Crowdfunding, azaz közösségi finanszírozás: az internet hitelintézete?
Crowdfunding, azaz közösségi finanszírozás: az internet hitelintézete?
Crowdfunding, azaz közösségi finanszírozás: az internet hitelintézete?Igen, az internet adta lehetőségeket a frissen induló, jellemzően kevés tőkével rendelkező startup cégek is ügyesen használhatják. Ráadásul úgy, hogy egy-egy jó ötleten alapuló elképzelés megvalósításában, vagyis annak finanszírozásában tud hathatós segítséget nyújtani a közösségi média. A lehetőség nem is annyira földtől elrugaszkodott, sőt kifejezetten felkapott megoldás. Jellemzően tőlünk nyugatabbra több évre visszavezethető múltja van a közösségi finanszírozásnak (crowdfunding), de az elmúlt években kis hazánkban is megsokasodott a startup fejlesztések száma. Ezek a banki hitelkonstrukció helyett inkább az internet közösségét hívják segítségül, hogy a megálmodott, vagy talán már a tervezőasztalon létező fejlesztésük megvalósításához pénzügyi forrást szerezzenek.
És a dolog működik. Nem is rosszul. Ilyen közösségi finanszírozás keretében induló vállalkozás esetében a banki hitel, mint az induláshoz szükséges rossz jelenik meg. Ezért aztán a kis cégek nem is nagyon élnek ezzel a lehetőséggel, bár jellemzően még ha akarnának sem tudnának, mert fedezet nélkül manapság ugyebár nincs hitel. Az esetek zömében egy most induló startup cégnek sok mindene lehet (jó ötlet, okos fejlesztők, kitartó munkatársak), csak éppen a kellő tőke hiányzik az induláshoz. Na, ebben tud segíteni a közösségi finanszírozás.
Egy sikeres példa a közösségi finanszírozásra. Erre a billentyűzetre a CrowdSupply oldalon gyűjtenek és az előzetesen kalkulált összeget többszörösen is sikerült a magyar fejlesztő csapatnak túlszárnyalni.
A klasszikusnak számító közösségi finanszírozásnak két nagy mogulja létezik. Ezeket megtaláljuk hazánkban is, bár magyar vállalkozásként, itthonról indított startup cégként csak az IndieGogo használható. Itt van lehetőségünk magyar cégként is regisztrálni, és így kampányt indítani. A konkurens, szintén igen kedvelt ilyen oldal a Kickstarter. Itt annyival macerásabb a dolog, hogy létre kell hoznunk egy nem magyar vállalkozást is (vagy legalább egy bejegyzett céget), hogy kampányunk elindulhasson. Bár ez nem szokott akadály lenni, sok magyar példát láthatunk erre is, és költségben sem jelent akkora tételt, hogy ne érje meg. Léteznek kisebb ilyen oldalak is, például az én személyes kedvencem a CrowdSupply is. Itt talán több a technikai kütyük, műszaki termékek választéka, mint a korábban említett két nagyobb esetében.
A működési elvük sem a leendő eszköz fejlesztője, sem a lehetséges támogató szempontjából nem túl bonyolult. A lényeg, hogy a vállalkozás (jellemzően az induló vállalkozás) egy jó ötlet mentén elkezd fejleszteni egy terméket, melynek előállításához nincsen kellő anyagi forrása. A tervek, a marketing vagy új terméket előállító cég esetén az első darabok elkészülte után a produktum tökéletesítése, továbbfejlesztése és főleg a sorozatgyártás beindítása érdekében kampányt indítanak, mondjuk az IndieGogón, hogy egyfajta előfinanszírozási formában olyan potenciális vevőket találjanak, akik hajlandók a leendő termékért előre fizetni. Vagyis a leendő vevő olyan, mint egy hitelező: pénzt ad előre olyan termékért, melyet majd csak akkor kap meg, ha sikerült a vállalkozásnak összegyűjteni a kampány során kitűzött célösszeget. Idáig persze hosszú út vezet.
Egy-egy sikeres termék pár hónap alatt túl is teljesítheti a megálmodott keretösszeget, míg egyes termékek elbuknak. Azok nagy valószínűséggel nem lépnek le a tervezőasztalról. Az egész biznisz jól kitalált biztonságos keretben működik. Komoly biztonsági feltételek mellett figyelik a kampányokat az oldal üzemeltetői, hogy ne lehessen visszaélni a leendő befektetők (vevők) bizalmával, és ezzel ne lehessen csorbítani az oldalak hitelességét. Abban az esetben, ha egy termék nem jut el a megvalósítás fázisába, mert nem volt elég nagy a kereslet iránta, akkor a leendő vásárlók, akik tulajdonképpen hiteleztek a vállalkozás számára, visszakapják a teljes befizetett összegüket. Ha pedig sikeres a “kalapozás”, akkor pár hónap elteltével az elsők között kaphatjuk kézbe azt a terméket, melyért előre fizettünk.
A MotoflyWear motorosoknak kitalált szemüveg ugyan nem volt túlságosan sikeres az Indiegogón, de ennek ellenére a fejlesztők hittek benne. Nem is ok nélkül, a szemüveget ügyes marketinggel sikerült piacra dobni, és az ország számos optikájában már árulják is.
Azonban nem csak a klasszikus termékgyártás tekintetében működik a közösségi finanszírozás. Nagyon sokszor akad olyan, hogy nemes cél érdekében hívják segítségül az internetet. Az ilyen segítségkérés egyik lehetősége, melyet a múlt héten már említettem, hogy Facebook posztban kérnek segítséget különböző témákban. Ellenben van ennek sokkal profibb megoldása is, mégpedig az IndieGogo vagy a Kickstarter mintájára épülő adjukossze.hu. Itt olyan ügyeket támogathatunk, melyek nem konkrét vállalkozásról szólnak, hanem különböző tematika mentén egy-egy nemes cél mellé állhatunk, mint támogató. Ez is egyfajta közösségi finanszírozás.
