Tyúkhúr – egy gyomnövény, mely gyógyhatású!
Tyúkhúr – egy gyomnövény, mely gyógyhatású!
Tyúkhúr – egy gyomnövény, mely gyógyhatású!C-vitamin, kalcium, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink, B1-, B2- és B3-vitamin, is található abban a gyomnövényben, melyet szinte bárhol leszakíthatunk. Olyannyira igaz ez a kijelentés, hogy még írtjuk is – és mégis újra és újra előbukkan, mintha csak könyörögne azért, hogy segíthessen, ha különböző betegségek gyötörnek minket.
No, igen, hiszen sokan nem tudják, hogy micsoda kincs növekszik a kertjükben / az út szélén! A baromfi bizony örül a finom éteknek, ha elé vetjük, miközben akár mi is részesülhetnénk jótékony hatásaiból, ha nem tartanánk távol a konyhánktól – és az asztaltól.
Tyúkhúr
Pixabay
A tyúkhúr (Stellaria media – népies nevén: árnyékszeretőfű, libafű, lúdfű, lúdhúr, madáreleség, madárhúr, pipehúr, tikhúr, tyúkbegy) egyéves, hideg évszaki növény, mely ősszel / télen csírázik, majd szépen áttelel. Európában őshonos, ám Észak-Amerikában is elég szépen elterjedt. Magyországon találkozhatunk vele a szántóföldeken, az erdőkben, cserjésekben, vízparton, nedves réteken, szőlőkben, kertekben.
Vékony karógyökereivel / bojtos gyökereivel határozottan kapaszkodik a földhöz, ahonnan csak egy erőteljes kézmozdulattal tudjuk kiszakítani. Szára 10-15 cm hosszú, s feküdhet a földön vagy fel is emelkedhet onnan. Levelei tojás alakúak, 1-2,5 cm hosszúak.
Virágai nagyon aprók, fehérek. Összetéveszthető a mezei tikszemmel, mely egy mérgező növény. A kettejük közötti különbség a virágokon is látható: a mezei tikszem virága piros vagy kék, leveleinek alsó lapján pedig apró fekete pontok láthatók.
A tyúkhúr virágai aprók, fehérek
Pixabay
A tyúkhúr toktermése a felső állású magházból fejlődik. Egy kis növényből több ezer mag szóródhat szét. A magok 2 fokon már csíráznak és 25 éven át megőrzik csírázó képességüket a talajban. Ezért is mondhatjuk, hogy nagyon masszív növény. Ahol egyszer legyökerezett, onnan bizony ki nem lehet űzni!
A gazdák folyamatosan küzdenek azért, hogy eltüntessék a mezőgazdasági területekről – ahogyan a házikertekben sem szokták szívesen látni. Hogy ennek mi az oka? Mivel ősszel és tavasszal gyorsabban csírázik, mint a gabonafélék, így jelentős mezőgazdasági kárt tud okozni. Képes kipusztítani az árpa és a búzavetéseket. Ráadásul teret ad más gyomok felszaporodásának is. A kultúrnövények fejlődését késlelteti, nem hagyja levegőhöz jutni őket.
Természetes ellensége a peronoszpóra, viszont ettől sem pusztul el, csupán kicsit megbetegedik tőle. Vegyszeresen is nehezen lehet védekezni ellene, ezért inkább vetésváltással szoktak próbálkozni a gazdák, tarlóhántással, őszi szántással, vagy ráengedik a juhokat és a szarvasmarhákat, hogy lelegeljék. – Bár itt meg kell jegyezni, hogy szaponintartalma magas, így egyes állatoknál hasmenést idézhet elő, ha nagymennyiségben fogyasztanak belőle.
Tyúkhúr-mező / Fülöp Attila kertészmérnök épp próbál megszabadulni az elterjeszkedett növénytől
Fülöp Attila
Mondhatjuk, hogy kiirthatatlan – és minek is próbálnánk megszabadulni tőle, ha egyszer tele van (a már említett) hatóanyagokkal? – „Jó-jó, de mégis mire jó?” – mondhatná az olvasó, s mielőtt a kérdést feltenné, már írom is a választ:
A tyúkhúr antiszeptikus tulajdonságú, így légúti megbetegedésekre, köhögésre, tüdőbajra is használhatjuk. Mivel vizelethajtó hatású, így a reumát is kezelhetjük vele. Emésztési zavarok esetén is kérhetünk tőle segítséget, ahogyan hozzá fordulhatunk akkor is, ha nem jól működik az epénk, a vesénk. Csökkenthető vele a vérben lévő koleszterin. Fogyasztó és kőoldó hatású. Sebgyógyítását külsőleg vehetjük igénybe: aranyérre, ekcémára, fekélyekre érösszehúzó, sebgyógyító hatása miatt alkalmas.
Akit érdekel pontos felhasználási módja, az olvassa el e cikk folytatását is, hiszen legközelebb erről fogok írni!
(A cikk szakmai lektora: Fülöp Attila kertészmérnök)
