Mit tegyünk, hogy ne darálja le a meztelen csiga a kertünket?
Mit tegyünk, hogy ne darálja le a meztelen csiga a kertünket?
Mit tegyünk, hogy ne darálja le a meztelen csiga a kertünket?Az éti csigát még a gyerekek is „cukinak” tartják. Néha összegyűjtik őket, nézik, ahogyan lassan, nyákot húzva maguk után igyekeznek „menekülni” a rabságból (persze, az ifjú börtönőrök ezt nem így fogják fel), avagy kutatni élelem, nedves búvóhely után. (A pontos okot nyilván nem tudhatjuk.) - Az éti csigák nyálkájának szépségipari felhasználásáról az egyébként múltkor írtam, mely elolvasható itt, ha még valaki nem merült volna el ebben a cikkben.
A meztelen csigáktól viszont szinte mindenki ódzkodik. (Én speciel nem, mert szépnek látom őket, ahogy kecsesen siklanak, és kacskaringós utakat bejárva felfedezik a világ számukra elérhető részét…) A csupasz csigát ugyan nem szedi össze senki (szerencséjére), hogy gyönyörködjön a mesteri csigaházban, s abban, ahogy szarvait ki-be eresztgeti, mint egy picinyke teleszkópot. – Bár engem inkább a régi rádiók kihúzható antennáira emlékeztet.
Sőt. A meztelen csigát a kert-tulajdonosok kifejezetten üldözik, mert a tavasz első terméseit – gondolok itt például a borsóra – képesek még azelőtt bekebelezni, hogy a gazda örömét lelné (legalább) a látványában. Különösen szeretik az árvácskát, a dáliát, szarkalábat, árnyékliliomot, bársonyvirágot, babot, sárgarépát, bazsalikomot….
A fejlett egyedek a vastagabb erek kivételével teljesen eltüntethetik a káposzta, a saláta, a zöldpaprika, a karfiol, a szamóca palántáját. A nyári ágyásokban is nagy kárt okozhatnak, és még ősszel sem állnak tartalék üzemmódba. Vannak egyedek, amelyek a hajtásokat kedvelik, mások a levelek kilyukasztásában lelik örömüket, s akad olyan, mely a föld alatti részek után kutat.
Mielőtt azt gondolnánk, hogy mi kárt is okozhat egy pici kis csiga, gondoljunk arra, hogy egyetlen példány egy nyár alatt képes akár több, mint 1 kg növényt megenni! - És egy kertben nem egyetlen csiga szokott ugye mászkálni! A csiga a föld alá rakja le petéit csomókba rendezve. Egy csomóban kb. 150 pete található. Az utódok 4-6 után fejlődnek ki. Számoljuk csak ki, hogy egy szezonban hány utóddal gyarapítja a nemkívánatos kolóniát egyetlen csiga!
Újabb vendégnek mondható a hazai kertekben a spanyol meztelen csiga, mely 12-15 cm hosszú, és rendkívül falánk. Bár a húsos levelű növényeket szereti a legjobban, megrág mindent, ami az útjába kerül. A spanyol csigát először 1986-ban pillantották meg hazánkban. Elsősorban a konyha- és virágoskerteket részesíti előnyben, ám szántóföldeken, falusi utcákon és erdőben is jól érzi magát. Szaporodása nagyon gyors, mely annak is köszönhető, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik a körülményekhez.
A csigák ellen sokan úgy védekeznek, hogy nedvességet elvonó anyagot terítenek a megvédendő terület köré: kávét, égetett mészport, műtrágyát sót. Ha a csiga rámászik az anyagra, az kivonja a nyálkát a talpából, nem fog tudni tovább csúszni és elpusztul. (Ez azért elég durva megoldás.)
Vannak olyan csigaölő mérgek, amelyek fonalférgeket használnak fel: ezek a lények megtámadják a csigákat, és egy hét alatt elpusztítják őket – a velük szimbiózisban élő baktériumokkal közösen. (Szintén brutális megoldás szerintem.)
Hallottam olyanról is, hogy valaki összegyűjti a csigákat, elpusztítja őket, egy hétig meleg helyen, vízben rohasztja, majd alkonyatkor a növényekhez locsolja ezt a gusztustalanságot, mert ez a büdös, nyákos massza elriasztja az élő csigákat. (Nem is kommentálom ezt a változatot…)
A sörös csapda is nagyon elterjedt: egy üres műanyag dobozt meg kell tölteni félig sörös vízzel, beásni az ágyásba, és reggelre tele lesz megfulladt csigával! („Csodás” látvány lehet.)
A tejsavós csigacsapda is állítólag hatásos – ám figyelni kell arra, hogy víz ne kerüljön a csapdába! Ebben az esetben egy műanyag palack oldalára vágjunk 2-3 nagyobb ablakot (a kupakot hagyjuk rajta az esővédelem miatt -, süllyesszük a földbe az alsó ablak szintjéig, tegyünk bele 3-4 cm tejsavót, s már kész is a csapda!
Aki nem szeretné meggyilkolni ezeket az állatokat - és remélem, több ilyen felfogású ember akad olvasóim között, hiszen a csigák is fontos tagjai a táplálékláncnak, miközben növelik a talaj humusztartalmát, terjesztik a magvakat és a spórákat - annak is tudok megoldást felmutatni!
- Ha például reggel öntözzük meg a növényeket, akkor korán felszárad a környezetük és a csiga számára nem lesz annyira vonzó. (Mivel a nyirkos helyeket kedveli.)
- Csigataszító növény a fekete ribiszke, a paradicsom, a begónia is. Ezeket ültessük azokra a helyekre, ahol a csiga szeret felbukkanni.
- Jó megoldás a veszélyeztetett növények körbetekerése vékony rézdróttal.
- Nézzünk szeretettel a békákra, gyíkokra, sünökre – mert általuk csökken a csigák létszáma.
- Az indiai futókacsa egyre elterjedőben van, mert szinte kényszeredetten kutatnak a meztelen csigák után, hogy megegyék őket.
- Kertünk berendezésekor vegyük figyelembe, hogy a csiga nem szereti a levendulát, a rózsát, a díszfüveket, a fuksziát, páfrányt, sárkányfüvet, meténget. A haszonnövények közül riasztó számára a medvehagyma, az orvosi zsálya, a ribizili, a rozmaring, a fokhagyma, az egres, a fekete szeder és a paradicsom.
- Ha kellő elszántságot érzünk (és erre buzdítok mindenkit!), akkor szürkületkor vagy az éjszaka közepén gyűjtsük össze a csigákat és vigyük őket a házunktól / kertünktől jó messzire (egy erdőbe vagy egy mezőre), hogy boldogan élhessenek új környezetükben!
