Most akkor eper vagy szamóca?
Most akkor eper vagy szamóca?
Most akkor eper vagy szamóca?– Nem eper az, hanem szamóca! – kiáltott most fel anyukám, ahogy fél szemmel belepillantott abba, amit a hintaágyon ringva írok. Bár rögtön magyarázatot kértem e kijelentésével kapcsolatban, csak annyit válaszolt:
– Az eper eperfán terem. A szamóca bokorban. A többinek nézz utána, Te vagy az újságíró, ne mindent én mondjak meg!
Így nem marad más hátra, mint beleásni magamat e témába. Bár én mindig úgy gondoltam, hogy a szamóca a „kis eper”. És ugye ott van Eperke is a bájos meséből, aki emlékeim szerint szintén nem fáról, hanem földről szedte az epret (de tévedhetek is):
Itt van „modern” feldolgozásban is, bár így nem igazán tetszik nekem a grafika. Jobban szerettem az eredetit:
És, ha ő nem Szamócácska, akkor itt valami nagy félreértés lehet. (De az is előfordulhat, hogy stilisztikailag tetszetősebb az Eperke, és könnyebben is kiejthető egy mesenéző, ovis korban lévő gyermek számára…)
Ahogy utánakérdeztem kertész ismerőseim között: tényleg hivatalosan szamócának nevezik azt, amit mi eperként emlegetünk.
Szamócabokrok szüleim kertjében (Fotó: Temesvári Márta)
Az eper fán terem (Legalábbis az Alföldön. A dunántúli nyelvjárásokban ugyanezt a gyümölcsöt szedernek nevezik). Az utak mentén, a vidéki házak árokpartján láthatjuk a fehér (Morus alba) és a fekete (Morus nigra) eperfát. A fekete epret mint említettük, egyes nyelvjárásokban szedernek nevezik, ami azonban nem keverendő össze a valódi szederrel, ami indázó, többnyire tüskés, és málnaszerű gyümölcse van. És persze még vannak más fajták is, amelyek hazánkban nem honosak. Az eperfa termését is megehetjük, sőt, még pálinkát is szoktak készíteni belőle.
A szamóca a rózsafélék családjába tartozik. Ez a gyümölcs a földhöz nagyon közel, kisméretű, lágy szárú, évelő bokron terem. Magyarországon három faja őshonos. Hosszú nemesítési munka után hozták létre a Fragaria X ananassát, vagyis a termeszthető szamócát. Az X a nemesítést, keresztezést jelenti. (Ezért is X.)
Szamócabokor a kertünkben, sok kis érésre váró szamócával (Fotó: Temesvári Márta)
Amikor elkezdték termeszteni a szamócát, akkor átnevezték földiepernek, majd lustaságból kikopott a „földi” megjelölés, és maradt az „eper”. Ami még érdekes, az az, hogy ez a gyümölcs valójában nem termés, hanem a virág kocsányának megvastagodott csúcsán található apró aszmagterméseket esszük meg.
Szamóca - születőben (Fotó: Temesvári Márta)
Szabadföldi szamócát május közepétől június közepéig találunk a piacokon és a boltokban. Vannak persze olyan fajták is, amelyeket akár augusztusig is lehet szüretelni, de Magyarországon főként a már említett intervallumban kapható szabadföldön termett szamóca. Az érési időt természetesen befolyásolja az időjárás is. A szezon általában május 15. körül kezdődik. Ha a betakarítási időszakban nagyon meleg van, akkor rövidebb lesz az érési idő, ha hűvösebb, akkor több héten át is lehet szüretelni.
Hamarosan ő is felveszi piros köntösét (Fotó: Temesvári Márta)
A betakarítási időszakot befolyásolja az is, hogy milyen fajtákkal dolgozik a gazda. Típustól függ ugyanis az íz. Bár mindenki szereti az óriási epret, a kisebb termések sokszor jóval ízletesebbek!
Erre gondolva most le is szedtem egy marékra való félig érett ízbombát a bokrokról, és valóban nagyon édesek, hiába aprócskák a szemek, és nem hasonlítanak színben bolti társaikhoz. (Egyébként is jobban szeretem a félig érett gyümölcsöket, bár tudom, hogy sokkal több vitamin van bennük teljesen érett állapotban, ahogy a banán is akkor jó, ha kemény, de már barna pöttyök is vannak rajta elvétve. Én mégis zölden eszem meg…)
Íme néhány picike szamóca (Fotó: Temesvári Márta)
A szamóca ültetése, nevelése egyébként rém egyszerű, legalábbis nekünk ez a 40 éves tapasztalatunk. Ahogy a múltkor írtam a spenótról, úgy erről a finomságról is elmondhatom, hogy szinte semmilyen törődést nem igényelt soha. Permetezni se kellett még, a tetvek is mindig elkerülték, és más kártevők se találtak rá, mióta csak kertészkedünk. (Pedig biokertészetünk van…)
A kertünkben több helyen is láthatóak bokrok, s csak kacsozni kell, hogy kellőképpen tudjanak növekedni a gyümölcsök. Négyévente megvárjuk az utolsó szüret után, hogy a kacsok megnőjenek, és új kis palánták szülessenek, s e gyermekeket új helyre költöztetjük, a régi otthont pedig felszámoljuk.
A szamóca egyébként szépít, méregtelenít, jó a láz csillapítására is, a pattanásos bőrt is kiválóan lehet kezelni vele… De erről majd legközelebb fogok írni.
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet
