Az internet megint a gyerekeket célozza: Momo itt van!Az internet megint a gyerekeket célozza: Momo itt van!
Az internet napjaink információs ütőere. Nehéz lenne elképzelnünk már az életet nélküle. Talán pont ez inspirálja azokat a beteg embereket, akik időről-időre visszatérő ötletként a fiatalokat zaklatják különböző formában az internet kihasználásával. Volt már ilyen korábban is. Talán pont egy éve, amikor a kék bálna néven elhíresült eset borzolta a szülőket. És most megint valami hasonló történik, csak most a Momo névre keresztelt szörny figura riogatja a még sebezhető korban lévő kiskorúakat.
A név ne tévesszen meg senkit sem, Momónak semmi köze Michale Ende hasonló nevű regényének főhőséhez. Sőt még csak a szintén Ende által kreált A Végtelen történet című klasszikushoz sem. Ez a rémisztően és ijesztően riogató figura fenyegető, követelőző és ártó szándékú, aki komoly pszichés sebeket tud ejteni a fiatalok még ártatlan és kíváncsi lelkén. A felelősség persze rajtunk szülőkön is múlik, csak hát ahhoz, hogy ilyen helyzetekben segíteni tudjunk, ahhoz el kell tudnunk jutni odáig. Sajnos ez az út cseppet sem könnyű. Sőt, jellemzően további buktatókkal van kikövezve.
Napjaink réme, Momo az üzenő alkalmazásokon keresztül támad. Pont ott, ahol a fiatalok a legkönnyebben elérhetőek.
Egy-egy személyes üzenet nyilván csak a küldő és a fogadó között van jelen, azonban pont ez az elszigeteltség jelenti a legfőbb veszélyt. Míg az internet használatát nehéz korlátozni és a legtöbb fiatal az üzenő alkalmazásokkal tartja egymással a kapcsolatot, addig ez a csatorna az egyik legkézenfekvőbb lehetősége a riogatásnak. Talán éppen ezért a Whats Up! csetelő alkalmazásban terjed Momo üzenete, de beszámolók szerint már a Facebook Messengerben is találkoztak a zaklató üzeneteivel. Az üzenet lényege minden esetben hasonló:
"Szia, Momo vagyok, három éve meghaltam, elütött egy autó. Ha nem akarod, hogy ma éjfélkor ott álljak a szobádban, az ágyad mellett, és nézzem, ahogy alszol, akkor küldd tovább ezt a levelet tovább 15 ismerősödnek. Nem hiszel nekem?
Angelina (11) azt hitte, hogy csak viccelek, és senkinek nem küldte tovább a levelet. Aztán éjszaka zajt hallott a szobája sarkában, meg akarta nézni, hogy mi az, és az a valami ráugrott, Angelinát pedig reggel holtan találták az ágyában.
Tim (15) csak 6 ismerősének küldte tovább a levelet - másnap reggelre valaki amputálta az egyik lábát és az egyik karját.
Linda (13) annyi embernek küldte el az üzenetet, amennyit kértem, rátalált az igaz szerelem, és most a barátjával egy gazdag környéken él, egy gyönyörű házban.
Ha te sem küldöd tovább az üzenetet, tudod, mi vár rád, szóval légy óvatos, és küldd tovább!"
A chat programokba érkező üzenetben félemlítik meg a fiatalokat, melynek komoly következményei lehetnek. Pszichológusok szerint egy ilyen tapasztalat felerősítheti a szorongást azokban a gyermekekben, fiatalokban, akik alapból szorongóak, s ez akár depresszióhoz is vezethet. A fenyegetés nemcsak érzelmileg hathat a fiatal internetezőkre, hanem az életük más területein is károkat okozhat, például nem tudnak koncentrálni, rosszabbul teljesítenek az iskolában, illetve nem tudnak megbízni másokban.
Tudunk tenni ellene?
A válasz egyértelmű: igen. De sok türelem, odafigyelés és beszélgetés szükséges hozzá. A megoldás kulcsa a szülő-gyermek kommunikációban rejlik. Nekünk szülőknek kell megtennünk az első lépést és nem várhatjuk meg az első ilyen szituációt. Elébe kell mennünk az internet által ránk leselkedő veszélyeknek és erről beszélnünk kell a gyerekekkel. Nyilván ehhez jó, ha a szülő és gyermek kapcsolata kiegyensúlyozott, őszinte és közvetlen. Az internet az ilyen Momók nélkül is tartogathat veszélyeket egy kiskamasz számára és az internet vagy az okostelefon tiltása csak tovább ronthat a helyzeten.
Egy folyamatos tiltásban élő gyermek úgyis megtalálja azt a lehetőséget, ahol a szülők tudta nélkül élvezheti azt, amit tiltanak előle. És ha ebben a tiltásban éri az első ilyen támadás, akkor kis eséllyel bír, hogy a szüleitől kér segítséget. Az internet biztonságos használatáról való beszélgetésnek még azelőtt meg kéne történnie, hogy a gyerek megkapja első okostelefonját, vagy hogy odaül a számítógép elé és önállóan elkezd internetezni.
A különféle számítógépre és okostelefonra telepített szűrőprogramok segítségével sokat tehetünk azért, hogy ezek az ártó hatások ne érjék el a gyermekeinket. De nyilván teljesen kiszűrni ezeket lehetetlen, ha mégis, érzelmileg felzaklató dolog történik gyerekünkkel nethasználat közben. Csak abban bízhatunk, hogy a kiskamasz egyből elmondja, és így fogunk tudni segíteni neki. Ehhez azonban érdemes partnerként kezelni a gyermeket, hogy ne féljen elmondani, ha akár az ő hibájából is történhetett ilyesmi.
Tehát a megoldás nem a netezéstől való teljes eltiltás, hanem éppen nekünk, szülőknek a tájékozódása, és a szükséges óvintézkedések megtevése.