4 hónapnál régebbi cikk

Minden, amit a hunyorról tudni érdemes
·ZöldBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined
Minden, amit a hunyorról tudni érdemes
·ZöldBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined

A változatos színekben pompázó hunyornak nagyon sok fajtája létezik. Nem igényel nagy gondozást, és csodás dísze lehet kertünknek. Kiváltképp, mivel az év első virágjaként bont szirmot.

Korábban már szót ejtettem arról, hogy a tavasz első hírnökei közé tartozik a fekete hunyor. Sőt, többnyire ennek virágát pillanthatjuk meg először. Ezt a fonalat tovább szőve fogjuk most áttekinteni a hunyor (Helleborus) nemzetséget.

Kapcsolódó
A tavasz hét hírnöke, avagy az év első virágai

Fekete hunyor, illatos hunyor, tavaszi tőzike, téltemető, szibériai csillagvirág, tavaszi sáfrány, fürtös gyöngyike: virágok, melyek a tavasz közeledtét jelzik.

A hunyor Dél-Európa, Közép-Európa, Törökország, a Kaukázus és Kína nyugati részén honos. Hazánkban három őshonos fajtával találkozhatunk: a Dunántúlon a kisvirágúval, az Északi-középhegységben a piroslóval, az illatos hunyorral pedig a Dél-Dunántúl keleti részén. E vadon termő fajok mindegyike védett. 

Fontos tudni, hogy a hunyor mindegyik fajtája mérgező. Már neve is utal erre: „helleborus” = „halálos eledel”. Bőrrel érintkezve irritáló lehet, sokáig viszketést okozhat. Ezért ajánlott az alapos kézmosás, ha megérintettük. A legjobb, ha kesztyűt húzunk.

Emellett meg kell jegyezni, hogy egyes fajtái gyógyhatásúak is. Toxikus hatásai miatt az ókorban gyógynövényként tekintettek rá: az elmebetegséget és az idegrendszeri zavarokat kezelték vele. A XVI. századi természettudós, alkimista, Paracelsus a fekete hunyor szárított leveleit gyógyításra használta, egyenesen „a hosszú élet elixírje” néven emlegette. 

A XVI. századi természettudós, alkimista, Paracelsus a hosszú élet elixírjeként emlegette a hunyort

Wikipedia

A Bizánci Birodalomban a fekete hunyort szíverősítőként alkalmazták. A reneszánsz időkben malária ellen is bevetették, a hisztériát pedig alkoholos kivonatával csökkentették.

A Balkán térségben gyulladáscsökkentésre ajánlották, míg az olaszok a fájó fogat kezelték a Helleborus foetidus és a Helleborus bocconei gyökereiből készült teával. A dánok az epilepszia tüneteit enyhítették vele. Egyes helyeken az abortusz után a Helleborus foetidus megtisztított gyökerét a hüvelybe helyezték, hogy csökkentsék az erős vérzést.

Egykoron a mágiát is ezzel a növénnyel próbálták megtörni és úgy tartották, hogy ha a szobába beállítanak egy vázát tele hunyorral, akkor az nyugalmat, békét hoz a házra.

Szeptember legnagyobb ünnepe Szűz Mária születésnapja. A legenda szerint e napon keletkezett a hunyor, mely gyökerének gyógyerőt tulajdonítottak. Mivel a hóval és jéggel dacolva télen vagy kora tavasszal virágzik, így a remény jelképeként tekintettek rá.

A hunyor alacsony vagy középmagas, évelő növény. Van lombullató és örökzöld faja is. Levelei tenyeresen összetettek, tőlevelei ölbefogottak, mélyzöld vagy világoszöld színűek. Virágai csésze alakúak, szirmai bókolók, s feltűnő sárga porzói különleges látványt nyújtanak. A szirmok színe lehet fehér, rózsaszín, vörös, kék, zöld, kékeszöld.

Sokszor majdnem egy hónapig gyönyörködhetünk a virágokban. A csészelevelek is sokáig megmaradnak a növényen, miközben színük bíborosra vagy zöldesre változik.

A fekete hunyor sokszor már decemberben virágot bont

Pixabay/stux

A hunyor télen vagy kora tavasszal virágzik. A fekete hunyor (Helleborus niger) sokszor már decemberben virágot bont, ha enyhe a tél. Ezért is hívják úgy, hogy a „karácsony rózsája”. Az évszaknak megfelelő időjárás esetén februártól áprilisig virágzik.

Általában hegyvidéki területeken találkozhatunk vele: világos hegyi erdőkben, cserjésekben, köves lejtőkön, mélyedésekben. 10-30 cm magas, vastag szárain egy-egy nagy (5-8 cm átmérőjű) virág fejlődik, mely színe először zöldesfehér, majd rózsássá változik. Levelei sötétzöldek, örökzöldek, tenyeresen összetettek (7-9 levéllel). Ha árnyékos helyre kerül, akkor gyakran bebokrosodik.

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) hazánkban főként a Bükk hegység tölgy és gyertyán erdeiben található. Levélzete fogazott szélű, mélyen szeldelt. Levelei tenyeresek. A félárnyékos, árnyékos helyet és a lúgos, humuszban gazdag földet szereti. Virágai zöldek és bíborosak.

A zöld hunyor (Helleborus viridis) 20-40 cm magasra nő meg. Szára egyszerű vagy elágazó. Levelei sötétzöldek, ahogyan virágai is.

Az illatos hunyor (Helleborus odorus) Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Mecsekben őshonos. Virágai sárgászöldek (vagy zöldek), és olyan illatuk van, mint a bodzának. Virága sugaras, a szirmokból pedig mézelők alakultak ki. Levelei szórt állásúak, tenyeresen összetettek, a főerek mentén pedig szőröket láthatunk. A leveleket akkor veszíti csak el, amikor újak fejlődnek, egyébként áttelelnek.

A hunyor rengeteg színben pompázhat

Pixabay/MabelAmber

A büdös hunyor (Helleborus foetidus) virágai nagyon érdekesek: halványzöldek piros szegéllyel. Közepes magasságú, levelei 7-10 karéjban díszelegnek. Kedveli a meszes talajt is.

A keleti hunyor (Helleborus orientalis) virágai bíborszínűek, rózsásak vagy fehérek, néha azonban sötéten pettyezettek. Bokros tövű levélszeletei sűrűn, tenyeresen állnak.

A korzikai hunyor (Helleborus argutifolius) Szardínia és Korzika szigetén őshonos, ahogyan neve is jelzi. Levélzetét erősen fogazott szélű, három levélkéből álló, széles, sötétzöld (esetleg szürkés) levelek alkotják. Leveleit a téli fagyok károsíthatják. Virágai halványzöldek. A tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajt szereti és a félárnyékos, védett helyet.

Ahogyan láthatjuk, a hunyornak rengeteg színe és fajtája létezik, melyek túlságosan nagy gondozást nem igényelnek, mégis csodás díszei lehetnek kertünknek. Nagyon hálás növény, télálló. Ha enyhe a tél, akkor zölden telel át, és a lassan eltűnő hótakaró alól egy kis napsugár hatására gyorsan kinyújtózik, hogy megmutassa színes szirmait.

(A cikk szakmai lektora: Fülöp Attila kertészmérnök.)

Borítókép: Pixabay/MabelAmber
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek