2017. október 20. péntek Vendel
Menü

Guernica, a fogalommá bombázott város

Guernica, a fogalommá bombázott város
Guernica romokban (Fotó: anglonautes.eu)

Védtelen, békés települések ellen fegyveres támadást végrehajtani soha, semmilyen hadikultúrában nem tartozott, nem tartozhatott a méltányolható katonai erények közé. Kereken nyolcvan évvel ezelőtt egy baszk kisváros a spanyol polgárháború talán legszégyenteljesebb harci cselekményének volt az elszenvedője, pedig a Franco-féle nacionalisták és a velük szemben álló republikánusok közel három éven keresztül válogatott kegyetlenségekkel, módszeresen aprították egymást.

1937. április 26-a hétfőre esett, márpedig a hét első munkanapja Baszkföldön (s ily módon Guernicában, ebben a mintegy ötezer állandó lakost és pár száz háborús menekültet számláló kisvárosban is) kiemelt vásári napnak számított. A környékbeli parasztok szép számban keresték fel a belvárosi piacteret, hogy a tavaszi primőr zöldségek, valamint a kicsit megkésett húsvéti bárányok eladásával valamennyire felturbózzák a háborús viszonyok között deficitessé vált családi költségvetést. Délután négy óra körül a járókelők tompa morajlásra lettek figyelmesek.

Miért éppen Guernica?

A hagyomány szerint ennek a városkának a határában található az a tölgyfa, melynek árnyékában Kasztília királyai évszázadokon keresztül felesküdtek arra, hogy tiszteletben tartják a baszkok önrendelkezését és szokásait. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a polgárháborúban a vidék egyértelműen a republikánus szimpátiájáról volt híres, máris két olyan indokot mondtunk, ami Francisco Franco szemében egyenlő volt a halálos bűnnel.

Franco, Hitler, Mussolini

A későbbi spanyol diktátor ideológiai és katonai szövetségesek keresése tekintetében nem volt válogatós: rendszerének és személyének két legfontosabb európai támogatóját úgy hívták, hogy Adolf Hitler és Benito Mussolini – s ezzel mindent elmondtunk. A Caudillo (spanyolul: vezér) politikai rátermettségét mutatja, hogy mindkét szövetségesét túlélte úgy harminc évvel. A spanyol polgárháborút mindkét militarista hatalom ragyogó alkalomnak tartotta, hogy egyfelől élesben kipróbálja katonáit és új haditechnikáját, másfelől pedig a lehető legnagyobbat rúgja a köztársaságpártiak oldalán magát (mértékkel és óvatosan) exponáló Szovjetunióba.

A Kondor Légió

A hitleri Luftwaffe „önkénteseiből” összeállított, mintegy 150-200 harci gépet számláló, és Spanyolországban tevékenykedő alakulat nem feltétlenül a Harmadik Birodalom önzetlen nagylelkűségét és segítőkészségét bizonyította. Az ibériai testvérháború három éve alatt (rotációs alapon) több ezer német pilóta gyakorlatozhatott és próbálhatta ki vadonatúj fejlesztésű gépeit, ráadásul valódi harci körülmények között. Ennek alig 28 hónap elteltével be is érett a gyümölcse: a világháború kitörésekor komoly taktikai előnnyel és rutinnal rendelkeztek a szövetségesek repülőseivel szemben.

Az Aviazione Legionaria

Mussolini sem akart lemaradni az internacionalista segítségnyújtás dobogójáról, ezért a fasiszta olasz állam légiereje is kiállított egy „expedíciós” egységet, amely a spanyol jobboldal és a Kondor Légió oldalán harcolta végig a polgárháborút. A Duce motivációi szinte betűre megegyeztek a Führerével: műszaki tesztsorozat, pilótatréning, borstörés a szomszédos Franciaország orra alá, továbbá ideológiai közösségvállalás Francóval – szigorúan ebben a sorrendben.

A Rügen hadművelet

Lévén, hogy a Guernica (baszkul: Gernika) elleni támadás ötlete a spanyoloké volt ugyan, de kidolgozásához úgymond német hidegvérre és objektivitásra volt szükség, a részletes terveket Wolfram von Richthofen, a Kondor Légió vezérkari főnökének irodájában dolgozták ki. Itt a hadműveleti tisztek (mérhetetlen hazafiságukban) az akció fedőneveként a legnagyobb német sziget nevét választották. A támadás 1937. április 26-án délután hajtották végre, amikor egy közepesen erős, mintegy 50-60 repülőgépből álló német-olasz vegyes kötelék több hullámban csapott le Guernicára. Az embertelen precizitású forgatókönyv szerint hagyományos robbanófejekkel végrehajtott szőnyegbombázással kezdtek, majd zuhanórepülés és géppuskatűz következett a fejvesztve, sikoltozva menekülő, még élő emberekre. A legvégén pedig, biztos, ami biztos alapon gyújtóbombázással zártak, hogy minden, ami akár csak részben is éghető anyagból készült, lángra kapjon.

Guernica, a fogalommá bombázott város

Guernica a bombázás után (Fotó: pinterest.com)

A következmények

Az elmúlt nyolc évtizedben mindkét egykori oldal szimpatizánsai számos kutatást folytattak és rengeteg számítás került napvilágra az áldozatok számát és az anyagi kár nagyságát tekintve. A gyakran a jóízlés határait is átlépő szakértői számháború középarányosa valahol négyszáz és hatszáz civil halott körül mozog, abban viszont mindenki egyetért, hogy a városka épületeinek 70-75 százaléka égett porrá. Apró, akaratlan időgépként Guernica mintegy előrevetítette és lemodellezte a két és fél év múlva kitörő második világháború légi hadviselésének következményeit. London és Drezda későbbi bombázása csak mennyiségben múlta felül a baszk település tragédiáját, minőségben ugyanaz volt: gyomorforgató, katonailag indokolhatatlan, embertelen horror.

Picasso

Guernica nevének ismertsége talán Pablo Picasso festményének is tulajdonítható. A spanyol mester alig egy héttel a bombázás után, május elsején kezdte festeni, a republikánus spanyol kormány megrendelésére. A közel 28 négyzetméteres, fekete-fehér olajfestmény Madridban látható, másolatai és reprodukciói pedig szerte a világon, többek között az ENSZ New York-i székházában. Egy elterjedt városi legenda szerint 1941-ben a művészt párizsi otthonában meglátogatta a német nagykövet. A diplomata kíséretében levő egyik magasrangú SS-tiszt felfedezte a festmény fotóját a falon (az eredeti akkor már az USA-ban volt), és udvariasan megkérdezte Picassótól: ez az ön műve? A festőóriás ránézett a Standartenführerre és röviden ezt válaszolta: Nem, nem az enyém. A maguké.

Guernica, a fogalommá bombázott város

Picasso: Guernica (Fotó: The Straits Times)

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Ez is van

Eseménynaptár

  • „Emlékezés, üzenet és jelkép” - a világháború civil áldozatainak emlékét őrzi Felsőváros
    „Emlékezés, üzenet és jelkép” - a világháború civil áldozatainak emlékét őrzi Felsőváros
  • Uniós csúcs - két javaslatot tett migrációs ügyben Orbán Viktor
    Uniós csúcs - két javaslatot tett migrációs ügyben Orbán Viktor
  • Módosulhat a migrációs szabályozás - jöhet a felső korlát nélküli kvóta
    Módosulhat a migrációs szabályozás - jöhet a felső korlát nélküli kvóta
  • Ingyenessé válhat több oltás
    Ingyenessé válhat több oltás
  • Lázár: szabályos volt a Földet a gazdáknak program
    Lázár: szabályos volt a Földet a gazdáknak program
  • Lázár: karácsony előtt érkezik az Erzsébet-utalvány a nyugdíjasoknak
    Lázár: karácsony előtt érkezik az Erzsébet-utalvány a nyugdíjasoknak
  • Világgazdaság - megugrott az ügynökök jutaléka
    Világgazdaság - megugrott az ügynökök jutaléka
  • Elvis vagyontárgyait árulják a neten
    Elvis vagyontárgyait árulják a neten
  • Jelentősen több az átlagkereset
    Jelentősen több az átlagkereset
  • Vámpír - megint ölt a babona Malawiban
    Vámpír - megint ölt a babona Malawiban
  • Sokan elutaznak a hosszúhétvégére - Eger, Budapest és Gyula a legnépszerűbb
    Sokan elutaznak a hosszúhétvégére - Eger, Budapest és Gyula a legnépszerűbb
  • Nem csitul a Harry Potter-láz
    Nem csitul a Harry Potter-láz
  • Sűrű köd - figyelmeztetés Fejérre
    Sűrű köd - figyelmeztetés Fejérre