Remetebogár, gyászbagoly, hangyaleső: közülük kerül ki az Év rovara 2026-ban
Remetebogár, gyászbagoly, hangyaleső: közülük kerül ki az Év rovara 2026-ban
Remetebogár, gyászbagoly, hangyaleső: közülük kerül ki az Év rovara 2026-banA Magyar Rovartani Társaság nem véletlenül jelölte e három fajt a választásra: közös tulajdonságuk, hogy mindhárman odvas fák odúiban, repedéseiben élik életük nagy részét. A Rovartani Társaság így indokolta kiválasztásukat:
„Idén az Év Rovara verseny jelöltjeinek olyan fajokat választottunk, melyek különböző életszakaszukban faodvakhoz kötődnek, ott fejlődik ki a lárvájuk, ott táplálkoznak vagy oda húzódnak be pihenni. Hazánkban egyre fogyatkoznak az idős, odvas fák, így ezzel a három fajjal erre a különleges mikroélőhelyre és fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.”
A három jelölt mindegyike különleges helyet foglal el hazánk élővilágában, a Rovartani Társaság így mutatta be őket:
Remetebogár (Osmoderma barnabita)
Magyarország és egyben Európa egyik legkülönlegesebb és legritkább bogara. A rokonságába tartozó európai fajok rendkívül hasonló megjelenésűek, azonban elterjedési területük eltérő. A kifejlett példányok 25-32 mm-es testhosszukkal a nagyobb bogarak közé tartoznak. A hím és a nőstény egyedek külsejükben lényegesen nem különböznek egymástól, csupán testarányaik eltérőek kissé. A faj különlegessége elsősorban speciális élőhelyigényével függ össze: a bogarak lárvái ugyanis kizárólag nagy, öreg fák nekik megfelelő odvaiban tudnak kifejlődni, ahol a korhadó faanyagot fogyasztják. A fafajok szempontjából nem válogatós, mivel elsősorban az odú minősége számít.
Hazánkban mégis leginkább nagy folyók ártéri puhafa ligeteiben, főleg öreg füzesekben találja meg életfeltételeit. A keleti remetebogár síkságokon kívül szórványosan hegyvidékeken is megtalálható, ahol többnyire nagy, odvas tölgy és bükkfákban fejlődik. Nagyritkán tűlevelűekben is előfordul. Lárvái nagyméretű pajorszerűek, kifejlődésükhöz 2-4 év szükséges. A bogarak nyár derekán kelnek ki és nyár végéig élnek. Rövid felnőtt életük során élőhelyük környezetét ritkán hagyják el, többnyire az odvak belsejében, a törmelékbe ássák be magukat. Meleg, szélcsendes nyári késő délutánokon előbújnak és szárnyra kelnek párt keresve. A bogarak jellegzetes, erős sárgabarack illatot árasztanak, amely jelenlétüket már méterekről elárulja.
A keleti remetebogár Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus)
A hazai hangyaleső fauna közepes termetű faja; hegyes szárnyai kissé hosszabbak, mint a teste. Magyar neve a tudományos név fordításából eredeztethető, ami utal az elülső szárny hátsó szegélyén lévő „párducfoltra” (vagy szemfoltra). Ez a háztetőszerűen összecsukott szárnyakon látható a legjobban. A szárnyát további mintázati elemek is díszítik. Nagyon dekoratív megjelenésű rovar. Teste többnyire sárga, karcsú lábai meglehetősen hosszúak és vékonyak. Csápja is hosszú, vége enyhén megvastagodott. Hazánkban természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben és nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő, de lárváját kimutatták régi épületek, erősen szuvas tetőszerkezeti famorzsalékában is.
Palaearktikus faj, elterjedése Európától Észak-Kínáig húzódik. Hazánkban ritka, mert odvasodó fákból is egyre kevesebb van az erdeinkben.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.
Gyászbagoly (Mormo maura)
A gyászbagoly a bagolylepkék (Noctuidae) családjának – ha nem is a legtarkább, de mindenképpen – a legnagyobb szárnyfelületű hazai faja. Mintázata a barnásszürke sötétebb-világosabb árnyalataiból tevődik össze; az elülső szárny középső harmada sötétebb, a fennmaradó része világosabb alapszínű, a szárnycsúcsnál világosabb folt látható, a sötét színű hátulsó szárnyon két világos keresztcsík van. Mérete és mintázata alapján nagyon könnyen felismerhető. Hasonló méretű és alakú lepkefajok a más családba tartozó övesbagolylepkék közül kerülnek ki, de az európai fajok hátulsó szárnyán mindig láthatók élénk (vörös, sárga, világoskék) sávok.
A gyászbagollyal üdébb erdőkben patakok, esetleg folyók vagy tavak mentén találkozhatunk. Megfigyeléséhez némi szerencse vagy életmódjának ismerete szükséges, mert pihenőhelyétől ritkán távolodik el, élőhelyéhez ragaszkodik. Alapvetően mediterrán faj, mégis kerüli a meleg, száraz helyeket, és a nyári hőségidőszakot inaktív állapotban – párás, sötét zugokban, faodvakban, patakközeli sziklarepedésekben, vízátfolyókban és hasonló helyeken tölti, néha többedmagával alvócsoportot alkotva, de gyakorta behúzódik épületek, pincék oltalmába is. Táplálkozni sötétedés után jár, a magas cukortartalmú nedveket kedveli.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A Magyar Rovartani Társaság az Év Rovara 2026 választás kapcsán december 6-ig várja a szavazatokat, szavazni ide kattintva lehet.
Cikkünk írásakor a szavazást 48,65%-kal a párducfoltos hangyaleső vezette, mögötte 38,8%-kal állt a remetebogár, 12,55%-kal pedig a gyászbagoly.
