5 évnél régebbi cikk

Kiberbűnözés: a 21. század veszélyforrása?
·TechKocka·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotójaKiberbűnözés: a 21. század veszélyforrása?
·TechKocka·Utolsó frissítés: undefined

Internet, számítógép, informatika, okostelefon. Eszközök és szolgáltatások, melyek nélkül már el sem tudjuk képzelni hétköznapjainkat. De hogy ezeknek lehetnek azon túl is veszélyei, hogy a gyerkőc mennyit nyomkodja a kütyüt, vagy éppen mennyit netezik, arra nem igazából gondolunk. Legalábbis addig nem, amíg meg nem halljuk a hírekben, hogy Székesfehérváron is lehet ennek hatása.

Míg jó pár évvel ezelőtt arról kellett győzködni a cégek, vállalkozások vezetőit, hogy mennyire fontos egy-egy vállalat életében az informatika, és hogy mennyire tudja egy jól létrehozott informatikai rendszer hatékonyabbá és precízebbé - tulajdonképpen versenyképessé - tenni az adott vállalkozást, addig napjainkban is győzködés folyik, csak most az informatikai biztonságról papolnak a szakértők.

Pár éve az ominózus WannaCry! zsarolóvírus megjelenésével kezdtük el megtanulni, hogy mi is az a kiberbűnözés. De addig, amíg ezek a hackerek csak a magánemberek gépén tárolt adatokat (családi fotók, egyetemi jegyzetek, diplomamunkák, egyéb dokumentumok) ejtették csapdába egy jól irányzott titkosító algoritmussal, addig nem igazából foglalkozott komolyabban a témával senki.

Azonban az elmúlt egy-két év és az egyre romló nemzetközi statisztikák rávilágítottak arra, hogy az internetes bűnözés egy igen komoly veszélyforrás. Vannak szakértők, akik egészen apokaliptikus szcenáriókat is vizionálnak az elkövetkezendő jövőképbe.

Kétségtelen tény, hogy a rengeteg adat, mellyel napi szinten dolgozunk, és melyek tárolása egyre nagyobb kihívás elé állítja nem csak a magánembereket, de a cégeket, intézményeket is, hatalmas felelősséggel jár. Nem véletlen mondják az informatikai cégek szakértői már évek óta, hogy napjaink legnagyobb értéke már nem a drágakövek, meg a nemesfémek, még csak nem is a Bitcoin, hanem maga az adat. Akinek a kezében van a legtöbb adat, annak a kezében van a hatalom.

Ez persze most még lehet, hogy futurisztikusan hat, de sajnos a pár évvel ezelőtti sci-fi filmekben látott - akkor még csak elgondolkodtató - folyamatok napjaink egyik legégetőbb kérdései lehetnek.

Nyilván az online ügyintézések és fizetések biztonsága érdekében a fejlesztők és a szolgáltatók mindent elkövetnek. Jól látszik ennek eredménye az online fizetés területén is. A bankkártyás fizetésekkel történő visszaélések száma igen jelentéktelen. De ahogy a hagyományos bűnözés és a bűnüldözés is egymást felváltva van jelen életünkben, ez jellemző a kiberbűnözésre is.

A hackerek motivációja és célja egyelőre bizonytalan. Az nyilvánvaló, hogy minél nagyobb galibát bírnak okozni, annál nagyobb lesz a hírértéke a tettnek. Azonban az továbbra is kérdőjeles, hogy egy komoly rendszer leállításából miként profitálhatnak. Bár az is igaz, hogy a hackerek szemében minden próbálkozás egy újabb kihívás, melyet ha sikerült abszolválniuk, akkor az - számunkra igen kétes - elismerést hozhat számukra.

Az olyan eset, mely például megesett a fehérvári Hydronál is, csak rávilágít az online világ biztonságosságára, vagyis inkább annak hiányára és veszélyére. Ezzel persze nem szeretném senkiben sem azt a hamis, túlértékelt képzetet kelteni, hogy az internet egy velejéig romlott és veszélyes dolog lenne. Azonban ahogy reggel munkába induláskor kulcsra zárjuk a lakásajtót, legalább annyira fontos az online világban is a megelőzés és a biztonság.

Persze lehet erre most sokan legyintenek: "Áh, engem ez nem érint: alig netezek, van vírusirtó a gépemen és nem vagyok netfüggő!"  - ez egészen addig állja meg a helyét, míg egy hackernek nem sikerül esetleg olyan közüzemi szolgáltató rendszerét feltörni, melynek működése napi szinten elengedhetetlen életünkhöz. Akkor már mindenki a saját bőrén érezheti a kiberbűnözés hatását. Elszigetelt esetek már hazánkban is előfordultak, elég csak a veszprémi kórház kibertámadására gondolnunk. Azonban annak nem voltak még messzemenő hatásai.

A szomorú jövő azonban az, hogy amennyiben az emberiség nem készül fel és nem fektet megfelelő figyelmet, illetve energiát az internet biztonságára, akkor a helyzet az elkövetkező pár évben rohamosan romlani fog. Hogy ez ne így legyen, ahhoz nem csak az online biztonságban jártas IT mérnökök kellenek.

Óriási felelőssége van ezekben a nagy szolgáltatóknak és intézményeknek, az állami szektort is ide sorolva. Amennyiben ezek vezetői beismerik a fenyegető veszélyt és hajlandók is tenni saját rendszerük védelméért, akkor talán a hackereknek is nehezebb dolguk lesz, és talán a jövő is biztonságosabb lehet.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek