Tizedszer hívják meseírásra a gyerekeket Fehérváron
Tizedszer hívják meseírásra a gyerekeket Fehérváron
Tizedszer hívják meseírásra a gyerekeket FehérváronHová tűntek a Disney-hercegnők?
Sohonyai Edit a kezdetektől részt vesz a beérkező pályaművek elbírálásában. Vagyis immár huszonöt éve, hiszen a városi meseíró pályázat – mely a Tollpihe elnevezést kapta – a közvetlen elődje, s egyben sikere kapcsán kiváltó oka a most tízéves nemzetközi Tündérszó Meseíró Pályázatnak. Az író szerint annak ellenére, hogy az audiovizualitás napi szinten jelen van a gyermekek életében, nagyon egyedi, fantáziadús művek érkeznek, sőt az idő előrehaladtával ez még inkább megfigyelhető, vagyis évről évre színvonalasabbakat írnak a gyerekek: „A nyolc-tíz évvel ezelőtt beküldött mesékben sokkal több Disney-hercegnő volt, mint a mostaniakban. Talán ez annak is köszönhető, hogy egyes pedagógusok specializálódnak a Tündérszóra, és nekik köszönhetően mi már válogatott, színvonalas anyagokat kapunk. Nagyon sok tehetséges gyermek van most is, évente több száz mese érkezik.”
Edit szerint a legjobb meséket a harmadikos-negyedikes gyerekek küldik: „Nekik még nincs leszabályozva a fantáziájuk, még mernek szabadon írni. Áramlik belőlük a néha vicces, néha megindító, de mindenképpen eredeti történet. Aztán ahogy nőnek, a mesék úgy szürkülnek be. A hetedik-nyolcadikosok között már kevés az igazán kiemelkedő, de persze ott is találunk különlegeset.”
Népi kontra urbánus?
A háromfős zsűriben évről évre vannak véleménykülönbségek: míg Sohonyai Edit és Kálnay Adél az eredeti, rendhagyó történeteket preferálja, addig Adorján Viktor a népi hagyományokra épített meséket részesíti előnyben. A Tündérszó Meseíró Pályázaton van bőven miből meríteni: nyolcéves kortól tizenöt éves korig a világ bármely tájáról küldhetnek pályaműveket a gyerekek, csupán annyi a kritérium, hogy magyar nyelven írott meséket lehet küldeni, és van terjedelmi korlát. A többinek csak a fantázia szabhat határt. Amikor tíz éve elindult, kétszázötven mese érkezett, ez a szám mára csak gyarapodott. Érkeztek már művek Svájcból, a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből és persze Magyarországról. Érdekes, hogy az erdélyi pályaművekben sokkal inkább tetten érhetők azok az archaikus vonások, amelyek a magyar illetve a székely népmeséket jellemzik. De bármilyen stílusban írták is őket, a fő szempont a megfogalmazás és az eredetiség marad.
A tehetség nem vész el...
…legfeljebb átalakul. Sohonyai Edit szerint érdemes figyelni a városi mesemondó és meseíró versenyek eredményeit, mert később sokszor találkozni olyan fiatalokkal, felnőttekkel, akik más területen maradandót, érdekeset alkotnak: „Említhetném Ferenczy-Nagy Bogit, aki rendre nyerte a meseíró versenyeket vagy a Blahaluisiana együttes tagjait. A szintén tehetséges fehérvári lány, Tamáska Gabriella ha jól emlékszem, kilenc éves volt, amikor megnyerte a székesfehérvári Ötletpályázat irodalmi díját, ikertestvérével együtt, a "kicsik" mezőnyében. Az akkor még tini, azóta íróvá és mesemondóvá vált Lovranits Júlia pedig a "nagyoknál". A Tamáska ikrek az Országalmáról írtak nagyon kedvesen. A tehetség már kicsi korban megmutatkozik.”
A szálak egyébként könnyen összefutnak a városban. Ha csak a mese mentén indulunk el, szinte egyenes úton jutunk a Gárdonyi Géza Művelődési Házba, ahol a városi és a nemzetközi meseíró pályázatok mellett több program, egyedi rendezvény és pályázati felhívás csoportosul a mese és a népmese köré: „Egész napot kitöltő tavaszi nagyrendezvényünk, a Maroshegyi Családi Mesenap egészében a gyerekekről és a meséről szól.” – mondja Iszkádi Erika, a művelődési ház igazgatója, majd hozzáteszi: „Az Óperenciás Fejér Megyei Mesemondó Versenyünk szintén gazdag múltra tekint vissza, hiszen tizenöt alkalommal díjazhattuk eddig a megye legjobb mesemondóit. Nagy elismerés az is számunkra, hogy a Fejér Megyei Értéktár Bizottság 2018-tól ezt a mesemondó versenyünket Fejér Megyei Értékként tartja számon.”
A meseíró fiatalok száma évek óta kétszáz és négyszáz között mozog. A zsűri által legjobbnak ítélt mesékből 2016-ban az Ünnepi Könyvhét alkalmából A rosszul őrzött homokóra címmel illusztrált meseantológiát jelentettek meg. „Nem titkolt célunk, hogy 2020-ban a 2015 és 2019 között született alkotásokból az antológia második kiadását jelentessük meg.” – árulja el a terveket Iszkádi Erika.
Az idei Tündérszó Meseíró Pályázatra március 15-ig lehet küldeni műveket, az eredményhirdetést a tervek szerint június elején tartják Székesfehérvár belvárosában, a Hetedhét Játékmúzeumban.
