Partly cloudy7 °C
2018. december 10. hétfő Judit
Menü

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna
A Szuezi-csatorna (Fotó: Exponav)

A világ egyik, gazdasági és katonai szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságú hajózási útvonala a szuezi földszoroson átvezető csatorna. A Földközi-tenger medencéjét a Vörös-tengerrel összekötő vízi út iránti vágy gyakorlatilag egyidős az egyiptomi civilizációval, komoly világkereskedelmi tényezővé azonban csak másfél évszázada vált.

A Nílusról egyenesen kihajózni a Vörös-tengerre és közvetlenül kereskedni például az Afrika szarván található Punt Királyság lakóival számos egyiptomi uralkodó álmainak netovábbja volt évezredeken keresztül. Az első próbálkozások időszámításunk előtt kétezer évvel kezdődtek, s váltakozó eredménnyel a nyolcadik századig folytatódtak. A környék éghajlata nem igazán kedvezett a manuálisan kiásott csatornáknak: a rendszeresen érkező homokviharok sokkal nagyobb hatékonysággal temették vissza a három-négy méter mély és tíz-tizenöt méter széles vízi utakat, mint amilyen eredményesen a kivezényelt rabszolgák és/földművesek képesek lettek volna tisztán, hajózható állapotban tartani azokat.

Mesebeli Afrika

Háromszáz éven keresztül az Európából Ázsia felé induló kereskedelmi és katonai hajók, illetve a fordított irányba közlekedők kénytelenek voltak dél felől megkerülni az egész afrikai kontinenst, ami egy klasszikus London-Bombay utat testvérek között is egy 20 ezer kilométeres, körülbelül három hónapnyi kínszenvedéssé változtatott. Megfelelő minőségű térképek már akkor is rendelkezésre álltak, de az ésszerű útvonal-rövidítés megvalósításához (magyarán: a szuezi földnyelv átvágásához) hiányoztak a műszaki feltételek.

Az inzsellér tévedése

A komoly, tartós eredménnyel kecsegtető áttöréshez szükség volt pár olyan apróságra, amelyeket a technológiai fejlődés, valamint a geopolitika csak a XIX. század közepére tudott produkálni: meg kellett jelenniük a valóban nagy teljesítményű munkagépeknek, valamint annak a Napóleon nevű stratégiai zseninek, aki - elsősorban azért, hogy borsot törjön az örök rivális, Anglia orra alá - kiadta az utasítást egy csatorna-megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Egy Le Père nevű mérnök tévedése miatt azonban (hibásan számolta ki a Földközi-tenger és a Vörös-tenger vízszintje közötti, szerinte 10 métert is meghaladó különbséget) a tervet ejtették.

A szemfüles diplomata

Közel ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1847-ben - immáron új természettudományos módszerekkel - újraszámolják az adatokat és ugyancsak a franciák kimutassák: a vízszint-különbség centiméterekben kifejezhető. Ez mérnöki nyelvre lefordítva azt jelentette, hogy a zsilipek és átemelők nélküli csatorna minden további nélkül megvalósítható. A tanulmányt olvassa egy Ferdinand Lesseps nevű francia diplomata, aki szemrebbenés nélkül kihasználva egyiptomi kapcsolati tőkéjét (az uralkodót annak idején ő tanította francia nyelvre) lecsap a lehetőségre és egy 99 évre szóló koncessziót könyörög ki Egyiptom alkirályától egy monumentális csatorna felépítésére és üzemeltetésére.

Vive la France!

A földmunkák 1859-ben kezdődnek, s az építkezés potom tíz évig tart. A munkálatokban mintegy másfél millió egyiptomi vesz részt, s tíz százalékuk számára a „lázas munka” kifejezés végzetes valósággá válik: a több hullámban rájuk törő járványok (főleg a kolera és a vérhas) 150 ezer munkással végeznek. Az angolok kitartó aknamunkája ellenére az 1869. november 16-án megtartott ünnepélyes megnyitóra hatezer közéleti személyiséget hívnak meg: politikusokat, királyi házak tagjait, művészeket, pénzembereket, akik egymás szavába vágva méltatják „az évszázad építkezését”. A részvények 44%-a ekkor egyiptomi állami tulajdonban, 56%-a francia magánbefektetők kezében volt.

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna megnyitója (Fotó: Boka News)

Britannia beerősít

Nem telik el hat év, s a hatalmas államadósság terhe alatt nyögő Egyiptom 4 millió fontért eladja részét a briteknek, akik ily módon megnyugodva konstatálhatták, hogy a korona legfényesebb drágakövét, Indiát immáron (legalább részben) brit kézen lévő hajózási útvonalon keresztül közelíthetik meg. London markáns jelenlétét a csatornánál az 1882-ben a törökök helyébe lépő brit csapatok is erősítik, akik később azt is biztosítják, hogy az 1888-as konstantinápolyi egyezmény (melynek értelmében „a Szuezi-csatornának örök időkre semlegesnek, szabadnak és nyitottnak kell maradnia minden hajó számára úgy háborúban, mint pedig békében”) mindenki által betartassék.

Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

Hajók érkeznek a Szuezi-csatornához 1869. november 17-én (Fotó: Otto Herschan/Hulton Archive)

A válság

1956 júliusában, két évvel a Kairó által kikövetelt brit csapatkivonás után a szovjetekkel kacérkodó Nasszer egyiptomi elnök államosítja a csatornát annak érdekében, hogy az így befolyó összegekből finanszírozza az asszuáni gát építését. A fő részvényesek (és károsultak) hazája Franciaország és Nagy-Britannia, s ötven évvel ezelőtt egyik sem arról volt híres, hogy szó nélkül lenyeljen egy ekkora békát. Három hónap felkészülést követően elindítják a „Muskétás” fedőnevű hadműveletet, melyhez lelkesen csatlakozik az államalapítás nyolcadik évében járó zsidó állam hadserege is. A villámháború nyolc napig tart és Egyiptom totális vereségével végződik; ennek ellenére (az ENSZ, valamint a Szovjetunió nyomására) a győzteseknek vissza kell vonulniuk.

Nyolc év üzemszünet

Az 1967-ben lezajlott hatnapos izraeli-arab háború után a csatorna nyolc évig zárva tart, s a kereskedelmi hajók ismét csak Afrika megkerülésével tudnak közlekedni Eurázsia két széle között. 1975-ben ismét megnyitják a hajóforgalom előtt a 170 kilométer hosszú, 300-500 méter széles, és 17 méternyi merülési mélységet elbíró mesterséges vízi utat. A békét és a hajózhatóságot 1981 óta (egyiptomi és izraeli jóváhagyással) a Sinai-félszigetre telepített nemzetközi erők is garantálják, akik között számos magyar rendőr is szolgált, a többnemzetiségű parancsnokság legnagyobb megelégedésére.

Egy kis statisztika

A zsilipek nélküli Szuezi-csatornán évente 18-20 ezer hajó halad át (szigorúan csak konvojokba rendeződve), ami a világ teljes, hajón lebonyolított kereskedelmi volumenének körülbelül 10 százaléka. Egy átlagos átkelés 13 óra, s (ugyancsak átlagosan) a hajók körülbelül 110 ezer euró áthaladási díjat fizetnek az üzemeltetőnek, vagyis az egyiptomi államnak, amely így évente 2 –2,1 milliárd eurót bevételezhet. Ebből finanszírozzák a folyamatos kotrást (a homokviharok fittyet hánynak az évezredekre és a társadalmi berendezkedésre), valamint a tervezett bővítéseket. Ez utóbbiak 2018-ra a 24 méteres merülési mélység elérését célozták meg, s ha ez bekövetkezik, a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú szupertankerek is igénybe vehetik a fáraók csatornáját.

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • Befejeződött a helyszíni szemle és a műszaki mentés a 81-es számú főúton
    Befejeződött a helyszíni szemle és a műszaki mentés a 81-es számú főúton
  • Ásatások a Székesegyházban - szakmai napon ismertették az eredményeket
    Ásatások a Székesegyházban - szakmai napon ismertették az eredményeket
  • Binder: rekordot dönthet a hitelfelvétel
    Binder: rekordot dönthet a hitelfelvétel
  • 78 áldozat - újabb nők meggyilkolásában is bűnös az orosz sorozatgyilkos
    78 áldozat - újabb nők meggyilkolásában is bűnös az orosz sorozatgyilkos

A hét embere

  • img
    img
    Vörösmarty Rádió
    Vörösmarty Rádió megosztott egy hivatkozást.
  • Duális reggeli - 27 képzési partnerének mondott köszönetet a Corvinus
    Duális reggeli - 27 képzési partnerének mondott köszönetet a Corvinus
  • Elárverezték Frank Sinatra emléktárgyait
    Elárverezték Frank Sinatra emléktárgyait
  • Hóviharok Észak-Karolinában és Virginiában
    Hóviharok Észak-Karolinában és Virginiában
  • Kásler: jelentős béremelés és új gazdálkodási rendszer lesz a kórházakban
    Kásler: jelentős béremelés és új gazdálkodási rendszer lesz a kórházakban
  • Munkaidőkeret-emelés - obstrukcióra készül az ellenzék
    Munkaidőkeret-emelés - obstrukcióra készül az ellenzék
  • Folytatódnak a beiskolázós programok
    Folytatódnak a beiskolázós programok
  • MikulásGyár - Fehérváron is várják az ajándékokat
    MikulásGyár - Fehérváron is várják az ajándékokat

Eseménynaptár

  • Ezt hallgatta a világ 30 éve - 1988 december
    Ezt hallgatta a világ 30 éve - 1988 december
  • Fényüzenet - idén is küldhetnek jókívánságokat a püspökség jóvoltából
    Fényüzenet - idén is küldhetnek jókívánságokat a püspökség jóvoltából
  • Mátyás király emlékév - királyi menyegző a záróprogramon
    Mátyás király emlékév - királyi menyegző a záróprogramon
  • Nyitott templom – szombaton is várja látogatóit a Ciszterci templom
    Nyitott templom – szombaton is várja látogatóit a Ciszterci templom
  • Corelli, Bach, Händel – közös karácsonyi koncert a Szent Imre templomban
    Corelli, Bach, Händel – közös karácsonyi koncert a Szent Imre templomban
  • Buch Tibor lesz a vendég
    Buch Tibor lesz a vendég
  • Szeretetházikó - péntekig várják az ajándékokat
    Szeretetházikó - péntekig várják az ajándékokat
  • Királykút Emlékház - zenés adventi beszélgetés Bokányi Zsolttal
    Királykút Emlékház - zenés adventi beszélgetés Bokányi Zsolttal
  • Betlehemezés a Kákics együttessel
    Betlehemezés a Kákics együttessel
  • Onine fogadóóra - az Instagramon válaszol a polgármester
    Onine fogadóóra - az Instagramon válaszol a polgármester
  • Tinihorror karácsonyra  - Sohonyai Edittel beszélgettünk a Plázafoglyok című új könyv kapcsán
    Tinihorror karácsonyra - Sohonyai Edittel beszélgettünk a Plázafoglyok című új könyv kapcsán
  • Halálos baleset a 81-esen!
    Halálos baleset a 81-esen!
  • Egyre többen költöznek a főváros külső kerületeibe
    Egyre többen költöznek a főváros külső kerületeibe