2017. december 13. szerda Luca
Menü

Bálint Károly családfák titkait kutatja

Bálint Károly családfák titkait kutatja
Bálint Károly huszonhét éve él Székesfehérváron (Fotó: Simon Erika)

Horvát családok Székesfehérváron címmel jelent meg nemrég Bálint Károly családfakutató kiadványa. A mai Szerbiához tartozó Bácsgyulafalván született földmérő mérnök huszonhét éve él Székesfehérváron, ahová a szerelem hozta. A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselője öt-hat éve foglalkozik családfakutatással, ez alatt szülőfaluja több száz oldalas családkönyvét is összeállította. További tervei között szerepel még több székesfehérvári család történetét felkutatni.

Honnan jött az ihlet a könyvhöz illetve a mostani kiadványhoz?

Talán a véremben is van, mert már a nagyapám is készített jegyzeteket családunk történetéről, tagjairól. Nyolcvan évesen is friss elmével írta tele füzeteit, de írásait csak a családtagok között osztotta szét. Végül majdnem százévesen halt meg, és a halála után jelent meg az írása könyv formájában. Amikor pedig édesanyámat veszítettük el néhány éve, találtam egy papírlapot, amire felírta a szülők, nagyszülők, dédszülők adatait: születési évét, házasságait. Ez adott nekem is kedvet a kutatások elkezdéséhez. Szerencsém volt, mert a húgom anyakönyvvezető ott a faluban, ő segített a kezdetekben. A saját családfámban ameddig tudtam, visszamentem, de sajnos a szülőfalumban csak 1882-83-tól maradtak fenn iratok. Mégis annyi adatom volt, hogy elkezdtem felvinni táblázatba. Végül egyre több család származását, rokoni kapcsolatait derítettem fel a szülőfalumból, és mindez tavaly könyv formájában is megjelent Bácsgyulafalva családkönyve címmel.

Hogyan került onnan Székesfehérvárra?

Az eszperantó nyelvvel kezdődött minden. Az egyik barátom téli estéken megszervezte a könyvtárban az eszperantó tanfolyamot. A tanulás mellett a résztvevőkkel találkozókra is jártunk, Magyarországra vagy például Hollandiába is, ahol egy héten át egy jól megpakolt Zastavával jártuk az országot négyen. Székesfehérvárra is egy ilyen találkozó révén kerültem, és a véletlennek köszönhetően megismertem a feleségemet, aki fehérvári. Aztán az események gyorsan követték egymást. 1990 óta élek itt, van egy lányunk is, már 26 éves. Jövőre érem el azt az életkort, amikor ugyanúgy huszonnyolc évet éltem már Fehérváron, mint amennyit Bácsgyulafalván, a szülőfalumban. Ez is egy ösztönzést adott arra, hogy ha már valamit a saját szülőfalumról elkészítettem, Fehérvárnak is visszaadjam. De a Horvát családok Székesfehérváron kiadvány csak bemelegítés volt, szeretnék még jobban elmerülni ebben  az elfoglaltságban. Ha levéltárba megyek, és egy ismerősöm nevével találkozom, rögtön nézegetem, neki kik voltak a szülei, nagyszülei, felmenői. Vannak, akik ezt pénzért csinálják, de én nem ebből szeretnék megélni. Egyszerűen magával ragad az a levéltári hangulat, a csend, a nyugalom. Kezdem úgy érezni, hogy szakmát tévesztettem. De talán nyugdíjas éveimben több időm lesz elmélyülni a keresgélésben. Fehérváron a feleségem családját kezdtem kutatni, vissza is vezettem 1748-ig. Mivel a felmenői között sok a horvát, azon a vonalon folytattam tovább a kutatásokat, így született meg a jelenlegi kiadvány.

Amióta itt él Fehérváron, a szülőfalujába milyen gyakran jár?

Inkább édesapám szokott jönni, bár már nyolcvanéves lesz jövőre, de fürgén felpattan a vonatra, sűrűn meglátogat bennünket, amikor úgy gondolja. Ilyenkor felkeresi a szegedi rokonságot is. Nekünk már a hármónk munkája mellett nehezebb összehozni a látogatást.

Bálint Károly családfák titkait kutatja
Akár napokon át képes elmélyülten kutatni (Fotó: Simon Erika)

Hogyan képzeljük el egy családfakutató tevékenységét?

Jórészt levéltári időtöltés, illetve online kutatás, ahol csak lehetséges. A kézírásokat nem egyszerű kibogarászni. Az akkori plébánosok, akik az anyakönyveket vezették, nem feltétlenül írtak olvashatóan. A szülőfalum esetében azért volt könnyebb, mert ismertem a vezetékneveket. Mégis a lényeg, hogy az ember visszafelé halad az időben, a házassági, születési és halotti anyakönyvek segítségével követve az elágazásokat. A legtöbb adatot a házassági anyakönyvek szolgáltatják, ahol a vőlegény, a menyasszony és a szüleik adatai is szerepelnek. Szerencsére a mai Magyarország területének nagy része már online kutatható, az viszonylag könnyebb. De türelem kell hozzá.

Milyen meglepő érdekességeket talált kutatásai során?

Találtam már tizenhat éves vagy még annál is fiatalabb menyasszonyt. Bár a házasságnál beírták, hogy tizennyolc éves, de közben megtaláltam a születési anyakönyvi kivonatát, és korántsem volt annyi. Ha pedig nem voltak házasok a szülők, az egyházi anyakönyvbe az apa neve be sem kerül. Ilyenkor nehéz visszafelé kutatni, hacsak nincs polgári anyakönyv. Sokszor előfordult, hogy nem volt pénzük még lakodalomra, az első gyereknél még lányanyaként szerepel az asszony, de aztán a házasság után a férj a többi hét-nyolc gyerekkel együtt a nevére vette az elsőt is.

Ez a kiadvány mennyi idő alatt készült el?

Már voltak adataim a feleségem családfakutatása révén, így volt kiindulási alapom. Kalocsán a főegyházmegyei levéltár összes adata online kutatható egy jelszó segítségével. Karácsonyi ajándékként azt kértem a családomtól, hogy negyed évre fizessenek be. Ez is segítette a munkámat. Ahányszor szabadságra mentem, a levéltárban kutattam. Végül pályázaton nyertünk egy bizonyos összeget, ezt követően hat-nyolc napot folyamatosan eltöltöttem a levéltárban itt Székesfehérváron. 1688-tól vezetik Fehérváron az anyakönyveket, csak hát akkor még latinul, nehezen áttekinthetően, még nem táblázatszerűen készültek. A halotti anyakönyvek különösen hosszú, egybefüggő latin szövegek, amikből alig lehet megtalálni a neveket, bár sok latin szót ismerek már.

Bálint Károly családfák titkait kutatja

Szülőfalujáról, Bácsgyulafalváról négyszázötven oldalas családkönyvet készített (Fotó: Simon Erika)

Hány nyelven beszél?

A szerb nyelvet anyanyelvi szinten, mivel huszonnyolc éves koromig ott éltem. A horvát nyelvet is beszélem, hiszen nagyon hasonló a kettő. 2005-ben jelentkeztem Fehérváron a GEO főiskolára, ahol a nyelvvizsga pontokat jelentett a felvételinél. Ekkor döntöttem úgy, hogy nyelvvizsgát teszek horvát nyelvből. A horvátot azért tartottam könnyebbnek, mert ők a latin írást használják, a szerbek meg a cirillt. Azt is ismerem, de általános iskola óta nem használtam. Ekkor kerültem kapcsolatba itt a helyi horvát önkormányzattal. Volt tankönyvük, abból felkészültem a felsőfokú nyelvvizsgára, majd megszereztem a diplomát is. Emellett német nyelvterületen sem vesznék el, angolt is tanultam.

A Horvát családok Székesfehérváron kiadványnak milyen folytatását tervezi?

Nos, ha az ezer lakosú szülőfalum családkönyvéből közel 450 oldalas kötet készült, akkor a százezer lakosú Fehérvárról is lenne még mit kutatni! Ötvenöt éves vagyok, és szerencsére a családomban az átlagéletkor közel nyolcvan, ha én is az átlagot tartom, akkor még van időm bővíteni mindezt, a kutatások pedig hatalmas élményt jelentenek. Persze száz kötetet nem ígérhetek, de Fehérváron is igyekszem további gyökereket felderíteni, nem csak a horvát családokét. Emellett családfakutató rendezvényekre is járok, ezzel kapcsolatban is lesz idén teendőm.

Mi történik egy ilyen rendezvényen?

Országszerte változó helyszíneken tartják meg, ötven-hetven fő részvételével. Akinek nagyobb tapasztalata van, előadást tart, mesél a kutatásáról. Mindig megismerkedünk valamilyen helytörténeti érdekességgel, például az óbudai németek pincéiről, szőlőtermesztéséről is így hallottam. Gyakran a helyiek tartanak egy kis bemutatót, tánccal, zenével, majd ebédet szerveznek, amit  városnézés követ. A következő családfakutató rendezvényt én szervezem itt Székesfehérváron, októberben a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.

A horvát családokról szóló kiadvány, amiről beszélgettünk, hol hozzáférhető?

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, már csak azért is, mert a horvát önkormányzatnak is itt van a székhelye. Azért lett magyarul kiadva, mert itt az önkormányzatnál is magyarul folynak a találkozók, élménybeszámolók horvátországi utakról. Az ottani magyar kötődésekről is készítettem már háromnegyed órás diavetítést. Testvérvárosi kapcsolatunk van Zadarral, Tengerfehérvárral is. Éppen ezért horvát nyelven is el fogom készíteni idén, hogy ha legközelebb megyünk a testvérvárosokba, nekik is tudjunk valamit adni.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • 169 éve tárták fel III. Béla király sírját Fehérváron - ünnepi előadás a Városházán
    169 éve tárták fel III. Béla király sírját Fehérváron - ünnepi előadás a Városházán
  • HÍRADÓ 2017. december 12.
    HÍRADÓ 2017. december 12.
  • Ismét lesz Kákics-táncház
    Ismét lesz Kákics-táncház
  • Új lengyel kormányfő: Varsó nem fogadja el a kétsebességes Európát
    Új lengyel kormányfő: Varsó nem fogadja el a kétsebességes Európát
  • A Viszkis - kétszázezernél is többen látták már
    A Viszkis - kétszázezernél is többen látták már
  • Olaszország - jég és heves esőzés okoz vészhelyzetet
    Olaszország - jég és heves esőzés okoz vészhelyzetet
  • Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren
    Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren
  • Négylábúval a gyógyulásért
    Négylábúval a gyógyulásért

Eseménynaptár

  • Nagy bejelentésre készül a NASA
    Nagy bejelentésre készül a NASA
  • Vershúron - gála a Városházán
    Vershúron - gála a Városházán
  • Osztrák gázrobbanás - Olaszországban válsághelyzetet hirdettek
    Osztrák gázrobbanás - Olaszországban válsághelyzetet hirdettek
  • "Fehérvár Angyalai" - 66 kisiskolást ajándékoztak meg
    "Fehérvár Angyalai" - 66 kisiskolást ajándékoztak meg