Trianon lenyomata Székesfehérváron
Trianon lenyomata Székesfehérváron
Trianon lenyomata SzékesfehérváronA Szent István Király Múzeum Trianon-emlékoldalán jelent meg Demeter Zsófia történész írása A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei címmel. A cikk azokat a történelmi tényeket járja körül, hogyan kapták a külvárosi utcák a békediktátummal elszakított országrészek településneveit.
Az I. világháború veszteségeit és következményeit a népesség, az iparosítás, a stratégiai szerep, az infrastrukturális beruházások, a segélyek és hitelek tekintetében foglalja össze az írás, kitérve a trianoni katasztrófára és a veszteségekre való emlékezésre, ami az egész korszakot áthatotta. Az 1929. március 1-jei közgyűlésnek a névadásra vonatkozó határozatáról ezt emeli ki:
„Az Öreghegy, a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezték el, Szárazrét és Feketehegy utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.”
A teljes cikk a TRIANON 100 oldalon olvasható.
A Fehérvár Televízió a székesfehérváriakat kérdezte, hogy ők miként gondolkodnak Trianonról, az évfordulóról:
