Hogyan készítsünk esőkertet?
Hogyan készítsünk esőkertet?
Hogyan készítsünk esőkertet?A múltkor már tisztáztuk, hogy ésszerű (és természetközeli), ha ott, ahol a talaj adottságai engedik, helyben szikkasztjuk a csapadékvizet, tehát mesterségesen kialakított szikkasztó medreket készítünk, hogy a nagy mennyiségű víznek legyen ideje a talajba szivárogni. Tehát: amennyit kiveszünk a természetből, annyit forgatunk is vissza. Ha a mesterségesen kialakított szikkasztó medrekbe tereljük a vizet, s kihasználjuk a természet-adta lehetőségeket, akkor így segítjük az ökológiai együttes működését.
Ha az egyre egyenetlenebbül hulló csapadékot visszatartjuk, visszajuttatjuk a vízciklus szerinti helyére, a talajba, akkor ott megtisztul, s így jut a talajvízbe. Ezzel egyben élteti a talaj flóráját és faunáját is, a talaj táperejét és tápanyagciklusát pedig optimumon tartja. Ráadásul e módszerrel megelőzhetőek például a csatorna-kiömlések és az áradások is. A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása.
Melyik évszakban álljunk neki az esőkertnek?
Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavaszi és az őszi szezon a legideálisabb.
Milyen talaj alkalmas a művelethez?
„Nagyon fontos, hogy számításba vegyük a talaj-adottságokat!” – figyelmeztet Fülöp Attila kertészmérnök – „A löszös, homokos talajon nem ajánlott a helyi szikkasztás, s főként az épületek környezetében tartózkodjunk tőle, mert a lösz és a homok miatt a felszín alatt képződhetnek kimosódások, melyek aztán föld-beszakadást okozhatnak. Ennek következménye pedig az lehet, hogy veszélybe kerül az épület stabilitása, statikája.”
Mennyi vízzel kalkuláljunk?
A tervezéskor számításba kell vennünk, hogy az adott területre honnan érkezik a víz: a burkolt felületek (például: épületek teteje) nagyságát összeadva szükséges a kalkuláció. A székesfehérvári kertész elmondta, hogy korábban 20, mostanában pedig 100 mm-es csapadékkal kell számolnunk. Mivel az utóbbi években extrém mennyiségű csapadékot tapasztalhattunk (időszakosan), ezért fel kell készülni arra, hogy extrém esetben is jól működjön a szikkasztó.
A mm-számítás azért szükséges, mert ennek függvényében kell a meder méretét megtervezni. Lényeges szempont, hogy a medernek milyen a mélysége, hossza és szélessége, hogy be tudja fogadni az összegyűjtött vízmennyiséget. Gondolni kell arra is, hogy száraz időszakban gyorsan szikkad, nedvesben pedig kevésbé.
A meder
Miután kijelöltük a meder pontos helyét és kiszámoltuk – a vízmennyiség függvényében – nagyságát, jöhet az ásás! Figyeljünk arra, hogy a partja ne legyen túl meredek, így kaviccsal könnyebben be tudjuk majd teríteni.
A terepkialakításnál fő szempont, hogy a túlfolyó víz az épülettől, a műszaki berendezésektől eltávolodjon. Alapvető művelet a szintezés: honnan hova lejtsen, hogy a mederben maradjon majd a víz, s ha mégis túlcsordul, akkor se okozzon kárt semmiben.
A szikkasztó meder alját béleljük ki vékony fóliával, hogy a lassítsuk a víz szivárgását: a cél az, hogy visszatartsuk a nagy mennyiségű csapadékot, ne egyszerre engedjük rá a talajra. Amit a talaj nem tud egyből elnyelni, azt kihasználva kiemeljük a vizet, mint látványelemet.
Így jelenik majd meg a kertben esőzések alkalmával, mint időszakos élőhely. A vízi környezetet kedvelő rovatoknak és a madaraknak itatóként szolgál majd – miközben nem szúnyoglárva-keltető, mivel sose pang benne a víz!
Tereprendezés - növények
Fontos a meder körüli tér gyomtalanítása, talaj-előkészítése. Lazítsuk fel a talajt, töltsük fel szerves anyaggal, tápanyaggal! – Így később nem kell majd aggódnunk azért, hogy a nővényeink elsorvadnak kellő tápanyag hiányában.
A növények tekintetében számításba kell vennünk az élőhely adottságait. Olyan növényeket válasszunk, melyek az adott terület víz-, fény-, és árnyék-viszonyait szeretni fogják. Ha jól érzik magukat a helyükön, akkor igen hamar burjánzásnak fognak indulni.
Az ültetés után takarjuk le kavicsmulccsal a talajt. Fülöp Attila szerint az ágyás takarására nem alkalmas a szerves mulcs, mert elmossa az esővíz. A beültetett virágok a második évtől takarni fogják majd a talajt – amennyiben olyan növényeket választunk, amelyekkel ez a cél.
