A Székesfehérvár és Rockenbauer Pál együtt írtak tévétörténelmet
A Székesfehérvár és Rockenbauer Pál együtt írtak tévétörténelmet
A Székesfehérvár és Rockenbauer Pál együtt írtak tévétörténelmetMég 2018-ban írtunk a Székesfehérvár névre keresztelt Duna-tengerjáró hajóról, akkor írásunkban Süveges László kapitány és Papp István navigációs tiszt emlékezett vissza, milyen volt az élet a városunkról elnevezett hajó fedélzetén.
A Duna-tengerjáró hajók olyan teherhajók, melyeket arra terveztek és használtak, hogy teherárut szállítsanak a csepeli szabadkikötő és a Fekete-tenger valamint a Földközi-tenger kikötői között. Ezzel részben pótolták azt a hiányt, ami a trianoni békeszerződés következtében Magyarországot érte a fiumei tengeri kikötő elvesztésével. A Duna-tengerjárók magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű hajók voltak és a konténeres szállítás elterjedéséig sikeresen versenyeztek a vasúti és közúti szállítással és külföldi kikötőkben az áru átrakásával. Később már hosszabb, kontinenseken is átívelő utakat is teljesítettek.
A Duna-tengerjáró hajók kötelékében az első a Budapest volt, melyet 1934. augusztus 14-én bocsátották vízre. Később egyre több épült ezekből a hajókból, az 1300 tonnás Székesfehérvár a sorozat végén, 1964-ben épült, 2 darab 800 lóerős motor hajtotta, 81,5 méter hosszú és 11,4 méter széles volt, oldalmagassága 4,9 méter. A később Alba Regia névre átkeresztelt hajó legnagyobb merülése 3,1 méter volt, legnagyobb sebessége 12 csomó. A hajó keresztül-kasul bejárta a világot, 1967-ben ráadásul belekeveredett az iraki-arab háborúba, ahonnan a Szuezi-csatorna lezárása miatt csak Afrika megkerülésével, Gibraltáron át jutott haza. Hét évvel ezelőtti írásunkban erre Papp István navigációs tiszt így emlékezett vissza:
„1967. október vége felé indultunk el az Etiópiai Massala kikötőjéből. Onnan mentünk Ádenba, az már Dél-Jemen, ahol épp polgárháború volt, az angol gyarmatosítók akkor vonultak ki. Állandóan lövöldöztek! Ott álltunk fél napig Ádenban, olajat vételeztünk, meg ivóvizet, élelmiszert, de mindenki csak saját felelősségére mehetett ki. Utána Kenyába mentünk, Mombasára, ahonnan Dél-Afrikát körbehajóztuk, Cape Town-ban is kikötöttünk. Majd átvágtunk az Atlanti-óceán keleti részén, Szenegálban is kikötöttünk. A marokkói Casablancában kiraktuk a rakományt, és onnan jöttünk be újra a Földközi-tengerre. Érdekes, hogy míg az óceánon semmiféle viharba nem keveredtünk, a Földközi-tengeren, a saját tengerünkön olyan viharba kerültünk, hogy majd belegebedtünk. A spanyol Formentera szigeténél vártuk ki a végét. Miután javult az időjárás, felhúztuk a horgonyunkat, és továbbmentünk Pireusba, onnan Bejrútba, Libanonba. Ezután észak felé vettük az irányt, és úgy hajóztunk haza a Dunán.”
A Székesfehérvár az európai, arab és afrikai vizek mellett megjárta Kelet-Ázsiát és Dél-Amerikát is, de amit kevesen tudnak a városunk keresztsége alatt állt hajóról, az az, hogy a magyar televíziózás történetébe is bevonult, Rockenbauer Pálnak köszönhetően.
Rockenbauer Pál az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia-kémia szakáról érkezett a televíziózás világába. Egykori pályatársa, Kelemen Endre szavai szerint az MTV székházában, a Szabadság tér 17. szám alatt úgy „csináltak televíziót”, hogy nem voltak elődeik, nem leshették el a szakma fortélyait senkitől, így a műsor tanította a gazdáját.
Életének első és egyetlen munkahelye a Magyar Televízió lett. Az első pillanattól ő szerkesztette a természettudományos műsorokat. Kitűnő érzékkel választotta ki jól beszélő szereplőit és hatásos illusztrációit. A meghívott szakemberek sorra tapasztalhatták, hogy Rockenbauer Pál személyében olyan partnerre találtak, aki komoly tudással, szakmai háttérrel rendelkezett. Kelemen Endre meglátása szerint Rockenbauer Pál egyik titka a kreativitásában volt, hiszen nemcsak szerkesztő, hanem műsorvezető, riporter, rendező és író is volt.
Rockenbauer Pál legismertebb munkája a Másfélmillió Lépés Magyarországon és a Még Egymillió Lépés Magyarországon, a sorozatok a hazai Kék Túra útvonalát bejárva mutatták be az ország szépségeit, nevezetességeit és inspiráltak ezreket a túrázásra. Rockenbauer Pál azonban nem csupán itthon, hanem külföldön is rengeteg útifilmet forgatott, megjárta szinte valamennyi kontinenst. Ezen útjai előtt szintén ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot 1965-ben, mely a „Levante Vizén” címet kapta. Az általa vezetett forgatócsoport egy nyarat töltött a Székesfehérvár Duna-tengerjáró kereskedelmi hajó fedélzetén, végigkalandozva a Földközi-tenger keleti medencéjét. A sorozatnak köszönhetően nem csak Rockenbauer Pál, de a Székesfehérvár is örökre beírta magát a hazai televíziózás történetébe.
Rockenbauer Pál 1987. november 26-án hunyt el Katalinpuszta közelében, miután egy magányos túrája során önmaga vetett véget életének. A Székesfehérvárt és társait fokozatosan külföldi társaságoknak adták el, és az 1980-as évekre pályafutásukat befejezték. A kiváló szerkesztő-rendező-természetjáró és a városunk nevét kikötők százaiba hírül vivő hajó emléke azonban örökké él. Az 1965-ös expedíció története szerencsére könyv formájában is megjelent, az érdeklődők a Szívességből a Mediterránban címen kereshetik megmaradt példányait az antikváriumokban.
