Amikor MC Hammer megtáncoltatta a bolygót – ezt hallgatta a világ 30 éve
Amikor MC Hammer megtáncoltatta a bolygót – ezt hallgatta a világ 30 éve
Amikor MC Hammer megtáncoltatta a bolygót – ezt hallgatta a világ 30 éveUtazásunkat szokás szerint kezdjük a ködös Albionban, nézzük, hogy festett a UK Top40 listája 1990 júniusában! A hónapot a májusban csúcsra jutó Adamski és Seal közös slágere, a "KIller" kezdte az élen, de hamarosan már új listavezetőt köszöntött Nagy-Britannia vájtfülű közönsége.
A britek a zene mellett fociban is kiválóak, 30 esztendeje e két terület találkozott a hivatalos kislemezlista élén, amikor is a New Order először és utoljára elérte a listavezető pozíciót. A dal nem volt más, mint a "World In Motion", születése pedig az 1990-es olaszországi labdarúgó-világbajnoksághoz köthető. Az angol szövetség ugyanis nagyszabású kampányban igyekezett mindent bevetni a válogatott sikerességé érdekében, e kampány dala lett a "World In Motion".
A zenét a New Order, vagyis Bernard Sumner, Peter Hook, Stephen Morris és Gillian Glbert írta a népszerű komikus, Keith Allen közreműködésével. A nóta feléneklésében a válogatott tagjai is részt vettek, sőt, John Barnes, a Liverpool és a nemzeti csapat akkori kiválósága rapbetétet is faragott a dalhoz.
Érdekesség, hogy a sláger eredeti címe "E For England" volt, az angol szövetség azonban ezt megvétózta, attól tartva, hogy sokan a kor rákfenéjének tartott kábítószerre, az ecstasy-ra módosítva dúdolgatják majd. A New Order remekműve két hétig állt az élen, az angol labdarúgó-válogatott pedig a negyedik helyen végzett az olaszországi világbajnokságon.
A "World In Motion" után június közepén Sir Elton John lépett az első helyre, a pályafutása során hét angol listavezető nótát farigcsáló zenészlegenda a "Sacrifice" című nótával hódított 1990 júniusában. Az élre jutott dalai közül sorrendben ez volt a harmadik, a "Sacrifice" végül tartósan ott ragadt az élen, összesen öt hétig vezette a UK Top40 listáját.
A New Order és Elton John mögött persze további remek zenék jutottak el a Top10 szűk elitjébe. Akadt köztük olyan, amely kiválóan kezdett, hiszen új belépőként rögtön a második pozícióba ugrott, azonban érdekes módon ezt követően nem sikerült megtenni már azt az egy pici lépést, amely a csúcsot jelentette volna. Ez a dal a New Kids On The Block klasszikusa, a "Step By Step" volt, amely az erős nyitás után visszaesett, és már esélye sem volt elérni az első helyet.
Majka remek nótája óta nem titok, hogy a kilencvenes években mindenki táncolt, bár én nem láttam ózdi srácokat fejen pörögni, de tény, a break elég erősen meghódította a világot. Nem volt ez másként a slágerlistákon sem, hiszen olyan klasszikus nóták jutottak magas pozíciókba, mint például Chad Jackson és a "Hear The Drummer (Get Wicked)", amely a brit lista harmadik helyéig tolta fel a basszust.
A kiváló angol DJ (eredeti nevén Mark Chadwick) alaposan odatette a ritmust, slágere a mai napig nélkülözhetetlen darabja egy magára valamit is adó funky-partinak.
Egy csatornányival odébb, Franciaországban is Sir Elton John slágere vitte a pálmát 1990 júniusának első felében, majd az első helyet átvette egy hazai előadó. A humoristából lett énekes, Vincent Lagaf gyakorlatilag megágyazott a Scatman John későbbi sikereit hozó stílusnak, bolondos dallamát, a "Bo Le Lavabo" című dalt honorálták is a gallok, első helyre repítették a francia slágerlistán.
Ahogy egy hónappal ezelőtt már jeleztük, Németországban igen egyhangúan telt 1990 nyara az Offizielle Deutche Charts élén: a májusban trónra lépő Matthias Reim és a „Verdammt – Ich Liebe Dich” hosszú hetekre kibérelte magának az első helyet, és 16 héten át el sem mozdult onnan!
Persze ettől függetlenül volt élet a németeknél, kiváló dalok jutottak el a dobogóra vagy közvetlen közelébe. E cikksorozatban már többször érintettük a Németországból indult dancefloor stílust, ennek egyik első markáns képviselője is 1990 májusában futott be.
Két, később önállóan is szép sikereket elérő formációról van szó, akik egyesítették erőiket: a Twenty 4 Seven és Captain Hollywood közös nótája, az „I Can’t Stand It!” egészen harmadik helyig jutott. A Twenty 4 Seven később is Top10-es nótával tűnt fel a német slágerlistán, Captain Hollywood pedig 1992-ben az első helyet is megszerezte „More And More” című világslágerével.
Természetesen Adamski és Seal közös slágere, a "KIller" is befutott Németországban, jól szerepelt Madonna és a „Vogue” is, de akadt olyan nóta is, amely kimondottan az Offizielle Deutche Charts-on ért el jó helyezést.
Ha Nick Kamen neve keveseknek mond valamit, nincs nagy probléma, a brit énekes személyisége valahogy kevés nyomot hagyott a kilencvenes évek zeneőrültjeiben. Azonban akadt egy nótája, az „I Promised Myself”, amely Németországban kimondottan sikeresnek bizonyult. Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában mindössze az 50. helyig vánszorgott fel, Németországban azonban elérte az 5. helyet, Ausztriában és Svédországban pedig listavezető is volt!
Megszokhattuk, Hollandiában igen egzotikus listavezetők tűntek fel, és nem volt ez másként 1990 júniusában sem, ugyanis ekkor a Vaya Con Dios és a „What’s A Woman?” állt az élre. Stílusukban a dzsessztől a világzenén át a latin muzsikáig minden megtalálható.
A csapatot Danny Klein és baráti köre alapította 1986-ban Brüsszelben, Klein volt az egyetlen alapító, aki az együttes örökös tagja volt a Vaya Con Dios 1986 és 2014 közötti pályafutásának. 1990-es második albumukról két nagy sláger jött ki, az egyik a „Nah Neh Nah", a másik a "What's a Woman?", utóbbi Belgiumban és Hollandiában elképesztő népszerűnek bizonyult.
Menjünk tovább az Egyesült Államokba, ahol 1990 májusát Madonna és a „Vogue” zárta az élen. Júniusban aztán Madonna Louise Ciccone átadta első helyet, amelyet egy hétre Wilson Phillips és a „Hold On”, kettő hétre pedig a Roxette és az „It Must Have Been Love” vett át.
Érdekes módon azonban nem a listavezetők miatt maradt emlékezetes 1990 júniusa, hanem egy olyan dal miatt, amely mindössze a nyolcadik helyig jutott a Billboard Hot100 slágerlistáján, ugyanakkor később listavezető lett a Billboard Hot Black Singles rangsorában, első helyig menetelt Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Új-Zélandon, és vezette a European Hot100 összesített rangsorát is.
Ezek a sikerek azonban ekkor még messze voltak, MC Hammer még csak álmodozhatott erről, a „U Can’t Touch This” azonban valóra váltotta Stanley Kirk Burrell álmait. A hatalmas világslágerré avanzsáló nóta alapját Rick James egyik funky-klasszikusa, a „Super Freak” adta, a világ pedig kajálta MC Hammer pörgő hip hop muzsikáját és fergeteg táncát.
Na jó, csak egy rész kajálta, a rap keményebb képviselői lenézték az ugri-bugri stílust, és ezt nem is rejtették véka alá. Talán ez is közrejátszott abban, hogy évekkel később Stanley fiú elhagyta az MC előtagot és immár Hammer néven kicsit keményebb, gangstásabb vonalat célzott meg. A tény azonban ettől még tény marad, 30 esztendeje robbant be a könnyűzenei köztudatba a „U Can’ Touch This”, amelyen egy egész nemzedék nőtt fel.
A tengerentúli raplistán ekkoriban azért ennél keményebb nóták hódítottak: az előző hónapban uralkodó Public Enemy elköszönt az első helytől, amely így Ice Cube ölébe hullt. Ice Cube, alias O'Shea Jackson ekkor adta ki debütáló szólóalbumát, az „AmeriKKKa’s Most Wanted” pedig óriási sikert aratott (érdekesség, hogy az anyag elkészítésében a fentebb említett Public Enemy is segédkezett).
A korábbi sikercsapatából, az N.W.A.-ből viharosan kiváló Ice Cube albuma bekerült az „1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz” című könyvbe, a korong címadó nótája pedig a tengerentúli hiphop-lista élére állt. Ice Cube később sikert-sikerre halmozott, színészként, de főleg zenészként nagy ívű pályát futott be.
Ennyi fért mai időutazásunkba, folytatás egy hónap múlva, amikor 1990 júliusának legnagyobb slágereit elevenítjük fel.
