Milyen szakmát ne tanuljon a gyerek?
Milyen szakmát ne tanuljon a gyerek?
Milyen szakmát ne tanuljon a gyerek?Persze éppen a felgyorsult világunknak köszönhetően ma már nem örökre elrendeltetett döntés a szakmaválasztás, és a szakemberek sem győzik az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozni. De azért nem nagy baj, ha az életbe kikerülve a gyerek nem azzal szembesül, hogy az évekig tanult szakmájában már nincs rá szükség, vagy esetleg maga a foglalkozás sem létezik, és indulhat az újratervezés.
Ugyanakkor jó ideje a mindennapjaink része az emberi munkaerő robotokkal való kiváltása, és itt most nem kell sci-fi-i magasságokba kalandozni: gondoljunk csak az önvezető autók lassú, de biztos térhódítására, vagy éppen a napokban, a Las Vegas-i éves Consumer Electronics Show (CES) előtt debütált BreadBot nevű robotra, ami (aki?) nem kevesebbet tud, mint 24 órában hat percenként elkészíteni egy kenyeret az alapanyagok összegyúrásától a pékáru polcra juttatásáig.
Az automatizáció folyamatának ráadásul csak további melegágyat kínál a pillanatnyilag leküzdhetetlennek tűnő munkaerőhiány. A KSH adatai alapján Magyarországon 2018 harmadik negyedévében újabb történelmi rekordot döntött a munkaerőhiány: összesen 87 665 meghirdetett álláshelyre nem találtak embert a munkaadók július és szeptember között. Ráadásul ez a szám folyamatos és erőteljes emelkedést mutat: 2018 első negyedévében 79 428 üres munkahely volt, de egy kicsit messzebbre nézve még inkább kicsúcsosodik a növekedés mértéke, hiszen alig két évvel korábban, 2016 harmadik negyedévében a KSH 57 826 üres álláshelyet regisztrált.
Mindezeket nézve, talán nem túlzó aggodalmaskodás a címben feltett kérdés, és az sem, ha a szülő bizonytalanul és főleg tanácstalanul vakargatja a fejét, amikor gyermeke jövője a kérdés. Mert nyilván a gyermek választ, de azért a szülő szeret, vagy legalábbis szeretne segíteni. Márpedig ez egyre nehezebb. A MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) már egy 2016-os elemzésben ötvenöt olyan foglalkozást jelölt meg a magyarországi FEOR-jegyzékben szereplő szakmák közül, amelyeknél a meglévő technológiák bevezetése esetén teljes mértékben kiváltható lenne az emberi munkaerő.
Az ötvenöt szakma közül tizennyolc az iparhoz kapcsolódik, elsősorban pedig a feldolgozóiparhoz (textilipar, élelmiszergyártás és -tartósítás) valamint a gépgyártáshoz. Tizenegy szakma az irodai munkákhoz és adminisztrációhoz tartozik, amelyek esetében a különböző számítógépes szoftverek válthatnak ki egyes munkaköröket, így például az adatrögzítést, a könyvelést vagy a különböző nyilvántartások kezelését. A logisztika és járművezetés területén tíz szakmát értékeltek kiválthatónak, így például a rakodás és szállítmányozás előkészítéséhez kapcsolódó munkákat, valamint a kötött pályás járművek vezetését.
Az automatizáció nagy mértékben érintheti az építőipart is, kilenc szakma, így például a festés, a burkolás, a kőművesség vagy a tetőfedés helyettesíthető lenne a létező technológiák alkalmazásával. A szolgáltatások területén pedig elsősorban az eladói, ellenőri, valamint a takarítói munkák kiválthatósága lehetséges.
A fentiek tükrében már nem is annyira ártatlan szenzáció BreadBot robot debütálása. Ugyanakkor – bár csak erre az egy szegmensre vonatkozóan, de egy kicsit távolabbra mutatva – az érem másik oldala is remélhetően komoly fegyvertény: talán nem csak erősen remélt illúzió, hogy a kézzel és szeretettel készített kenyér ízével nem vetekedhet még a legprecízebben beállított kenyérsütő robot produktuma sem.
További ajánlatok:
www.metal.videoton.hu/karrier
