2017. december 13. szerda Luca
Menü

Hogyan tovább Belgium? Együtt vagy külön?

Hogyan tovább Belgium? Együtt vagy külön?
Belga fociszurkolók (Fotó: The Independent)

Az elmúlt 26 évben többünknek megadatott, hogy egészen közelről nézhessük végig, amint tágabb térségünk három állama (a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia) is darabjaira hullik, főként azért, mert egynél több nemzet lakta. Ezekből az eseményekből kiindulva sokan hihetik, hogy a más nyelvű szomszédra ferde szemmel nézni kelet-európai emberi hiányosság. Nekik a “Belgium” címkével ellátott híreket ajánljuk tanulmányozásra.

Az április elsejék visszatérő politikai álhírei között évek óta bérelt helye van a nyugat-európai állam szétszakadásáról, megszűnéséről és/vagy Hollandia, valamint Franciaország közötti felosztásáról szóló tudósításoknak. Egyre kevesebben nevetnek rajta, s ezzel párhuzamosan egyre több belga gondolkodik el a korántsem vicces lehetőségen: miért is ne?

Vallás kontra nyelv

Az ország 1830-as megalakulása nagyrészt egy vallási alapú szabadságharcnak köszönhető: a Németalföldi Egyesített Királyság gazdagabb, déli (katolikus) tartományai nehezményezték, hogy uralkodójuk protestáns, továbbá azt, hogy az általuk megtermelt nemzeti vagyon jelentős része északon köt ki. A vallási hovatartozás erősebbnek bizonyult a nyelvi kötődéseknél, s így (a francia anyanyelvű vallonok mellett) a zömében katolikus flamandok is a szétválás mellett döntöttek, noha a protestáns hollandok által beszélt nyelv regionális változatát használták.

Fordul a kocka

Létrejött tehát az elsődlegesen francia nyelvű és kultúrájú, katolikus Belga Királyság, amely problémákkal bár, de komolyabb belpolitikai zökkenők nélkül átvészelte az első mintegy 140 évet. A huszadik század hatvanas éveire azonban a gazdasági helyzet megfordult: az északi (flamand) területek lettek a fejlettebbek, iparosodottabbak, gazdagabbak, s azóta ők érzik úgy, hogy sokkal többet fizetnek a közös kasszába, mint déli (vallon) honfitársaik. Tegyük gyorsan hozzá: ezt nemcsak szubjektív benyomás, hanem közgazdasági statisztikákkal is alátámasztható tény.

Alkotmányreform izomból

Egyre erősebbé váltak a flamand nacionalista mozgalmak, egyre sikeresebben szerepeltek a kívülállók számára szinte áttekinthetetlen belga választási rendszer különféle szintjein és fordulóiban, mígnem 1970-re kiharcoltak egy alkotmányreformot, amely nyelvi alapon osztotta három részre az országot: Flandriára, Vallóniára, valamint a (hivatalosan kétnyelvű, de főként franciául beszélő) fővárosra, Brüsszelre.

Hogyan tovább Belgium? Együtt vagy külön?

Sárga: Flandria; piros: francia Vallónia; kék: német Vallónia; narancs: Brüsszel
(Kép: wikipedia.org)

Csökkenő központi befolyás

A keményvonalas flamand politikai pártok eredményeinek köszönhető, hogy a központi belga kormány befolyása évről évre csökken, s a szövetségi választásokat követő kormányalakítási procedúra egyre hosszabb és döcögősebb. A nyelvi régiók és a helyi közösségek egyre több közjogi lehetőséghez jutnak, amelyekkel – szakember- és tapasztalathiány, elégtelen anyagi források, legitimációs problémák stb. miatt – nem mindig tudnak élni.

Flamand érdek?

Két komolyan vehető párt tűzte zászlajára Belgium felosztását és egy önálló Flandria megteremtését (a több tucatnyi kulturális, politikai és hagyományőrző szervezetről, klubról vagy körről most nem beszélünk): a jobbközép Nieuw-Vlaamse Alliantie (Új Flamand Szövetség, az északi régióban kormányon van), valamint a beszédes elnevezésű, szélsőjobbos Vlaams Belang (Flamand Érdek), amelyet – radikális és néha szalonképtelen megnyilvánulásai miatt – a politikai spektrum többi szereplője kiközösít ugyan, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy támogatásuk Flandriában évek óta 6-8 százalék körül mozog, de álltak már 25 százalékon is.

A vallonok maradnának

A flamandokkal szemben a franciaajkú belgák döntő hányadának esze ágában sincs kilépni a föderációból, a Franciaországhoz történő esetleges csatlakozás gondolatától pedig száz vallon közül kilencvenötnek a hideg futkározik a hátán. Egy önálló Vallónia sem lelkesíti őket, noha elemzők szerint (a gunyoros flamand megjegyzésekkel szemben) gazdasági szempontból akár még életképes is lehetne. Ők tudják, miért ragaszkodnak Belgiumhoz; talán a sör teszi, vagy a royalista szemlélet.

Kínos baki

L’union fait la force – ez a mottó áll a belga címerben. Egységben az erő. Hacsak abban nem – teheti hozzá cinikusan a külső szemlélő, miközben visszaemlékszik arra az elképesztő jelenetre, amikor néhány éve a kijelölt belga szövetségi kormányfő (Yves Leterme, a Flamand Kereszténydemokrata Párt színeiben) arra a riporteri kérésre, hogy dúdolja már el a belga himnuszt, habozás nélkül a Marseillaise-t kezdi énekelni…

 A belga nemzeti himnusz

És mi, belgák, hová álljunk?

Egy esetleges szakítás jócskán felbolygatná a második világháború óta változatlan nyugat-európai államhatárok körüli állóvizet. Az Unió természetesen nem fog beleszólni egy esetleges, az ország kettéválásához vezető békés, politikai döntésbe, még akkor sem, ha Padánia, Katalónia vagy Baszkföld egyes lakói számára precedensértékű jelzés lenne Belgium szakadása. Az EU igazgatási központja, Brüsszel lakói már többször kijelentették: felőlük mehetnek a flamandok jobbra, a vallonok balra, de őket mindenki hagyja békén; ha kell, független városállamot alapítanak és megmutatják, hogy vannak még belgák is Belgiumban.

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • 169 éve tárták fel III. Béla király sírját Fehérváron - ünnepi előadás a Városházán
    169 éve tárták fel III. Béla király sírját Fehérváron - ünnepi előadás a Városházán
  • HÍRADÓ 2017. december 12.
    HÍRADÓ 2017. december 12.
  • Ismét lesz Kákics-táncház
    Ismét lesz Kákics-táncház
  • Új lengyel kormányfő: Varsó nem fogadja el a kétsebességes Európát
    Új lengyel kormányfő: Varsó nem fogadja el a kétsebességes Európát
  • A Viszkis - kétszázezernél is többen látták már
    A Viszkis - kétszázezernél is többen látták már
  • Olaszország - jég és heves esőzés okoz vészhelyzetet
    Olaszország - jég és heves esőzés okoz vészhelyzetet
  • Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren
    Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren
  • Négylábúval a gyógyulásért
    Négylábúval a gyógyulásért

Eseménynaptár

  • Nagy bejelentésre készül a NASA
    Nagy bejelentésre készül a NASA
  • Vershúron - gála a Városházán
    Vershúron - gála a Városházán
  • Osztrák gázrobbanás - Olaszországban válsághelyzetet hirdettek
    Osztrák gázrobbanás - Olaszországban válsághelyzetet hirdettek
  • "Fehérvár Angyalai" - 66 kisiskolást ajándékoztak meg
    "Fehérvár Angyalai" - 66 kisiskolást ajándékoztak meg