Miért lesz narancssárga az ég téli estéken?
Miért lesz narancssárga az ég téli estéken?
Miért lesz narancssárga az ég téli estéken?Hideg téli estéken gyakran előfordul, hogy furcsán narancsos színe lesz az égnek. Ha a jelenségről a nagyszüleinket kérdezzük, ők jó eséllyel azt válaszolják majd, hogy ez azt jelenti, nemsokára esni fog a hó. Ehhez képest azért lényegesen kevesebb alkalommal havazik napjainkban, mint ahányszor narancssárga égboltot láthatunk decemberben, januárban vagy februárban. Vagyis akkor ez egy újabb hiedelem, aminek semmi alapja nincs? Nem egészen.
Bán Balázs télkedvelőnek, sőt egyenesen télimádónak vallja magát. A székesfehérvári amatőr meteorológus gyerekkorában mindig nagyon várta az időjárás-jelentéseket, és azt, hogy mikorra várható az első vagy sokadik hó. Mivel városi gyerek volt, gyakran vette észre, hogy havazások előtt narancssárgás lesz az égbolt este - pontosabban a felhőzet -, míg vidéken ezt kevésbé figyelte meg.
– Havazás idején a felhőket alkotó milliárdnyi, sűrűn elhelyezkedő hópehelyről visszaverődnek a települések fényei és emiatt lesznek narancsosan sárgák a felhők – tudtuk meg Bán Balázstól. – Mivel ilyenkor a felhőzet alapja is közelebb van a felszínhez, gyakran csak pár száz méterre, így a fényszennyezés révén a hópelyhekből álló felhőzetről a házakból, utcáról, ipari üzemekből induló fény visszajut hozzánk, a kibocsájtás helyére. Ez a fény a legtöbb esetben sárgás, mivel a közvilágítás zöme ebbe a színtartományba esik. Ha csak vízcseppekből, esőből állna a felhő, annak halmazállapota, sűrűsége és legfőképp fehér színének hiánya miatt a fény nem tud annyira visszatükröződni, ekkor kevésbé vehető észre ez a jelenség.
A megoldás tehát a fényszennyezés mértékében rejlik. Ezért figyelhetők meg városokból, nagyobb településekről jobban a sárgás felhők havazás idején, mint vidéken, vagy lakott területen kívül. Hiába látunk azonban nagyobb települések felett téli éjszakákon narancsos felhőket, ez még nem jelenti okvetlenül azt, hogy néhány óra múlva már hóembert építhetünk. A hóeséshez elég sok feltételnek teljesülnie kell.
– Természetesen nem minden esetben következik be sárgás égbolt mellett havazás – folytatta a szakember –, mivel nem mindegy a levegő páratartalma, a feláramlás mértéke vagy az alul lévő levegő hőmérséklete sem. Havazáshoz az szükségeltetik, hogy a csapadék képződésének helyén, a felhőben, valamint azon légrétegben, ahol a hópehely lehullik, negatív legyen a hőmérséklet. Ellenkező esetben, pozitív hőmérsékletek mellett a hópehely megolvad, elolvad és havas eső, eső lesz belőle, így nem tud kialakulni hóréteg. A nagyon száraz levegő sem kedvez a hóesésnek, hiszen még földet érés előtt elpárologhat, szublimálhat a hópehely.
Előfordulhat azonban az is, hogy valami egészen más színezi különös színűre a lehulló havat.
– Olyan is volt már, hogy piros, vagy sárgás hó esett. Ez nem csak a mesében van, hanem ritkán, de akár nálunk is előfordulhat. Ilyenkor az afrikai Szahara felől érkező sárgás, vöröses porral telített levegő találkozik a hideg, de nedves levegővel és főként a havazás kezdeti szakaszában sárgásra, vörösesre színezheti a lehulló havat. Ez ugyanaz a jelenség, amikor eső után koszos, homokos lesz a megszáradó autónk. Persze nagyon ritka a piros hó, nem véletlenül használjuk szólásként is az igen ritkán előforduló eseményekre a "majd ha piros" hó esik kifejezést. Sajnos mostanában, a mi teleinken még a normál havazás is olyan ritka, mint az a bizonyos piros hó.
Vagyis ha narancssárga eget látunk a hideg téli estéken, akkor félig-meddig igaz a hiedelem: olyan felhők vannak a város felett, amikből akár még hó is eshet. Ehhez azonban néhány feltételnek még teljesülnie kell.
