2017. október 17. kedd Hedvig
Menü

Hogyan neveljünk fügefát?

A füge érett gyümölcse különlegesen zamatos és édes (Fotó: makezine.com)

A világ egyik legédesebb gyümölcse a füge. Az emberiség több ezer éve fogyasztja ezt a finomságot, amely Egyiptomban a fáraók gyógyító gyümölcsének számított, a hinduk szerint pedig ez az a növény, amellyel az istenek átadták a tudást az embereknek úgy, hogy szent tüzet gyújtottak vele. Babits Mihály kertjében is termett fügefa 150 évvel ezelőtt, s napjainkban is nagyon sok kertben megtalálható.

A tél beálltával írtam arról egy cikket, hogy hogyan óvjuk meg a fügefánkat a fagyhaláltól. Ebben a blogbejegyzésben alaposan áttekintettem a fügefalét minden fontos állomását, s azzal zártam gondolataimat, hogy a családom minden évben alaposan letakarja a kertben terebélyesedő fügefákat, hogy ne fagyjanak el. (Kukoricaszárral, szalmával, náddal, amit falombbal töltünk ki.)

Akkor ilyen szép fügefafotót láthatott a Olvasó. (Fotó: Temesvári Márta)

Akkor azt is megjegyeztem: sokan azt mondják, hogy nem kell annyira félteni e növényt, és nem baj, ha szabadon áll télen. Mi viszont nem akartuk újra átélni egy régi kísérlet eredményét (amikor bevonta a jég az ágakat és több lefagyott, ami a termés csökkenését okozta), ezért mindig megóvjuk a hidegtől és a széltől a téli hónapokban. Legalábbis így volt ez eddig… Most viszont a szüleim úgy döntöttek, hogy a hatalmasra nőtt fügefát kivételesen nem melengetik („Úgyse lesz idén se kemény tél!”), s hagyták szabadon nézelődni a hóviharban, miközben Természet apó apró jeges késeket dobált felé.

Igaz, már az első fagyosabb hullámnál eszükbe jutott, hogy mínusz 15 foknál súlyos fagykár keletkezhet, és csak három év múlva terem újra az elfagyott ág, de vessző az volt bőven, úgyis ritkítani kell. S az aggodalomnak már nyoma sem volt. (És már egyébként is késő lett volna takargatni a hatalmas bokrot.) Aztán jött a tavasz, és bizony kiderült, hogy a fügefa teljesen megfagyott. Úgyhogy a napokban kivágták szegényt, de a gyökerét a földben hagyták, s most reménykednek benne, hogy majd újra kihajt. A halálból mindig élet sarjad, s remélhetőleg most se lesz másként, csak épp fügét nem tudunk majd idén szüretelni. Legfeljebb jó pár év múlva.

A kivágott fügefa nem halott teljesen – remélhetőleg nemsokára új hajtásokat növeszt. (Fotó: Temesvári Márta)

Viszont: mivel vesszőről is szaporítható, és szerencsére ősszel ledugott pár vesszőt anyukám, hogy a fügefa örüljön utódai közelségének és kibontakozásuknak (ahogy a szülők is szeretik, ha a családot alapító gyermekeik szem előtt vannak, vagy legalábbis elérhető távolságban a rendszeres kapcsolattartáshoz/ellenőrzéshez/segítséghez/”jótanács-osztáshoz”…). E tövek pedig szépen meg is eredtek (ők kaptak „kiskabátot” télre, hiszen még nagyon fiatalok voltak ahhoz, hogy túléljék az időjárás szeszélyes játékait), így az utánpótlás biztosított.

E tényt átéreztük, a múltat megsirattuk, a reményeinket meghánytuk-vetettük, a lehetőségeket sorba rendeztük és rajtszámoztuk. Majd szomorúan elkönyveltük, hogy Romulus és Remus ebben az évben még nem tud az árnyékában szuszogni, midőn a farkasanya tejét szopja, de talán pár tavasz múlva már eléggé bebokrosodik ahhoz, hogy hűs árnyat adjon, s menedéket a termést csemegéző állatoknak.

Az elfagyott fügefaágak idén már nem nyújtanak árnyékot a cicánknak sem az alváshoz (Fotó: Temesvári Márta)

Apropó: termés! Itt kerül képbe a fügedarázs!

Magyarországon jó pár évvel ezelőtt csak az önmegtermékenyítő (adriai típusú) fügék hoztak olyan termést, amelyet el lehetett fogyasztani. A szmirnai füge nem érett be, lepotyogtak a termései, s inkább díszként állt e növény a kertekben. Hogy miért? Mert a megtermékenyítését egy nagyon aprócska rovar, a másfél milliméteres fügedarázs hivatott elvégezni, mely az „őshazákban” fordult csak elő, nálunk nem, mert a meleget szereti.

2008-ban viszont elkezdtek beérni ezek a fügék is Pécs környékén, ami megdöbbentette a botanikusokat. A szmirnai típusú füge az említett évben ontani kezdte a gyümölcsöt, s minden gazda tábori tűztáncot járt örömében, mivel ez a fajta igencsak különleges ízű magokat tartalmaz, s könnyen aszalódik.  

Az édes fügebelső zamatát felidézve mindenkinél megindul az aktív nyáltermelés – nálam is természetesen –, s itt jut eszembe, hogy a füge puha levelét szalvétának használták az ókori Rómában. A lakomák alatt a szolgák ezzel törölték meg gazdájuk száját.

 A fügefa levele nagy és puha – szalvétának is kiváló (Fotó: Temesvári Márta)

A fügéből a görögök bort is készítettek, amely a Dionüszosz-ünnepségek egyik alapkelléke volt. Már akkor olyan sok fügefajtát ismertek, hogy a görök kertekben mindegyiknek külön neve is volt, mintha családtagok lennének. Az Odüsszeiát már említettem egy asszociációm során, s most újra előkapom, hiszen ebben is megemlítődik a füge, melyet édesapja adott ajándékba Ödüsszeusznak.

És most vissza a fügedarázshoz, mely a görögöknél otthonosan rezegteti szárnyait, hozzánk pedig valószínűleg a rovar turizmus útján kerülhetett. 2008-ban – amikor először bejárták a sajtót a Magyarországon látott fügedarázs fotói – az akkori enyhe tél miatt nagyon sok életben maradt, így bőséges termésért lehettek hálásak neki a fügefa-tulajdonosok. 

 fugedarazs_

Így néz ki a fügedarázs (Fotó: tudasbazis.sulinet.hu)

A fügedarázs populációját nagy próbatétel elé állította a 2012-es év, amikor nagyon de nagyon hideg volt. Többször is mértek –20 fok alatti hőmérsékletet, ami a caprificus bokrokon áttelelő, darazsakat tartalmazó termések 95 %-át megfagyasztotta (s benne természetesen a rovarokat is). Azonban mivel egyetlen termésből is nagyon sok darázs fejlődik ki, pár termés is elég volt ahhoz, hogy túlélje a "jégkorszakot", s újra elszaporodhasson. Tavaly év végére már rengeteg darázs hajtotta „téli álomra” fejét  – vagyis teleltette petéit.

A szüleim egyébként úgy húsz évvel ezelőtt kapták az első fügefatövet, amely nemcsak, hogy sikeresen megeredt, hanem bokra egy idő után olyan óriásira nőtt, hogy elnyomott mindent maga körül, s ki kellett vágni. A következő példányokat már olyan helyekre ültettük, ahol – számítva a terebélyesedésre – tágas teret kaptak. Gondoltak arra is, hogy a fügefa hosszú életű, s ha jó körülmények között él, 200 évig is bőséges termést ad.

A fügefa nagyon hosszú életű, akár 200 évig is bőséges termést adhat (Fotó: Temesvári Márta)

Itt közbeszúrom, hogy Buddha egy hatalmas, és nagyon öreg, szent fügefa alatt jutott el a bodhi, vagyis a megvilágosodás állapotába, bár nem tudom, hogyan jutott ez most eszembe. Talán arról, hogy én is sokat üldögéltem a nagy fügefánk árnyékába. De persze a megvilágosodás nem jött el….

Aki most tavasszal szeretne fügefát ültetni, az lehetőség szerint kétéves, gyökeres növényt vásároljon, de nagyon egyszerű szaporítani, mert mint már érzékeltettem: minden lehúzott vessző meg szokott gyökeresedni.

Az öntözés is fontos: ha szárazságban szomjazik, akkor akár le is rúgja a kis fügéket magáról. A telepítés utáni harmadik-negyedik évben már termeli a gyümölcsöket. Mivel féltrópusi növény, meleg, napos, szélvédett helyet kell keresni neki, lehetőleg dél felé néző falat. Eredeti hazája Izrael, Kis-Ázsia, Szíria, de Dél-Európában és Észak-Afrikában is régóta termelik azért, hogy bort készítsenek belőle vagy aszalják. Jelenleg Spanyolországban, Törökországban, Kaliforniában, Franciaországban találhatók fő termőhelyei.

A fügéből bort is készítenek (Fotó: Temesvári Márta)

Az éves vesszőkön május közepén fakadnak csak ki a rügyek, ekkor már picike fügéket is találhatunk rajtuk. Ha tehát vissza akarjuk metszeni a fügét, akkor a terméseket metsszük le, tehát felejtsük el ezt a vágyunkat! A gyümölcsök augusztusra érnek be, viszont nyáron, az új hajtások levélhónaljaiban újra és újra bukkannak fel gyümölcsök, s ha hosszú, meleg ősszel ajándékoz meg a természet, akkor még be is érnek a tél beálltáig. Nekünk sajnos nagyon sok be nem érett fügénk maradt a fán legutóbb, pedig vártunk, vártunk a második zamatos gyümölcshullámra…

A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet  

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Orbán: Európa külső határai legyenek lezárva, a belsők pedig nyitva
    Orbán: Európa külső határai legyenek lezárva, a belsők pedig nyitva
  • Idén is kérhető hetedikes lányoknak a méhnyakrák elleni ingyenes oltás
    Idén is kérhető hetedikes lányoknak a méhnyakrák elleni ingyenes oltás
  • Skóciát sem kímélte a rendkívüli időjárás
    Skóciát sem kímélte a rendkívüli időjárás
  • Több bevándorlót kiutasítanak Brüsszelből
    Több bevándorlót kiutasítanak Brüsszelből
  • Nem hiába haltatok meg!
    Nem hiába haltatok meg!
  • Szijjártó: a szomszédos országok közül Szerbiával van a legjobb kapcsolata Magyarországnak
    Szijjártó: a szomszédos országok közül Szerbiával van a legjobb kapcsolata Magyarországnak
  • A farkasok együttműködőbbek egymással, mint a kutyák
    A farkasok együttműködőbbek egymással, mint a kutyák
  • Folytatódik a toborzás Fejérben
    Folytatódik a toborzás Fejérben
  • Ónodi-Szűcs: a biztonság és a hatékonyság területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendsze
    Ónodi-Szűcs: a biztonság és a hatékonyság területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendsze
  • Értékek a világban
    Értékek a világban
  • Ápolótól a vezető jegyvizsgálóig - 1500 állásajánlat a fehérvári állásbörzén
    Ápolótól a vezető jegyvizsgálóig - 1500 állásajánlat a fehérvári állásbörzén
  • Egyetem + Diploma
    Egyetem + Diploma
  • Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése
    Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése