A színes USB csatlakozók titkaiA színes USB csatlakozók titkai
Az első USB csatlakozót, mely 1996-ban jelent meg, a megjelenését követő jó pár év után nemes egyszerűséggel csak 1.0-ás szabványnak emlegették. Aztán 2001-ben bevezették a 2.0-ás verziót. Ezt követően tíz évnek kellett eltelnie, hogy a napjainkban is javarészt használt, már USB 3.0 verzió 2011-ben igazi áttörést hozzon az USB szabványok tekintetében. Ma is ezt a szabványt használjuk, bár azóta már létezik az USB 3.1, USB 3.2, és azok különféle Gen1, Gen2 típusai is.
Az új szabványok jelenleg már ott tartanak, hogy nemcsak a billentyűzet, egér, vagy az otthoni nyomtató használja ezt a szabványt, hanem az adattárolás és az adattovábbítás lényegi szabványává lépett elő. Sőt, az évek alatt az adatátviteli sebességek és azok típusai is bőségesen fejlődtek.
Láthatjuk, hogy a PenDrive-ok után a külső merevlemezek, sőt újabban a külső SSD meghajtók is ezt a szabványt használják, de napjaink modern notebookjain sem találunk az USB portokon kívül más csatlakozó felületet. Hogy a sok különféle szabványt és azok tulajdonságait könnyebben is meg lehessen különböztetni, a nagyobb gyártók elkezdték színekkel jelölni az USB aljzatokat és csatlakozókat.
Színek kavalkádja az USB portokon
Fehér
Ez volt az első, 1.0-ás verziója az USB korszaknak. Gyakran nem is fehér volt, hanem a 90-es évek divat számítástechnikai színét, a világos szürke / tört fehér árnyalatot viselte magán.
Fekete
A 2000-ben megjelent, de csak 2001-ben szabványosított USB 2.0 színe a fekete lett. Napjainkban is ebből a színből van a legtöbb a felhasználóknál. Az ilyen kacatok túlnyomó része régi PenDrive, és nyugdíjazásra érett billentyűzet, egér és nyomtató. No meg persze az akkortájt virágkorát élő digitális fotózás eszközei. Ebben az időben indult igazából hódító útjára az USB korszak.
Kék
Közel tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megjelenhessen az USB 3.0. A gyártók ezt a szabványt kék színnel jelölték. Ez volt az az idő, amikor a felhasználók először találkozhattak egy igazi színnel a kütyükön, melyről könnyű volt szabad szemmel is azonosítani, hogy ez már egy modern(ebb) eszköz.
Türkizkék
Tíz évvel ezelőtt, 2013-ban jelent meg az USB 3.1. Jelentősége abban rejlett, hogy adatátviteli sebessége a korábbi 3.0-ás szabványhoz képest a duplájára nőtt és a 10 gigabites sebességgel a lehetőségek megnyíltak arra is, hogy egy csatlakozón keresztül akár több külön adatfolyam is haladhasson.
Piros
Ez napjainkban a top, az USB 3.2, mely sebessége szintén duplázódott az elődhöz képest és már 20 gigabites sebességnél járunk, bár jelentősége korántsem csak ebben rejlik. Itt jelent meg először, hogy egy notebookot, laptopot, vagy komolyabb energiát is igénylő eszközt (nem telefont, tabletet) USB porton keresztül tölteni is lehessen.
Alternatív színek
A számítógépek, notebookok világát átlépve léteznek további színkódok is, melyekkel jól meg lehet zavarni a felhasználókat. Bár ezek már nem annyira a szabványt jelentik, sokkal inkább azt, hogy valamilyen különleges, plusz funkcióval is bírnak, azon túl, hogy USB szabványosak.
Sárga
Ennek jelentése abban rejlik, hogy az ilyen csatlakozók töltésre is hajlamosak még akkor is, ha az adott eszköz ki van kapcsolva. Például egy notebook vagy asztali PC esetében az ilyen portba csatlakoztatott telefon akkor is tölthető, ha maga a notebook ki van kapcsolva. Leggyakrabban talán a Lenovo ThinkPad notebookjainál találkozhatunk ezzel a jelöléssel.
Zöld
Az okostelefonok világából lehet ismerős a zöld. A Qualcomm a saját gyorstöltési technológiáját (Quickcharge) jelöli ezzel a színnel. Ez a szín az USB színek szabványosított világában nem fellelhető, talán pont ezért választotta ezt az elektronikai gyártó.
Lila
Szintén egy okostelefon-gyártó, a Huawei saját színkódja, mely a SuperCharge gyorstöltési technológiát hivatott könnyen azonosíthatóvá tenni a hétköznapokban.