2018. október 16. kedd Gál
Menü

A II. világháború postása - frontról küldött, tábori lapokat, leveleket gyűjt Fellner János

A II. világháború postása - frontról küldött, tábori lapokat, leveleket gyűjt Fellner János
A II. Világháború tábori lapjait gyűjti Fellner János (Fotó: Németh Zoltán)

Új, különleges gyűjtőket bemutató sorozatunk első írásának főszereplője Fellner János, aki a II. világháborús, frontról küldött tábori lapok, levelek szakértője és gyűjtője.

A Székesfehérvárhoz közeli Sárosdon él Fellner János, aki immár két évtizede gyűjti az emberiség egyik legszörnyűbb szégyenfoltjának, a II. világháborúnak írásos emlékeit. Nem térképeket, haditudósításokat vagy épp memoárokat, hanem apró, ám mégis a korszak tökéletes képét lefestő tábori levelezéseket. A fronton a családjuk után vágyódott katonák, a halállal mindennapos küzdelmet megvívott névtelen hősök otthonra írt lapjait.

- A gyűjtőszenvedély a könyvekkel kezdődött, bolhapiacokra jártam, ott szereztem be az engem érdeklő köteteket. Aztán egyszer, nagyjából húsz éve vettem egy 1941-es tábori lapot az egyik ilyen bolhapiacon, egyszerűen csak azért, mert nagyon megtetszett. Itt indult ez a hobbi, később visszajártam oda újabb lapokért, és egyre jobban belefolytam a tábori posta történelmébe. Máig emlékszem erre a bizonyos elsőre, a 101. Forgalomirányító Század egyik katonája írta haza a családjának, jelezve nekik, hogy jól van, ne aggódjanak érte. A tábori lapokat egyébként sokan sokféleképpen gyűjtik, van, aki mint filatéliát, van, aki csak a rajzos lapokat vagy egy adott alakulat lapjait gyűjti, vagy épp egy adott évre datálódó leveleket.

Fellner János, a második világégés tábori lapjainak sárosdi gyűjtője (Fotó: Németh Zoltán)
Fellner János, a második világégés tábori lapjainak sárosdi gyűjtője (Fotó: Németh Zoltán)

Az elmúlt húsz évben Fellner János az egyik legismertebb tábori lap-gyűjtő lett Magyarországon. Az árveréseken, a különböző online értékesítő oldalakon manapság nem nehéz újabb és újabb kincsekre bukkanni, a sárosdi gyűjtő így már nem is a mennyiségre, sokkal inkább a minőségre, az érdekességekre fókuszál.

- Jelenleg nagyjából 6000 lapom van a második világháborúból, közülük 5-600 olyan, amely igazi érdekességeket rejt. Nagyon sok lap érkezett egyébként haza, nagyon jól működött a Tábori Posta, ráadásul volt olyan katona, aki szinte naponta írt haza. Ez visszafelé is működött, itthonról is írtak, de ezek a ritkábbak, mert sok nem került haza a háború után.

És hogy miért is az az 5-600 darab lap rejti az érdekességeket? A tábori lapok gyűjtői számára az igazi ritkaságot a harci cselekményeket leíró levelek jelentik. Ezekből azonban kevés létezik, hiszen a háború idején a fronton a Tábori Posta, illetve itthon a fővárosi központ is cenzúrázta a lapokat, melyek nem tartalmazhattak a harcokkal, az alakulatokkal kapcsolatos információkat. Néhány ilyen tartalmú írásnak azonban sikerült átcsúsznia az ellenőrzésen.

A tábori lap, mely egy T34-es harckocsi kilövésének történetét is leírja (Fotó: Németh Zoltán)
A tábori lap, mely egy T34-es harckocsi kilövésének történetét is leírja (Fotó: Németh Zoltán)

- A cenzúra nagyon erősen működött, szúrópróbaszerűen ellenőrizték a lapokat, így nagy többségében csak általánosságokat írtak, írhattak a katonák. Jelezték az otthoniaknak, hogy jól vannak, érdeklődtek a családról, csomagot, cigarettát kértek a szeretteiktől. Nagyon kevés az olyan levél, amelyen harci cselekményekről írtak, ezt ugyanis tilos volt. 2010-ben jutottam hozzá egy volt őrmester tábori levelezőlapjaihoz, amelyeket a frontról írt. Mint megtudtam, a vásárlás előtti hónapokban hunyt el, idős kort megélve, az örökösök pedig nem tartották meg ezeket a leveleket. Ő a levelezésében kendőzetlenül megírta, milyen harcokban vettek részt, a napi történéseket, az alakulatok mozgását. Ezt akkoriban nagyon szigorúan felügyelték a hadseregben, de az ő lapjai elkerülték a cenzúrát, hiszen maga is egy ilyen cenzor volt, vagyis igazából önmagát kellett ellenőriznie. Ennek az őrmesternek az egyik levelében volt egy nagyon érdekes történet, megírta a szeretteinek, hogy ágyúval lőttek ki egy T34-es szovjet tankot, amelyet a hiedelmekkel ellentétben igenis meg lehet semmisíteni egy ágyúval is, ha annak kezelője tapasztalt és érti a dolgát. Ezek a lapok egyébként 1942-ből, az urivi csaták idejéből származnak, ezek voltak a később hídfő-csaták néven elhíresült ütközetek.

1943 után már szigorították az ellenőrzéseket, így a háború utolsó éveiből nagyon kevés harci cselekményeket érintő lap maradt fel, ezek igazi ritkaságnak számítanak. Fellner János ezeket a ritkaságokat keresi, no meg az úgymond "nagy fogást", amely nála egy, a szűkebb lakóterületére, Sárosdra címzett tábori lapot jelent, ilyet ugyanis még nem sikerült a gyűjteményébe tennie. Addig sem unatkozik azonban, hiszen a második világháborús levelezéseknek rengeteg olyan apró szála van, amely érdekességek tucatjait rejti magában.

Kovács István főhadnagy, a Tábori Posta tisztjének igazolványa (Fotó: Németh Zoltán)
Kovács István főhadnagy, a Tábori Posta tisztjének igazolványa (Fotó: Németh Zoltán)

- Hozzájutottam egy nagyobb fényképcsomaghoz, amely a Tábori Posta életéről szólt. Ezt követően elkezdtem összeállítani az itt dolgozó katonák életrajzait. A fotók hátuljára rá volt írva, kit ábrázol, én pedig a Hadtörténeti Múzeum lehetőségeit igénybe véve kikutattam, kik voltak ők, hol szolgáltak, milyen utat jártak be. Nagyon szívesen gyűjtöm például a kő- vagy más néven szélpostákat. Ezek olyan fecnire írt levelek, amelyeket az elhurcoltak a vonat vagonjainak nyílásain, ablakain dobtak ki. Ráfirkálták a címet, hogy kinek szánják és az üzenetüket, a vasútállomáson dolgozók pedig összeszedték ezeket és eljuttatták a címzetteknek. Szívszorító darabok ezek, a történelmünk apró darabkái, emberi sorsok bemutatói.

Egy kő- vagy más néven szélposta, melyet írója Orosházára szeretett volna továbbíttatni a megtalálóval (Fotó: Németh Zoltán)
Egy kő- vagy más néven szélposta, melyet írója Orosházára szeretett volna továbbíttatni a megtalálóval (Fotó: Németh Zoltán)

Fellner Jánost kiadványokban, könyvekben is megjelenő gyűjteményével jelentős segítséget nyújt a korszak fehér foltjainak eltüntetésében. Sokan keresik azért is, hogy segítsen kideríteni egy-egy örökölt képeslap, fotó múltját, az azt körülölelő több évtizedes rejtélyt. A sárosdi gyűjtő pedig szívesen segít, rengeteg nagy- és dédnagyapa életútjának összeállításában vett részt, hozzásegítve a leszármazottakat felmenőik megismeréséhez. Ha kedves olvasóinknak a témában bármilyen kérdése is van a sárosdi gyűjtő felé, azokat nyugodtan juttassák el hozzá a fellner72@gmail.com e-mail címre.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Olcsóbban tankolhatunk szerdától
    Olcsóbban tankolhatunk szerdától
  • Megszüntetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását a kormány
    Megszüntetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását a kormány
  • Túszejtőt ártalmatlanítottak a rendőrök Kölnben
    Túszejtőt ártalmatlanítottak a rendőrök Kölnben
  • hgjhfgn
    hgjhfgn