfegyverrel súlyosan megsebesíti Ronald Reagan elnököt, sajtótitkárát és két biztonsági embert. A szégyent csak kismértékben csökkenti, hogy az egyik meglőtt személy, Timothy McCarthy a Secret Service különleges ügynöke volt, aki testével védte az elnököt (s aki aztán teljes mértékben felépült a gyomorlövésből).
Több, mint testőrség
A szolgálat 138 éven keresztül a washingtoni Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működött, mígnem 2003-ban a frissen megalakuló Belbiztonsági Minisztérium magába nem szippantja. A közel 7 ezer alkalmazott egyötöde egyenruhás állományú, ami egy titkosszolgálat esetében legalábbis meglepő, de ne feledjük: a klasszikus testőrökön kívül dolgoznak itt még kutyás, tűzszerész, mesterlövész és motoros-gépkocsis járőrök is, akiknek az egyenruhája a védett személyek rossz szándékú megközelítői szemében önmagában is egy elsődleges elrettentő erővel bír.
Dollárpapák
Ne feledkezzünk meg a hajdani fő feladatról sem: az amerikai pénz továbbra is a világ leggyakrabban hamisított fizetőeszköze; a forgalomban lévő, nem valódi amerikai bankjegyek összértékének nagyságrendje több százmillió dollárra tehető. A hamisítók elleni fellépés a nemzetközi bűnügyi együttműködés iskolapéldája, hiszen az amerikai központi bankjegynyomda által valaha is kibocsátott, a mai napig törvényes fizetőeszköznek minősülő zöldhasúak mintegy 55 százaléka az USA határain kívül forog.
Fedőneve: Mogul
A Secret Service személyvédelmi szakemberei hagyományosan fedőneveket adnak az általuk védett elnöki és alelnöki família valamennyi tagjának. Az egy-egy családhoz tartozók kódnevei ugyanazzal a betűvel kezdődnek. A Bush-féle T betűs nevek után (az elnököt Tumbler-nek, vagyis Bukfencmesternek, a First Ladyt Tempónak hívták) a Fehér Ház első színesbőrű lakói az R-t kapták: Barack Obama a Renegade-et (Fenegyerek), neje a Renaissance (Reneszánsz), két lányuk a Radiance-t (Sugárzás) és Rosebud-ot (Rózsabimbó). Ami pedig a 2017 januárjában hivatalba lépő Donald Trumpot illeti, a kiszivárgott hírek szerint rá a Mogul, az új First Ladyre pedig a Muse (Múzsa) fedőnéven fognak hivatkozni a testőrök.
