2017. november 20. hétfő Jolán
Menü

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia
A világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajcei vízesés (Fotó: Barna Béla)

FEHÉRVÁR500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Jajcét? A Fehérvártól 446 kilométernyire, azaz hat-hét órányi autózásra fekvő helyet a vízesések és a jó értelemben vett balkáni hangulat kedvelőinek javasoljuk, kisgyerekekkel is teljesíthető kellemes sétát is tehetünk a zuhataghoz. Érdemes egy hosszú hétvégére kiruccanni, de a horvát-dalmát tengerpart déli része, Makarska felé tartva útmenti megállónak is beiktathatjuk. A világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajcei vízesés Boszniában van, ráadásul Csontváry is megfestette.

Bosznia nevét hallva a legtöbb embernek az 1992-1995-ös délszláv háború jut eszébe. Pedig a hegyek és minaretek országa, a hegyes-völgyes Bosznia és Hercegovina rengeteg szépséges hellyel szolgál. Ha kategorizálni kellene, akkor Bosznia specialitásának a kecses ívű hidakat, a folyóvölgyeket és a vízeséseket mondanám. A világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajcei vízesés is Boszniában van, ráadásul Csontváry is megfestette.

A 24 ezer lakosú Jajce (szerbül Јајце, ritkán használt magyar nevén Jajca) Közép-Bosznia Kantonban, 379 m tengerszint feletti magasságon fekszik, a Gola planinától délre, a Dnolučka hegységtől nyugatra, a Ravna gorától pedig északra. Ahol a hegyek között kanyargó Vrbas (Verbász, de wikipédián például Orbász néven is nevezik) és a Pliva folyók összefolynak, ott épült fel a történelmileg is jelentős város. A királyi Bosznia idején például Jajce volt a bosnyák királyok székhelye; itt koronázták meg az utolsó bosnyák királyt, Stevan Tomaševićet, aki azonban nem sokáig hordhatta koronáját, II. Mohamed szultán ugyanis lefejeztette.

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

Jajce és környékének térképe

Másik történelmi érdekesség, hogy Jajce várát Hunyadi Mátyás is ostromolta, s el is foglalta 1463-ban. Ekkor alapította Mátyás király az észak-boszniai területekből a 64 évig fennálló Jajcei bánságot. 1878 és 1918 között a Monarchia része volt a város: ide, az osztrák-magyar megszállás alatt álló Jajcéba tette meg első keleti útját 1902-ben, érettségije után a később híressé vált keletkutató utazó, Germanus Gyula (1884-1979), aki A félhold fakó fényében című könyvében így ír erről: „Tízórai kocsizás után, eléggé elfáradva értem Jajcába. Az estéli szürkületben úgy tűnt fel előttem, mint valami mesebeli, kacsalábon forgó várkastély. Vastag fallal volt körülvéve, és kapui előtt marcona őrök álltak.”

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

Jajce látképe a fellegvárral (fotó: Barna Béla)

A monarchia után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1943. november 29-én az itt tanácskozó Antifasiszta Tanács (Tito elnök és a partizán vezérkar) rakta le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alapjait. Jajce néhány hónapig ekkor az ország fővárosa volt, Tito pedig itt kiáltotta ki az új, többnemzetiségű tagköztársaságot, Bosznia-Hercegovinát. Az ezt bemutató AVNOJ-múzeum anyaga a legutóbbi háborúban eltűnt. Nem csoda, 1992-től 1995-ig a város többször cserélt gazdát, hol a bosnyák-horvát, hol a szerb erők ellenőrizték. Az 1995-ös daytoni békével Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak („bosnyák-horvát föderáció”) a része lett.

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

Török kút, Jajce (fotó: Barna Béla)

A város útikönyvek által említett „hétköznapi” látnivalóiról (Travniki kapu, Omerbegovićok háza, Medve-torony, Katakombák, Mitrász-szentély, Fellegvár, Esmasultan dzsámi) most nem szólnék, csak a leghíresebbről, amiért érdemes ide elzarándokolni, s ez a jajcei vízesés, melyet a Vrbas (Verbász) és a Pliva folyók összefolyásánál találunk.

A Pliva folyó a Jastrebnjak hegy lábánál ered 483 m magasan, Bugojnótól 15 km-re nyugatra. Hossza mindössze 33 km, vízgyűjtő területe pedig 768 km². Mielőtt azonban Jajcénél beömlene a Vrbászba, egy gyönyörű, 22 m-es vízeséssel zuhog alá a városközpontban. A sokak által a világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajceit a városka autóbuszpályaudvarától nem messze találjuk.

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

A vízesésből 1996-ban leszakadt egy darab (fotó: Fogarasy Anna)

Egy 1996-os árvíz során a vízesés jobb oldalából leszakadt egy darab is. Ez azonban az összképen nem sokat változtatott. S bár a sétányok nem a legjobb állapotban vannak, azért a természet szépsége így is pompázatos. Nem kis részben a vízesésnek köszönhető, hogy Jajce 1984-ben elnyerte a Jugoszlávia legszebb turisztikai célpontja címet. Érdekes viszont, hogy Bács Gyula meg sem említi Csontváryt, pedig a jajcei vízesés igazából az ő festménye által vált ismertté és híressé, főleg a magyaroknak. Na de hogy került a festő Jajcébe? Nos úgy, hogy Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) tulajdonképpen egész életében a motívum keresésének bűvöletében élt és ezért bolyongott fáradhatatlanul Európa-szerte és a Közel-Keleten. Felkereste mindazon helyeket, amelyeket természeti, vagy történeti szempontból rendkívülinek vagy különösnek tartott. Így jutott el az egykori iglói patikus, a világ legnagyobb napútfestője a „nagy motívumot” keresve 1903-ban Boszniába.

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

A vízesés Csontváry festményén

A jajcei vízesést ábrázoló képét (Csontváry Múzeum, Pécs, olaj, vászon, 97x149 cm, 1903) több művészettörténész is igen jelentősnek tartja, Boros Géza például így ír róla: „A tavaszi tájban fák és sziklák között kanyarogva bukkan elő a Pliva folyócska, amely számos kisebb-nagyobb ágra, víznyalábra szétválva zúdul le a Vrbasba. A zuhatag felé magasodó domboldalban jellegzetes, magas zsindelytetős bosnyák házak, fölöttük a fellegvár, középen campanileszerű templomtorony, oldalt egy minaret látszik, a háttérben távoli hegyek ködbe vesző karéja. Lent a szurdokban, a vízfüggöny előtt szivárvány ragyog.”

Kulcsfontosságúnak tartja a jajcei festményt Pap Gábor is, aki Csontváry elhivatottságának és működésének sámáni jelleget tulajdonít. Szerinte ez a kép sokkal többet rejt magában, mint azt első ránézésre gondolnánk.

Romváry Ferenc pedig imigyen értekezik a képről: „A Jajcei vízesés középterébe a lenyűgöző természeti jelenséget állította; ez a kép uralkodó eleme, ehhez igazodik itt minden, a hegyre kaptató város, a fák és bokrok zöldje, az ég kékje. A zuhatag zöldes-barna reflexei a környező vegetáció színeit ismétlik, míg a felcsapó vízpára a szivárvány ívét villantja fel.”

Érdemes hát a vízeséshez tett túránkhoz magunkkal vinni egy képeslapot a festményről. Csontváry ezen kívül egyébként itt festette a Villanyvilágított fák Jajcéban és a Jajcei villanymű éjjel című festményeket is.

A lenyűgöző látvány – vagy ahogy Csontváry írná: „látlat” – után érdemes a városka másik természeti látnivalójához is tenni egy kis túrát. A város másik kihagyhatatlan látnivalója a Pliva-tó, vagy tavak, ugyanis tulajdonképpen két tóról van szó, amit a Pliva felduzzasztásával hoztak létre az 1970-es években. A várostól két kilométerre, az M5 jelzésű úton először elérjük a városi strandot. Mindenképp menjünk azonban tovább, egészen addig, ahol az egyik tó a másikba folyik. Itt sok kis vízimalmot láthatunk, melyek mindegyike a XVI. századból való. Az 1970-es években ide egy helyre gyűjtötték őket, s ma bűbájosan festenek a lezúduló kis vízágak között.

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

A Pliva folyó bájos vízimalmai (fotó: Barna Béla)

A vízimalmok közelében is találunk éttermet, de érdemes visszamenni a városba, ahol vízesés- és vízimalomnéző kirándulásunk fáradalmait Bosznia híres eledele, a burek mellett pihenhetjük ki. A burek úgy készül, hogy a rétestésztát finoman megszórják darált marhahússal, aztán meglocsolják forró zsírral vagy olajjal, összegöngyölik, és megsütik.

Ihatunk hozzá egy pohárka kefírt, a jóízű falatozás mellett pedig felüthetjük Asbóth János (1845-1911) Balkán-utazó újságíró 1887-ben megjelent kétkötetes művét Boszniáról, amelyben így ír Jajcéról: „És minő háttere van e meseszerű látványnak: Jajce gúla alakú hegye, melynek fellegvár koronázta csúcsáig húzódik fel az okkersárga óváros apró keleti épületeinek zűrzavarával, kellő közepén, éppen a vízesés fölött az olasz campanile és valamivel fentebb balra zömök Medve-torony, jobbra a négyszögletű csonka óratorony a hatalmas várral. Csak ezen a ponton, ahol a középkor, a Kelet és egy gigantikus természet minden romantikája egyesül, látjuk, hogy Jajce a maga meseszerűségében páratlanul áll az egész világon.” Igazat adhatunk Asbóthnak, Jajce páratlan a világon, 2004-ben fel is vették a világörökség-listára. 

A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia

Kávézás és sörözés a bosnyák városkában (fotó: Fogarasy Anna)

Jajcéba leggyorsabban Banja Luka felől juthatunk el, a Vrbas folyó gyönyörű völgyén keresztül. A Székesfehérvár – Jajce távolság 446 km (a Fehérvár – Balatonszemes – Barcs – Gradiska – Banja Luka útvonalon). Figyelem! Ha Jajce környékén akarunk megszállni, ne számítsunk nagy szállásválasztékra. A legjobban ajánlható talán a Hotel Stari grad. A háromcsillagos hotelben egy kétágyas szoba egy éjre 14500 forint reggelivel együtt. Az olcsóbb kategóriába tartozik, de jó minőségű a Jajce Youth Hostel, itt már 7000 forintért találunk szobát két főre.  

Kapcsolódó cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Karácsonyi adománygyűjtést szervez a Magyar Élelmiszerbank
    Karácsonyi adománygyűjtést szervez a Magyar Élelmiszerbank
  • Betonelemekkel is biztosítják a karácsonyi vásárokat a fővárosban
    Betonelemekkel is biztosítják a karácsonyi vásárokat a fővárosban
  • Olcsóbb lesz az üzemanyag
    Olcsóbb lesz az üzemanyag
  • Folytatódik a városrészi rehabilitáció Sóstón
    Folytatódik a városrészi rehabilitáció Sóstón