Se felhő, se szél, se eső: marad a nyár és tovább melegszik az idő
Se felhő, se szél, se eső: marad a nyár és tovább melegszik az idő
Se felhő, se szél, se eső: marad a nyár és tovább melegszik az időCsütörtökön is szép, nyárias időre számíthatunk. Abból az igazi, elviselhető, dédelgető fajtából. Nem lesz benne semmi különös, semmi veszélyes, semmi eget rengető. Csak egyszerűen remek lesz. Reggel a fázósabbak vigyenek magukkal egy vékony kardigánt, sőt, akár vegyék is fel, de ha még délelőtt is a szabadban tartózkodnának, akkor elég hamar, úgy fél 9-9 magasságában már le is vehetik, hiszen ekkorra a 15 fok körüli minimumról már akár 20 fok körülire is emelkedhet a hőmérő higanyszála. Az a higanyszál, ami meg sem áll délutánig, ott és akkor (úgy 3 és 5 óra között) akár 28-29 fok is lehet árnyékban. A napon ennél többet is érezhetünk, hiszen felhők nem igazán lesznek, illetve a szél sem lesz jelentős. Csapadék természetesen nem várható, de az éjszakai harmatképződés most is jellemző lesz. És még egy jó hír: a hét további napjaiban sem lesz ezen időjárásban változás, sőt tovább melegszik az idő.
Szerdán mi is kihasználtuk ezt a remek időt és lányom születésnapját is a szabadban ünnepeltük egy jó kis sütögetéssel, meg természetesen a végén kiváló tortapusztítással. No jó, nem ez volt az utolsó mozzanat, hanem még jött a romok eltakarítása a kerti kiülő alól, illetve a mindenki által imádott mosogatás. Mi pedig azt hittük, hogy ennyivel kimerült aznapra az élmények sora. de nem így történt.
Mikor én pakoltam befele, éppen rohantam az egyik elmosandó tányérhalmaz után a desszertes tányérokért, a fiam odaszaladt hozzám és közölte, hogy apa gyere gyorsan, van valami a fűben, biztos valami pocok, de lehet, hogy menyét, vagy döglött valami. Ja, az nem lehet, mert mozog - helyesbített az én kis 6 évesem. Én elhessegettem a dolgot, hogy biztos pocok volt, de mire odaérnék, már nyilván elfutna, no meg egyébként is, sokkal fontosabb holmi pocoklátomás helyett a mosatlan behordása. A fiam nem is törődött tovább velem, hanem fogta magát és eltűnt az udvari sötétben.
Én már épp a pincét zártam volna be, amikor már a feleségem is jött, hogy menjek, nézzem mit is talált a fiam, meg a lányom. Mit volt, mit tenni: a pincezárás előtt még elmentem megnézni azt a híres pockot. Mire odaértem - lássanak csodát! - a pocok átváltozott egy aranyos, kis pici sünikévé. Pont az almafa alatt tartózkodott, ott fogyasztotta egyik kedvenc csemegéjét, és pont ott talált rá kisfiam, aki elsőre szegényt pocoknak, meg mindenféle egyéb más éjszakai szörnynek vélte. Aztán megcsodáltuk kertünk új, kis kedvencét, gyorsan elneveztük méreténél fogva Sün Balázskának, majd útjára engedtük, hadd nőjön tovább. Lehet, mire újra találkozunk vele, már egy igazi urat tisztelhetünk benne, azaz Sün Balázst.
Tényleg, mi van akkor, ha lány volt?
