Medvehagyma: gyógyhatása miatt bőrre és gyomorba egyaránt ajánlott Medvehagyma: gyógyhatása miatt bőrre és gyomorba egyaránt ajánlott
Ha sikeresen felkutattuk a medvehagymát az erdő mélyén, s még finom ételt is készítettünk belőle, bónuszként túl is éltük a kóstolgatást – mert megfogadtuk a múltkor leírt jótanácsokat arra vonatkozólag, hogyan különböztethetjük meg ezt az ízletes növényt a mérgező gyöngyvirágtól és a kikericstől –, akkor itt az ideje azt is megtudnunk, milyen jól tettük, hogy a tányérunkba (és a gyomrunkba) varázsoltuk. A medvehagyma ugyanis rendkívül egészséges és számos gyógyhatása van.
A néphagyomány szerint a medve, amikor először kibújik a barlangjából, ezt a növényt kutatja fel a tölgyes, bükkös, gyertyános erdők nedves, árnyas részein, hogy új erőre kapjon, s kitisztítsa vele a szervezetét a hosszú téli álom után. Merthogy még a maci is tudja, melyik növény mire való, és hogy a felgyülemlett salakanyagokat bizony olykor ki kell pucolni! A Youtube-on találtam egy „medvehagymadalt" brummogó macival, ami most pont ide illik:
Aki a gyerekdal helyett inkább blues-ra vágyik, annak íme egy másik feldolgozás:
Rock/metal kategóriában sajnos nem találtam dalokat, de talán már betöltöttem e két zenei produkcióval azt az űrt, amelyet a medvehagymás számok hiánya okozott. Ezért lépjünk is tovább!
Emberi fogyasztásra a medvehagyma zöld részeit tudjuk felhasználni (fiatal leveleket) és a hagymát. Légmentesen, dobozva zárva a hűtőben egy hétig áll el. Ha egész évben élvezni akarjuk az ízét, akkor vágjuk apróra a leveleket, s szárítsuk ki – például a csalánhoz hasonlóan –, vagy le is fagyaszthatjuk jégkockatartóban (vagy lezárt nejlonzacskóban).
Ha a fagyasztást választottuk, akkor érdemes kicsi csomagokra bontva jegelni, mert akkor nem kell az egész pakkot felolvasztani. A fagyasztás után kiolvasztott medvehagyma rostjai szétesnek és sötétek lesznek, s ahogyan más növények (zöldségek, gyümölcsök), úgy ez is levet ereszt. Még jobb megoldás, ha a leveleket sóval rétegezzük, olívaolajjal felöntjük, s légmentesen záródó üvegben tartósítjuk.Aki akar, esszenciát is készíthet belőle: ilyenkor tegyük üvegbe az apróra vágott leveleket vagy hagymafejeket, öntsük fel 38-40 százalékos gabonapálinkával vagy egyéb házilag főzött pálinkával, s két hétig tartsuk jó melegen (a napon vagy a fűtőtest közelében)!
A hagymafejeket is felhasználhatjuk (Fotó: Chez Foti)
Ha már szóba került a pálinka, akkor jöjjön a bor is: a medvehagymaborhoz forraljunk fel egy maréknyit az apróra vágott levelekből ¼ liter fehér borral, majd édesítsük ízlés szerint! Ez az ital nagyon hatásos azoknak, akik nehézlégzéssel küzdenek (mellkasi elhurutosodás miatt, idős korban). Idült köhögésre is lehet használni, mert feloldja a váladékot és könnyebben lélegzünk tőle. A tüdőkór és a vízkór esetén is borozgassunk nyugodtan! Felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére is alkalmazható.
Ha valaki ódzkodik az alkoholtól, akkor teaként fogyaszthatja: forrázzuk le a leveleket (1-2 evőkanál) 3-4 dl vízzel, takarjuk le, hagyjuk ázni 5-10 percig, szűrjük le, és kortyonként fogyasszuk! Napi ajánlott adag: 2-3 csésze.
Szárított formában a medvehagyma gyógyhatása gyengül – ahogyan más növényeké is. A legtöbb hatóanyagot fagyasztással tudjuk megőrizni. Sokan nem tudják, de a bimbójából és az éretlen terméséből, hagymából remek savanyúságot is lehet készíteni.
E növény gyógyhatása kiemelkedő. A svájci természetgyógyász és gyógyfüves lelkész, Künzle így írt róla:
"Az egész testet megtisztítja, kihajtja belőle a megrekedt, kóros anyagokat, egészségessé teszi a vért, kiűzi és elpusztítja a mérgező anyagokat. Az örökké betegeskedő embereknek, a sömörös, pattanásos, korpázó arcbőrűeknek, a reumásoknak és görvélykórosoknak úgy kellene tisztelniük a medvehagymát, mint az aranyat. Nincs a Földön még olyan növény, amelyik ennyire hatásosan tisztítaná a gyomrot, a bélrendszert és a vért, mint ez. A fiatal emberek kivirulnak tőle, mint a rózsa, és kinyílnak, mint a fenyőtoboz a napfénytől."
Ha tehát virulni akarunk, akkor pirosító helyett olcsóbb megoldás a medvehagyma (bár kétségtelenül szezonális az elérhetősége, de az említett pálinkás-boros variációval viszonylagos időtlenséget is elérhetünk). A túlságosan piros arcpír viszont intsen óvatosságra mindenkit: e növény vérlemezke-összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Ezért nem javasolt a fogyasztása véralvadásgátló-szerek szedésekor, mert fokozza a vérzés kockázatát. Ugyanilyen okból kerüljük el műtétek előtt is! Ha kénytelenek vagyunk gyulladáscsökkentő pirulákat beszedni, és vágyunk a medvehagymára, akkor kérjük ki orvosunk véleményét!
A medvehagyma fő hatóanyaga az allicin, valamint allinázt, ajoent, metilallil-triszulfidot, adenozint, flavonoidokat, cisztent, foszfolipideket, béta-szitoszterint, növényi szteroidokat és klorofillt tartalmaz. Vitaminok közül A-, B1-, B2-, C-vitamint és niacint (B3-vitamin), ásványi anyagok közül magnéziumot, vasat, cinket, mangánt, kalciumot, szelént tartalmaz. C-vitamintartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenállóképességét.
A népi gyógyászatban előszeretettel használják, és számos nevet is kapott: sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, sarima, kígyóhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroshagyma, erdei fokhagyma, boszorkányhagyma.
A medvehagyma gyógyhatása hasonlatos a fokhagymáéhoz (20x több vas van benne, mint a fokhagymában!), de annál erőteljesebb. Kiválóan alkalmas tavaszi, őszi méregtelenítésre, az egész szervezet megtisztítására – és ezáltal a közérzet javítására –, vagy akár adott problémák kezelésére is. Külsőleg használható borogatásként, lemosóként, és egyes gombás fertőzések kezelésében is segítséget jelenthet. Akinek viszont érzékeny a bőre, az legyen óvatos, mert bőrkiütést, bőrpírt okozhat. Ezért először csak kis felületre vigyük fel, s ha nem észlelünk irritációt, akkor folytassuk az alkalmazást nagyobb testrészeken.
Medvehagyma a természetben (Fotó: Shutterstock)
Fertőtleníti a gyomrot és serkenti a bélműködést: érdemes elővennünk, ha hasmenésünk vagy épp szorulásunk van. Tisztítja a vesét, húgyhólyagot, elősegíti a vizeletürítést. Mivel elpusztítja a baktériumokat és a vírusokat, így immunizálja az altesti szerveket és hatékony felfázási tünetek enyhítésére, illetve megszüntetésére is. Akinek érzékeny a gyomra, az vágja össze a növény levelét és hagymáját, öntse le meleg tejjel, hagyja pár órát ázni, és utána a tejet kortyolgassa el. Gázképződés és a belek görcsös összehúzódása ellen is jó, s kihajtja az orsógilisztát, a bélférgeket is.
Ólommentesítő hatása miatt különösen a nagyvárosokban lakó, légszennyezettségtől szenvedő emberek számára ajánlott. Enyhíti a fejfájást: kiemelkedő az idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása. Elűzi az álmatlanságot. A védikus tanítások szerint erősíti a vágyat, a szenvedélyt, kiemelkedően hat az érzelemtestre. Ovidius szerint is potencianövelő hatású. Napkeleten nemi izgatószerként használták, a görögök pedig még a kakasviadalokon is bevetették, hogy szexuális izgalmat váltson ki az állatokból, és harciasabbak legyenek. Vízhajtó hatása miatt alkalmazható érelmeszesedés vagy magas vérnyomás ellen. Vérzsírcsökkentő hatású, védi a szívet, lassítja a koleszterin lerakódását az érfalban, ezáltal javul(hat) a végtagok keringése. Mivel tisztítja a hajszálereket is, így javítja a memóriát.
S mivel ezt a cikket délidőben írom, eléggé meg is éheztem, így zárásként jöjjön egy nagyon gusztusos recept videós formában:
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet