Szünetmentes táp vagy túlfeszültség védő? Minden, amit tudnod kell a kütyüid megóvásáról
Szünetmentes táp vagy túlfeszültség védő? Minden, amit tudnod kell a kütyüid megóvásáról
Szünetmentes táp vagy túlfeszültség védő? Minden, amit tudnod kell a kütyüid megóvásárólAmúgy direkt írtam a fenti mondatban számtek üzletet. A nagy áruházak műszaki osztályain tuti nem erőszakolják az ügyfélre a túlfeszültség-védő eszközt, vagy a szünetmentes tápegységet. Nem azért, mert nem akarnának extra profitot, hanem mert ez egy olyan téma, amivel aztán igazán lehet győzködni az embereket, hogy érdemes és nem kidobott pénz, de sok magyarázkodásba telik és egy kicsit száraz és talán szakmai is a dolog háttere. Én azért megpróbálkozom vele. Hátha lesz olyan, akinek ezzel segíthetek és megelőzhetünk egy totális, családi képes adatvesztést! Persze nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni.
Igazából nem is szeretném az olvasót a száraz fizikai tézisekkel traktálni és belebonyolódni az áram lélektanába. A miérteket úgy is ki lehet guglizni. Sokkal inkább foglalkoznék a megelőzéssel és, hogy miért is ajánlott a megelőzés. Az már ócska frázisnak hat, hogy mindig olcsóbb a megelőzés, mint az utólagos kárelhárítás. De milyen igaz!
Elmesélem a történetet...
Egyik ügyfelem hívott telefonon még az ősszel, hogy egyik este elment a villany a társasházban, amiben laknak és azóta több elektronikai eszközük sem működik, vagy ha működik is, furákat produkál. Persze az áramszünetet jelen esetben az áramszolgáltató elhárította, de ugye a lakásban működő (vagyis éppen nem működő) eszközök mindig a tulajdonos hatáskörébe tartoznak. Mint az másnap kiderült és az áramszolgáltató is beismerte, a saját hálózatukban történt zárlat, melynek az volt a következménye, hogy az elektromos rendszer túlfeszültséget küldött az elosztó állomás irányából a vezetékeken keresztül a konnektorokba csatlakoztatott végponti eszközök felé. A túlfeszültség a nappaliban koncentrálódott és a tévé, a set-top-box és a Wi-Fi router volt a szenvedő alany. A szóban forgó összes eszköz meghibásodott.
Itt most nem kell semmi komoly, szikrázással és csattanással járó történésre gondolni. A túlfeszültség általában alattomos, csendes gyilkos. A történet innen kezdett érdekessé válni, mert a meghibásodott eszközökkel kezdeni kellett valamit, már ha tévézni akart az ügyfél. Hosszú és lassú az ilyen ügyek intézése. Áramszolgáltató, biztosító, szerviz, szakvélemény, amortizáció és mindezt persze saját magunknak kell kvázi előfinanszírozásban megoldanunk és majd egyszer, ha minden kerek, megtéríti a kárunkat vagy az áramszolgáltató vagy a biztosító. Szóval ezért érdemes az ilyen eseteket inkább megelőzni! De mivel és hogyan?
A kérdés: szünetmentes tápegység vagy túlfeszültség védő?
A kettő között pont annyi a különbség, hogy a szünetmentes tápegységben akkumulátor is van, tehát áramszünet idején van még kicsi időnk. A túlfeszültség védőben nincs akku, csakis a túlfeszültség ellen véd. Hogy kinek mire van szüksége és kinek mi ajánlott, az lehet szubjektív. A szünetmentes tápegység hatalmas előnye, hogy amikor elmegy az áram, a rácsatlakoztatott eszköz nem áll le azonnal. Általánosságban van még 5-10 perc időnk arra, hogy egy számítógép esetében befejezzük az éppen folyó munkafolyamatot, mentsük a munkánkat és a szokásos módon leállítsuk a Windowst. Aki járt már hasonlóan az tudja, hogy ha nem így történik a dolog, akkor jó eséllyel elvész az éppen folyamatban levő munkánk, vagyis az utolsó mentés és az áramszünet pillanata közötti időben elvégzett munkánk. Már ha szoktuk egyáltalán egy Word levél megkezdésekor azonnal mentéssel és a fájl nevének a megadásával kezdeni a munkát. Ugye te sem feltétlenül így kezded a levél írását, hogy egy komolyabb tervezői vagy fotós munkát már ne is említsek.
De, ha még van is mentésünk, a Windows így is összedőlhet és az áramszünet után biztos hibával indul, amit jó eséllyel tud magának a Windows javítani. Ha még sem, akkor az már lehet az első túlfeszültség következtében fellépő hiba. Ha valaki sokat dolgozik számítógépen, és egy-egy munkafolyamata hosszú időbe telik, tehát például olyan munkája van, ahol egy adott fájllal dolgozik hosszú időn keresztül, akkor neki mindenképpen javasolt a szünetmentes tápegység használata.
Míg a fenti példából is kiderült, a szünetmentes tápegységek használata inkább számítógépes munkaállomások tekintetében javasolt és hatékony, addig a túlfeszültség védő az összes többi, érzékeny elektronikai eszközünk esetében lehet nagyon fontos. Szemben a szünetmentesekkel, a sima konnektoros elosztó-hosszabbítókra hasonlító túlfeszültség védők csak az elektromos hálózatokban fellépő zavarokat, túláram lökéseket képesek kiszűrni. Csak, de ez igen fontos. Ezek nagyon hatékonyan tudnak működni olyan esetekben, mint a fenti említett történet, ahol ha a tévé egy ilyen 5-10 ezer forint körüli eszközbe lett volna csatlakoztatva, akkor igen jó eséllyel nem hibásodott volna meg sem a tévé, sem a Wi-Fi router. De számtalan olyan eszköz van még a mai modern háztartásokban, amelyek rászorulhatnak a védelemre. Ilyen lehet például a műholdvevő, a külső (adattároló) merevlemez, a házimozi, a CD-lejátszó és még biztos lehetne sorolni. Mind-mind drága műszaki ketyere.
Most persze kérdezhetitek tőlem, hogy mennyi annak az esélye, hogy pont az én készülékem menjen tönkre egy áramszünet következtében. Ezért miért is kéne plusz költségbe verni magamat. De akkor én meg azt kérdezem, hogy miért kötnek a emberek lakás biztosítást? Mennyi az esélye annak, hogy pont az én lakásom ázzon le? Ráadásul itt nem egy rendszeresen fizetendő éves díjról van szó, hanem egy egyszeri beruházásról. És ha még azt is megnézzük, hogy mennyibe is kerül egy túlfeszültségvédő eszköz, ahhoz mérten, hogy milyen értékű eszközt védhet meg, akkor egyértelműen látszik, hogy megéri a beruházást.
A fentieken túl, vagyis az áramszolgáltató hibájából fakadó elektromos zavarokon túl is van még olyan helyzet, amikor jól jöhet egy túlfeszültségvédő. Ez pedig a nyári zivatarokkor igen gyakori villámlás, melyet a szakzsargon úgy említ, hogy villámcsapás másodlagos hatása. Ilyenkor majdnem ugyan az történik, mint az elektromos zárlatokkor, csak itt a kiváltó ok nem a hálózat maga, hanem a villámcsapás. Ebben is a túláram, ami a gondot okozza. A villámcsapás akkora energiát összpontosít becsapódáskor, hogy az még annak a helyétől igen távol, több háztömb távolságból is tud károkat okozni. Elkerülni ezeket sem lehet, de megelőzni, védekezni érdemes.
Nyári villámcsapásos káresemény következtében járt egy ügyfelünk például úgy, hogy az okostévére csatlakoztatott külső adattárolója is tönkre ment a villámlás következtében, mely tele volt családi fényképekkel. Persze nem minden eset végződik ilyen fájdalmasan és ha rendelkezünk megfelelő lakásbiztosítással, még az anyagi kár is orvosolható, de a merevlemezen található képek ebben az esetben odavesztek.
A villámlás és a villámlás okozta túlfeszültség ellen többféleképpen lehet védekezni
Azoknak, akiknek még nincs túlfeszültségvédelmi berendezésük, azt javaslom, hogy nyaralás idejére, amíg nem tartózkodnak otthon, áramtalanítsák az érzékeny berendezéseiket. Egészen egyszerűen húzzák ki a konnektorból a TV-t, rádiót, házimozit, ADSL/kábel modemet, egyéb háztartási berendezéseket. Ezt egyébként, akkor is javasolt megtenni, ha éppen nem nyaralunk. Amennyiben a vihar érkezte idején otthon tartózkodunk, kapcsoljuk le a különösen érzékeny elektromos berendezéseinket és húzzuk is ki a konnektorból azokat.
A számítógépet tanácsos áramtalanítani, és a kábeleket is kihúzni. Az összes kábelt, mert a túlfeszültség az esetek nem kis százalékában az internet kábelen, vagy az antenna (koax) kábelen keresztül is érkezhet! Különösen igaz ez a tévék, set-top-boxok, műholdvevők esetében, hiszen ezek az eszközök közvetlenül kapcsolódnak -a villamoshálózaton kívül egy másik hálózathoz, a kábeltelevíziós hálózatokhoz, melyeken keresztül szintén érkezhet a túlfeszültség.
Akik nem szeretnék minden vihar előtt áramtalanítani a fél lakást, hogy megvédjék műszaki eszközeiket, és igazából ez csak a villámcsapás másodlagos hatásától védhet meg minket, mert a váratlan, hálózati hibából eredő túlfeszültség előtt nem tudjuk ezt megtenni, azoknak túlfeszültség-védelmi berendezések használatát javaslom.
A túlfeszültség-védelmi berendezések használatakor is többlépcsős védelemre van szükség, hogy hatásos legyen a védelem a túlfeszültség okozta károk ellen.
- A villámhárító a nagy áram közvetlen romboló hatásától óvja meg az ingatlant és lakóit.
- A villamos elosztószekrényben található (ha építettek be egyáltalán ilyen eszközt - régen ez nem volt kötelező, de manapság új építésű ingatlan esetében már kötelező) fedő- és középvédelmi eszközök, ismertebb nevükön "fi" relé, vagy "ÉV" kapcsoló pedig az igen nagy túlfeszültség-impulzusokat szelídítik meg, így a legnagyobb károktól védenek.
- A megszelídített, ám még mindig nagy energiájú impulzusoktól helyi túlfeszültség-védelmi eszközök segítségével védhetőek meg az érzékeny elektronikai berendezéseink. Ezek ára a védeni kívánt eszközök - számítógép, házimozi, TV, stb. - árához képest elenyésző. A több százezer forintos eszközök néhány ezer forintos berendezéssel is megvédhetőek a villámlásoktól.
A neves gyártók (pl.: EATON, APC) átfogó áramvédelmi megoldásai használatával a hálózati zavarok vagy a villámlással együtt járó túlfeszültség nem tehet kárt az érzékeny elektronikai berendezésekben. Ezek a termékek 1 - 8 csatlakozóaljzatot tartalmaznak, típustól függően és szintén típustól függően nem csak az elektromos hálózat felől, hanem akár az adatvonali kábelek, pl.: antenna (koax) kábel, internet kábel, telefon kábel irányából is megfelelő védelmet biztosítanak.
És egy fontos dolgot ne felejtsünk el!
A túlfeszültség-védelmi eszközök CSAK akkor nyújtanak tényleges védelmet, ha a lakásban lévő konnektoroknak van megfelelő FÖLDELÉSE. Ez főleg panel házak esetében érdekes mert a tapasztalatok azt mutatják -sajnos-, hogy erre a 30 - 40 éve épült épületek esetében nem nagyon figyeltek oda akkoriban. Találkoztunk már olyan panel lakással, ahol az egyik konnektoron volt földelés, a másikon meg már nem. Vagy éppen a konnektor földelt kialakítású volt, de a konnektorra már nem volt rákötve a földelő vezeték. Ilyen esetekben mindenképp javasolt villanyszerelő szakember segítségét kérni!
