Partly cloudy6 °C
2018. november 18. vasárnap Jenő
Menü

Napoztál már ürülékben? – És egy trópusi nyaralásért bevállalnád?

Napoztál már ürülékben? – És egy trópusi nyaralásért bevállalnád?
Te tudod, miben is fekszel? (Fotó: bonatravels.com)

Hófehér homok, égbe nyúló pálmafák, lágyan ringó függőágy, meleg szellő, koktél a kézben, hűsítő tengervíz és csodás naplemente. – Ki ne álmodna erről? Azt viszont biztosan nem tudtad, hogy a trópusi turistaparadicsomok finom szemcsés, fehér homokja nagyrészt a papagájhal ürülékéből áll.

A törmelékes üledékes kőzeteket szemcseméretük alapján határozzuk meg. A homok szemcsemérete 0,06 mm és 2 mm között van. (Ami ennél nagyobb, azt kavicsnak hívjuk, ami pedig kisebb, az kőzetlisztnek.) A homok színe, a szemcsék alakja, lekerekítettsége árulkodik arról, hogy milyen eredetű a kőzet. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy vannak olyan tengerpartok, ahol olyan, mintha puha vattán lépkednénk, máshol pedig kicsit vagy nagyon szúr a homok. Ez azért van így, mert területenként más a homok keletkezési módja és ideje.

Miből is vannak azok a homokszemcsék? (Fotó: travelandleisure.com)
Miből is vannak azok a homokszemcsék? (Fotó: travelandleisure.com)

A homok többnyire erózió útján képződik, vagyis a szél, a csapadék, a hőmérséklet ingadozása, a tömegmozgás, a jég vagy a sókristályok aprózzák el az eredeti kőzetet. Aztán van, amikor a közvetlenül a magmából alakul ki a homok. Az ilyen frissen keletkezett homok nagyon éles, mert még nem kerekedett le az erózió miatt.

Ugyanilyen karcolást érzünk a talpunkon akkor, amikor a homokszemcséket alkotó képződmények valójában a tengerben élő apró állatok (kagylók, csigák) meszes vázai. Mivel ilyenkor sincsen eróziós hatásnak kitéve a kőzet, élesen karistolja bőrünket. – Én is szaladtam már le nagy hévvel olyan tengerpartra, ahol azt hittem messziről, hogy pihe-puha homok vár, közelebb érve pedig láttam (és éreztem), hogy a vízpartot aprócska kagylómaradványok borítják, és a homokszemek sem álltak másból, mint éles, meszes vázakból.

A homok színe is árulkodik a keletkezésről. A fehér színű arra utal, hogy mészvázú élőlények vázaiból jött létre. Ebből adódik, hogy a vakítóan fehér homok a korall-zátonyok strandjait jellemzi.

A homok színe is árulkodik a keletkezéséről (Fotó: booking.com)
A homok színe is árulkodik a keletkezéséről (Fotó: booking.com)

Fehér homok persze máshol – és máshogy - is lehet: a Fejér megyében élők általában tudják, hogy Fehérvárcsurgó közelében fehér kvarchomokot bányásznak. Ez azért fehér, mert az egykori tengerparti hullámverés miatt itt kimosódott a kvarcszemcsék közül a színes elegyrész. (A pannon homok egyébként alapjában heterogén összetételű.)

Új-Mexikóban a White Sands fehér homokjának alapanyaga nem a kvarc, hanem a gipsz, mely a környező hegyekből sodródott le egy időszakos tóba.

A vörös színű homok sivatagi eredetre utal. Ilyenkor az ásványok vastartalma oxidálódott, amitől a homok vöröses színezetet kap.

A vörös színű homok valószínűeg sivatagi eredetű (Fotó: nowornever2015.wordpress.com)
A vörös színű homok valószínűeg sivatagi eredetű (Fotó: nowornever2015.wordpress.com)

A sötét vagy fekete színű homok vulkanikus eredetre utal. Itt az alapanyag az obszidián, ami a forrón kiömlő láva és a tengervíz érintkezésekor létrejövő vulkáni üveg, vagy a bazalt, amelyet a tenger hullámai homokká őröltek. Ilyen homok található például Hawaii-n, vagy az Azori-szigetekhez tartozó Sao Miguel-en.

A trópusi turistaparadicsomok elképesztően finom szemcsés, jellegzetes fehér homokja pedig valódi meglepetéssel szolgál, ha alaposabban megvizsgáljuk. Nagy része nem másból áll, mint egy trópusi állat, a papagájhal ürülékéből! A Karib-tenger szigetein, illetve Hawaii-n a 70 százalékot is eléri az ürülék mennyisége a homokban, a Maldív-szigeteken pedig 85 százalék feletti ez az arány!

Ám, mielőtt még utálkoznánk e halfaj – és az ürülék - iránt, nézzük meg, milyen szépséges állatról van szó:

Ürülékéből lesz az egyik legszebb fehér homok (Fotó: pinteres.com)
Ürülékéből lesz az egyik legszebb fehér homok (Fotó: pinteres.com)

Nem csoda, hogy a búvárok és a snorkeresek előszeretettel kutatnak utána, hogy aztán gyönyörködhessenek benne és abban, ahogy táplálkozik! Ez a hal ugyanis egész nap csak eszik, méghozzá nagyon hangosan, recsegve-ropogva. S, hogy mi ropog a szájában? Például az elhalt korallok.

A papagájhal jellemzően a meleg, sekély vizet szereti. Főként a Csendes- és az Indiai-óceánban és a Karib-tengerben ficánkol. Általában 30-50 centiméteresre nő, de egy méternél nagyobb példányai is gyakran előfordulnak. Akár 20 évig is élhet!

Egyedei nagyon látványosak, a hím és a nőstény is ragyogó színekben pompázik. Szelíd, így könnyen megfigyelhető. Idén nyáron én is sokáig csodáltam őket snorkerezés közben a lányommal. Ott úszkáltak a lábaink között órákon át. Nem zavarta őket a közelségünk, folyton hozzánk értek, akár meg is simíthattuk volna őket.

Snorkerezés közben sok csodára bukkanhatunk (Fotó: bizneworleans.com)
Snorkerezés közben sok csodára bukkanhatunk (Fotó: bizneworleans.com)

A papagájhal éjjelre nyugalomba vonul. Olyankor a kollakokhoz húzódik, s nyálkás anyaggal vonja be magát, amit ő maga termel, hogy e büdös köpennyel megvédje magát a ragadozóktól. (Hogy mennyire hatásos ez a módszer, azt nem tudom, de állítólag sokat segít.)

Napközben a korallokat borító algát és a hínárokat fogyasztja, méghozzá úgy, hogy csőrszerű állkapcsával és erős hátsó fogaival egyszerűen elropogtatja az elhalt korallt a rajta lévő finomságokkal. Nincsen gyomra, így az emésztőcsatornája kinyeri a tápanyagot a megevett korallból, majd az apró darabkákat kilöki magából, mint egy homokfelhőt.

Megunhatatlanul szép (Fotó: itm.wikipedia.org)
Megunhatatlanul szép (Fotó: itm.wikipedia.org)

Egy halacska napi 30 dkg homokot hoz és szór ki, ami egy évre számolva 100 kg! Ausztráliában a Nagy Korallzátonynál élő halak évi 400 kilót termelnek, és akad olyan is, amely évi egy tonnát!

Funkciója nagyon fontos, mert ha nem legelné le az algákat a korallokról, akkor azok el is pusztulhatnának az alga fojtásában. A parazitáktól is megszabadítja a korallt, és mellette még gyönyörű fehér homokot is hint a turisták lába elé, akiket valószínűleg nem zavar, hogy ürülékben fekszenek (hiszen nem is tudnak róla, és egyébként se tartalmaz ez az „ürülék” olyan elemeket, mint amire első olvasatra asszociálunk).

A gyönyörű homokban nem is gondolunk arra, hogy ürülékből is lehet... (Fotó: ly.com)
A gyönyörű homokban nem is gondolunk arra, hogy ürülékből is lehet... (Fotó: ly.com)

Itt jut eszembe a világ legexkluzívabb kávéfajtája, a Kopi Luwak, amelyből csak pár száz kg készül évente, s mely szintén állati ürülékhez kötődik: konkrétan a cibetmacska végtermékéhez. A világ legdrágább kávéjának babszemei állati hátsóból potyognak ki, és elég borsos áron lehet hozzájutni. – Erről írok legközelebb…

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár