7 évnél régebbi cikk

Hol romantikázott Jókai Noémivel?
Fehérvár Médiacentrum fotójaHol romantikázott Jókai Noémivel?

FEHÉRVÁR 500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Balatonfüred környékét? A Fehérvártól 63 kilométernyire, azaz egyórányi autózásra, vonatozásra fekvő helyet a Balaton, az irodalmi hagyományok és a szép kilátást nyújtó helyek kedvelőinek javasoljuk. Az Aranyember útja elnevezésű tanösvény az fmc titkos tippje, melyet Füreden a Jókai-villától a Jókai-kilátóig járhatunk be, s megtudhatjuk hol találkozgatott Jókai Lukanics Ottiliával, azaz Noémivel.

A Balatoni Riviérát koszorúzó hegyek egyikére, a 315 m magas és igen szép kilátást nyújtó Tamás-hegyre vezet fel az Aranyember útja elnevezésű tanösvény. Járjuk be hát Füredet a Jókai-villától a Jókai-kilátóig! 

Túránkra érdemes a kisváros legismertebb helyéről, a híres füredi mólóról indulni. Elhaladva a Kerektemplom mellett rögtön térjünk is be a Jókai-villa emlékmúzeumába!

Jókai 1870-től két évtizeden át Balatonfüreden töltötte a nyarat, a képen füredi emlékműve látható (fotó: Barna Béla)

Jókai 1857-ben, 32 éves korában jutott el először a Balatonhoz. Lenyűgözte a tó és környékének varázsa: „Ha gazda vagyok, a Tiszamellék rónájának adom az első rangot; ha politikus vagyok, Erdélybe leszek szerelmes; de mint költő, a Balaton-vidéknek nyújtom a szépség almáját. Csak az az egy fáj, hogy nem tudom azt olyan szépnek leírni, mint amilyennek láttam” – írta a Vasárnapi Újságban. 

Jókaiék végül 1867-ben vettek telket Füred központjában. A ma is látható eklektikus nyaralóvilla 1870-re készült el, s onnantól kezdve az író két évtizeden át Balatonfüreden töltötte a nyári idényt. Művek egész sorát írta itt a táj ihletésében. Itt született például Az arany ember, a Fekete gyémántok, a Szegénység útja, A Damokosok vagy a Három márványfej is. Sziklay János, Jókai kortársa szerint „legtöbb teret a Balatonnak Jókai Az arany ember című regényében szentelt. És nagyon, de nagyon sokat tett ezzel a Balaton népszerűsítésére”.

Az irodalomtörténet búvárai szerint Jókai füredi időzésekor hajókázott, csillagot vizsgált távcsövön, gardát sütött parázson, együtt dalolt a társasággal, kertészkedett, gyümölcsöt szüretelt. Állítólag azonban nem kedvelte a balatoni fürdést, sőt, úszni sem tudott.

A 2011-ben megújult múzeum egyik szobája  (fotó: Barna Béla)

Jókai utolsó balatoni tárgyú munkája a Rémhalász volt, amely 1891-ben jelent meg a Pesti Hírlap naptárában. Ekkoriban már nem nyaralt Füreden, ugyanis feleségének, Laborfalvy Rózának az 1886-os halála annyira megtörte Jókait, hogy szabadulni kívánt a felesége emlékétől terhes nyaralótól. Fél évszázaddal később, 1954-től a Füred központjában álló villa irodalmi emlékmúzeumként funkcionál: 2011-ben ez megújult és a Jókai-villa új, enteriőrtípusú kiállítással várja látogatóit.

Az arany ember főszereplőiről elnevezett padokon pihenhetünk (fotó: Barna Béla)

A múzeumon kívül Jókai munkásságát Balatonfüreden még a már említett tanösvény is őrzi (mely az Országos Kéktúrának is része). Sétáljunk most ezen végig, fel a Tamás-hegy tetejére, útközben megpihenve Az arany ember című regényének főszereplőiről elnevezett (Athalie, Tímea, Noémi) padokon. 

A regény szereplői közül említsünk meg egy nagyon fontosat: Noémit, akit egy létező, Lukanics Ottilia (1852-1871) nevű lányról mintázott Jókai: elvileg gyámapja volt a lánynak, de heves érzelmeket érzett iránta. A bensőséges kapcsolat lassan szerelemmé mélyült, ugyanis a beteges leányt Füredre, Jókaihoz küldték gyógyulni. Ez a szerelem ihlette tehát Noémi harmóniát sugalló alakját Az arany emberben. Mikszáth szerint: „A kisasszony is ábrándos, költői természetű lény volt, valóságos képmása hajban, természetben, arcban Az arany ember Noémijének. Amiről nappal beszéltek, amit elgondoltak, azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Így készült a regény, az egyik a világ számára, a másik nagy titokban...” Jókai románcának (amelyről állítólag a felesége, Róza is tudott) az vetett tragikus véget, hogy Ottilia 19 évesen meghalt tüdőgyulladásban. A sors fintora, hogy a lánnyal Jókai szerelmi levelezést is folytatott, s ezek a levelek Ottilia halála után Laborfalvi Róza kezébe kerültek.

Noémit egy létező lányról mintázta Jókai, akibe szerelmes is volt (fotó: Barna Béla)

A tanösvény elejét a füredi Tamási Áron utcából a Kilátó utcábaa fordulva érjük el. Az ösvény balra tart meredeken felfelé, pár perc erős kaptató után fent is vagyunk az Öreg-hegyen, a fakeresztnél. A kilátás az ország egyik legszebb kilátása már innen is: lábunk előtt hever egész Balatonfüred, a horizont szélén pedig szinte felülről látunk rá a Tihanyi-félszigetre.

Az útvonal hossza innen már csak 800 méter és 6 pihenőhelyen állhatunk meg, mindvégig hihetetlenül szép panorámával a Balatonra. A hat állomáshely közül az első az indító térkép, a második a geológiát mutatja be: a hegyet felépítő triász dolomitot és mészkövet. A harmadik állomás a növényzetről, a negyedik a balatoni tájképről, az ötödik a molyhos tölgyes–cserszömörcés erdőről szól, míg az utolsó az állatvilágról, de Cholnoky Jenő munkásságát is ismerteti tábla. 

A tanösvényről fantasztikus a panoráma Tihany felé is (fotó: Barna Béla)

Fontos megemlíteni, hogy a tanösvényt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakmai segítségnyújtása mellett a Nők a Balatonért Egyesület hozta létre. A tanösvény végül felér a Tamás-hegy tetejére, a Jókai-kilátóhoz. A 315 m magas hegytetőre épült kilátóból körpanorámában gyönyörködhetünk „Tündér Tihany” és a Balaton keleti medencéjének az irányába. Magát a kilátót 2001-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park újíttatta fel.

A Jókai-kilátó egyébként a geológusok szerint egészen pontosan a Nemesvámosi Mészkőre épült, magát a Tamás-hegy gerincét pedig kemény középső-triász mészkő alkotja. A kilátóból körbetekintve Jókai szavaival fejezzük be túránkat, aki azt írja: „Ah de a Balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton új bájait tárja fel; mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog!” 

A Jókai-kilátó egy részletes turistatérképen

Utunk beazonosítható a Balaton-felvidék-atlaszon is, de sokkal célszerűbb beszerezni a Cartographia 1:12500-as, igényes és szintvonalas várostérképét Balatonfüredről, vagy ajánlható a freytag&berndt nagyon jó minőségű Balaton-felvidék térképének az 1:25 ezres méretarányú Balatonfüredi kirándulóhelyek melléktérképe. 

 

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek