Kutatás: ezért nem mindegy, mennyi ideig ülünk egyhuzamban
Kutatás: ezért nem mindegy, mennyi ideig ülünk egyhuzamban
Kutatás: ezért nem mindegy, mennyi ideig ülünk egyhuzambanEgy kutatás szerint a daganatos betegség miatti halál magasabb kockázatával járhat, ha valaki naponta egyhuzamban több mint 30 percet tölt ülve vagy ébren fekve, írja a The Guardian.
A kutatók több mint 91 ezer résztvevő adatait elemezték. Az érintettek viselhető eszközöket hordtak, és átlagosan 12 éven át követték őket.
A 30 percnél hosszabb, megszakítás nélküli mozdulatlanság a daganatos betegség miatti halálozás magasabb kockázatával függött össze. Az ilyen időszakokban naponta eltöltött minden további óra 10 százalékkal növelte a kockázatot.
A hosszabb ülve töltött időszakok megszakítása azonban segíthet csökkenteni ezt. A kutatók szerint már az is kedvező lehet, ha valaki félóránként feláll, és sétál egyet az irodában.
Dr. Frederick Ho, a tanulmány vezető szerzője, a Glasgow-i Egyetem munkatársa azt mondta: „Adataink azt mutatják, hogy az egyhuzamban 30 percnél hosszabb ülés különösen szoros kapcsolatban áll a rák magasabb kockázatával. A jó hír, hogy már az is védő hatású lehet, ha az üléssel töltött időt egy olyan egyszerű dologgal szakítjuk meg, mint egy rövid séta.”
„A jelenlegi egészségügyi ajánlások nagyrészt a közepes vagy erőteljes testmozgásra összpontosítanak, eredményeink azonban azt mutatják, hogy a könnyű mozgást sem szabad figyelmen kívül hagyni. A jövőben klinikai vizsgálatok segíthetnek abban, hogy túllépjünk az általános tanácsokon, és személyre szabott módszereket dolgozzunk ki az üléssel töltött idő megszakítására” – tette hozzá.
A PLOS Medicine folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, milyen hatással van az egészségre a mindennapos, hosszan tartó mozdulatlanság. Az ülve vagy ébren fekve töltött hosszú időszakokat régóta összefüggésbe hozzák a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes daganatos betegségek magasabb kockázatával. Arról viszont kevesebbet lehet tudni, hogy számít-e, milyen hosszú, egybefüggő időszakokból áll össze a mozdulatlanul töltött idő.
A kutatók azt találták, hogy a mozdulatlan időszakok mozgásra cserélése több daganatos kockázat csökkentésében is segíthet. Már a lassú séta és a házimunka is kedvezőnek bizonyult.
Ha valaki napi egy óra mozdulatlanul töltött idő helyett könnyű fizikai tevékenységet végzett, például vasalt vagy mosogatott, a daganatos betegség miatti halálozás kockázata 12 százalékkal alacsonyabb volt.
Napi 30 perc mozdulatlanság helyett ugyanennyi közepes intenzitású mozgás, például átlagos tempójú séta 8 százalékkal alacsonyabb kockázattal járt. A tanulmány szerint napi öt perc erőteljes testmozgás öt perc mozdulatlanság helyett 22 százalékkal alacsonyabb kockázattal függött össze.
A kutatásnak voltak korlátai. Mivel egy megfigyeléses vizsgálat adatait elemezték statisztikai módszerekkel, a kutatók nem tudtak ok-okozati kapcsolatot bizonyítani.
