Óvakodjunk a kaukázusi medvetalp érintésétől!
Óvakodjunk a kaukázusi medvetalp érintésétől!
Óvakodjunk a kaukázusi medvetalp érintésétől!A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) a zárvatermők és a zellerfélék családjába tartozik. Ahogyan neve is mutatja: a Kaukázus vidékéről származik – itt őshonos, ahogyan Közép-Ázsiában is. Európába a XIX. században került. Bár jelenleg gyomnövénynek számít, akkoriban mégis dísznövényként hozták Oroszországból az angliai Királyi Botanikus Kertekbe.
Számottevő elterjedése a második világháború után figyelhető meg: ennek oka főként igénytelensége és figyelemreméltó szaporodó-képessége volt. Magyarországon 1980-ban „szabadult ki” a zirci, szombathelyi és a szarvasi botanikus kertekből, arborétumokból.
Mostanában főként patakok, folyók mentén, tarvágásokon találkozhatunk vele, s leginkább a Felső-Tiszta-vidéki ártereken, Zirc környékén, a Kőszegi-hegységben burjánzik, ahol nedves, árnyékos otthont talál.
Nagyon szereti a homokos és az iszapos termőhelyeket, de az agyagtalajokon és a sziklás területeken is gond nélkül megtelepedik.
Évelő, öt méter magasra is megnő – bár néha láthatunk hét méteres példányokat is. Szára 3-10 cm átmérőjű, vaskos, liláspiros foltokkal díszített. Szára és levélnyele üreges. Levelei 1-2 méter szélesek. Virágzása – amit kedvezően befolyásol az enyhe tél - késő tavasztól nyár végéig nyúlik. Virágzata ernyős, 80 cm átmérőjű, fehér. Egy növény több százezer termést is hozhat. A magvak ősszel érnek meg, és akár 15 évig is képesek várni a föld alatt a megfelelő pillanatra, hogy kifejlődhessenek.
E növény annyira invazív, hogy az adott területen lévő összes többi növényt elnyomhatja. („Özönnövény”-ként is hívják e tulajdonsága miatt.) Ebből adódóan komoly gazdasági károkat is okozhat. Könnyen összekeverhető a közönséges medvetalppal (Heracleum sphondylium), bár a méret azonnal árulkodó lehet, hiszen a „rokon” csupán 50-80 cm magasra nő. S míg a közönséges medvetalp kevés mérgező hatóanyagot tartalmaz (enyhe bőrpírt okozhat), addig a kaukázusi bizony maradandó sérüléseket okozhat!
A Heracleum mantegazzianum föld feletti részei – a szárát, a levelét, a virágzatát és a termését is beleértve – olyan méreganyagot termel, mely hámsérülést okoz: ahol érintkezünk vele, ott hólyagos gyulladás, fájdalmas égési sérülés jöhet létre, mely maradandó sérüléssel gyógyul!
Ennek oka az, hogy nagy mennyiségben tartalmaz furokumarinokat. Ez az anyag fototoxikus hatású, vagyis erősen fényérzékennyé teszi a bőrt. Ha e növény finom szőreihez hozzáérünk, és az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, akkor kipirosodik, viszketni kezd és olyan hólyagok jelennek meg rajta, mint az égési sérülésnél. A hólyagok több centiméteresek is lehetnek. Ráadásul a helyükön később lilás-feketére színeződik a bőrünk, s hegesedés marad vissza. Ezen kívül további bőrbetegségekhez is vezethet. Ha a szemünkbe kerül a méreganyag, akkor átmeneti, vagy akár végleges vakság is beállhat!
Hogyan védekezhetünk a kaukázusi medvetalp ellen? Mit tegyünk, ha érintkeztünk e növénnyel és látjuk magunkon az említett tüneteket? – Erről lesz szó legközelebb!
