Kis nárciszhatározó: hogy csodás virágaid legyenek!Kis nárciszhatározó: hogy csodás virágaid legyenek!
Az előző cikkben már megemlítettem, hogy a nárcisznak több mint tízezer fajtája létezik a világon. Az egyik illatosabb, a másik meg színesebb. A kertekben leginkább fehéret, sárgát vagy sárga-fehéret szoktak ültetni, de létezik narancs, pirosas és rózsaszín változat is. Vannak egészen kistermetű és kisvirágú változatok, ahogy magas, hatalmas virágot bontók is. Lehet enyhén csipkézett és dúsan fodrozott, karcsú belső tölcséres és óriásira nőtt szájú...
A költőnárcisznak fehér a virága és már a kolostorkertekben is termesztették, mert virágai hatalmasok és rendkívül intenzív az illatuk. A tazettanárciszt azért érdemes kiemelni, mert szárán 8-15 virágot is találhatunk. A kései nárcisszal köves legelőkön találkozhatunk, és késő ősszel virágzik. A csillagos nárcisz védett növény, ráadásul Magyarországon az egyetlen természetes faj. A jonquillanárciszból virágolajat préselnek Dél-Franciaországban.
Nagy kedvencem a Narcissus Replete, mely 50 cm magasra nő, barackos tónusú frottír szegélyes, egyébként halvány rózsaszínű. Az 1584-ben kitenyésztett Narcissus Cassata alacsony termetű, 25 cm magasra nő, színe élénksárga. A Narcissus Erlichirt halvány rózsaszínéről és sötétzöld leveleiről híres, míg a Narcissus Flyer minden növekedési fázisban változtatja a színét: először barackos, majd elhalványul.
Megannyi forma, méret és színárnyalat! Több száz oldal kéne ahhoz, hogy minden változatot megemlítsek, így most eltekintek ettől. E példák valószínűleg kellőképpen illusztrálták azt, hogy milyen változatos a nárcisz-família.
A nárciszt tehetjük a kertbe, egy cserépbe, dézsába. Csoportosan ültetve érvényesül a legjobban. Jól társítható más évelőkkel, egynyári növényekkel és az örökzöldek közelében is nagyon jól mutat. Remekül illik mellé a tulipán, a jácint, a krókusz...
A nárciszhagyma ültetését szeptember közepétől november közepéig ajánlatos tervezni, és a tervet megvalósítani. A legjobb az október, mert akkor már nem annyira aktívak a kártevők, de még meleg a talaj. A lényeg, hogy még a fagyok beállta előtt végezzünk a művelettel.
A hagymákat alaposan vizsgáljuk meg, mielőtt a földbe kerülnek: fontos, hogy kemény tapintásúak és épek legyenek. Ha puha, kiszáradt vagy penészes, akkor gyorsan dobjuk ki a kukába! A hagyma beszerzése után ne várjunk sokáig az ültetéssel, nehogy kiszáradjon!
A virág otthonául napos vagy félárnyékos helyet nézzünk ki. Ez lehet a virágágyásban, a sziklakertben vagy akár egy lomblevelű fa körül. Sziklakertbe a kisebb, mini fajtákat ajánlott tenni, mint például a Minnow vagy a Hawera. Szépen mutat a gyepben is, de ilyenkor vigyázni kell arra, hogy fűnyíráskor ne álljunk növekedése útjába, ne gyaluljuk le szegényt a fűvel egy magasságba rendezve!
Magas fajták esetén figyeljünk arra, hogy a kiszemelt hely szélvédett legyen. Így elkerülhetjük, hogy a szél kettétörje a növényt.
Ha megvan az optimális hely, akkor készítsük elő az ágyást! Forgassuk meg a földben az ásót és jöhet egy kis komposzt vagy istállótrágya a földhöz keverve, majd hagyjuk érni az egészet egy-másfél hónapig. Az 5-6 hetet azért kell kivárni, mert a hagymák megrohadhatnak, ha az ültetéskor trágyázunk. Hajtás után is tehetünk komposztot vagy istállótrágyát a talajba.
A hagymákat 20 cm mélyre és egymástól 10 cm távolságra dugjuk le csúcsukkal felfele. A talaj legyen jó vízáteresztésű, mivel a pangó víztől a növény elrohadhat. Ezzel szemben a homokos és lazább szerkezetű talajért nagyon hálás lesz a nárcisz!
Locsoljuk be az elültetett hagymákat, majd takarjuk le fenyőkéreggel, hogy megtartsuk a föld nedvességét és megvédjük a fagytól. Ha nem takarjuk be, akkor se lesz egyébként baja... A telet jól bírja a nárcisz, sőt, egy kis fagyra szüksége is van ahhoz, hogy tavasszal kivirágozzon.
Ha elvirágzott, akkor várjuk meg, míg elszárad, majd utána távolítsuk csak el róla az elhalt részeket. Így tud regenerálódni, és később tovább fejlődni. A hagymákat nem kell felszedni, mert szereti, ha egyhelyben maradhat, ha nem bolygatják sokat. Elég 4-5 évente leváltasztani a fiókhagymákat (a sarjak segítségével tudjuk szaporítani), és elvirágzástól őszig pihentetni a hagymákat száraz, sötét, hűvös helyen.
Ha sokáig nem szedjük fel a hagymákat, akkor elmaradhat a virágzás: a virágok helyett csak leveleket fogunk látni. Ha túl sűrűn helyezkednek el egymás mellett, annak is sok levél és kevés virág lesz a következménye. A virágtalanságnak a kártevők is okozói lehetnek, illetve a rothadás. Ilyenkor nincs más megoldás, mint megsemmisíteni a hagymát.
Előfordulhat, hogy a leveleken sárgás, barnás foltokat látunk, a virágokon pedig átlátszó pettyeket, ami a szürkerothadás jele. Erre sajnos nincsen gyógyír, a növény halálra van ítélve. Szintén menthetetlen a növény, ha a nárciszlégy kiszemelte magának. Ennek jele a virágbeszáradás, a levelek torzulása, esetenként a virágtalanság. A férgek ilyenkor eléggé aktívan dolgoznak.
A nárciszfoltosodás nevű vírusfertőzéssel sem tudunk mit kezdeni: ilyenkor a levelek fonákján foltok jelennek meg, illetve hosszanti irányban zöld vagy fehér sávok. A fonálférgek is nagy ellenségek: ha deformáltak a virágok, levelek, akkor a növényre eutanázia vár...
A tripszek támadását vissza tudjuk verni: amikor a virágon és a leveleken ezüstös fény csillan meg, majd megbarnulnak és meghalnak, akkor le kell vágni a fertőzött részeket, majd jöhet a mosógatószeres víz, mint gyógyír!
Bár most több problémát is felvázoltam a nárcisszal kapcsolatban, azért meg kell jegyezni, hogy ezek ritkán fordulnak elő, úgyhogy tényleg érdemes e virágot az otthonunkba invitálni, mert nem igényel sok törődést és csodás színekkel ajándékozza meg kertünket.
(A cikk szakmai lektora: Fülöp Attila kertészmérnök.)