Már a madarak is pusztulnak a Velencei-tónálMár a madarak is pusztulnak a Velencei-tónál
Röviddel a posztolás után vasárnap este és hétfőn napközben végigsöpört a magyar Facebookon Homoródi Szabolcs bejegyzése. Az Agárdon élő sporthorgász posztja cikkünk írásának pillanatában több mint 300 megosztásnál jár, nem csoda. A lelkes lokálpatrióta néhány felkavaró fotót közölt a Velencei-tó nádasaiban aznap este befogott, láthatóan elcsigázott madarakról, de a képeken szereplő állatok között akad olyan is, amelyikhez már későn érkezett a segítség.
Homoródi Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a beteg állatokat a dunaharaszti állatkórházban botulizmus tüneteivel kezelik. Hozzáteszi, a sukorói Vadmadárkórházba is több madarat vittek az utóbbi időben ilyen tünetekkel. És valóban: aki felületesen átpörgeti az intézmény Facebook-oldalát, csak ebben a hónapban láthat beszámolót botulizmusból, azaz egy baktérium által termelt méreganyag következtében fellépő végzetes izombénulásból felgyógyult törpegémről és kócsagról is.
Az agárdi természetvédő szerint egyáltalán nem meglepő, ami a madarakkal történik, ugyanis a nyár eleji halpusztulás után az utóbbi hetekben ismét ellepték a Velencei-tavat a haltetemek, a vízben lévő folyamatokkal valami ismét nincs rendben. Homoródi Szabolcs úgy véli, az utóbbi napokban már meghaladta a tóból kiemelt elpusztult halak mennyisége a júniusit. A horgász megérzését a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) augusztus 21-i közleménye is megerősíti. Ebben úgy fogalmaznak, hogy "valószínűleg az állományveszteség mértéke eléri, vagy meghaladja a júniusi havária veszteségeit."
A teljes közleményt itt lehet elolvasni:
A MOHOSZ közleménye végén hangsúlyozza, hogy "a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról jó minőségű".
A lokálpatrióta szerint egyelőre nehéz megbecsülni, mennyi hal pusztulhatott el idén nyáron a tóban. Az biztos, hogy a horgászok között folyamatos téma a kevés kapás. Éppen ezért az agárdi sporthorgász társaival együtt folyamatosan keresi a választ arra, mi okozhatja a tónál kialakult helyzetet.
Az agárdi természetvédő szerint a Velencei-tó problémáira hosszú távon a két vízszintet szabályozó víztározó helyzetének rendezése lehet a megoldás. Egyelőre azonban mind a pátkai, mind pedig a zámolyi tározók vízminősége erősen kifogásolható, ezért nem is kezdték meg a tó feltöltését ezekből. De mindenekelőtt a végére kellene járni annak, hogy mi történt idén nyáron a tóval, és mi vezetett a halak és madarak tömeges pusztulásához.
– Mi csak azt szeretnénk, ha ezt a szerencsétlen tavat megmentené valaki. Aki a Velencei-tónál él, annak ez a tó a gyereke, a szeretője, a családja. Mindenki máshogy szereti ezt a tavat – teszi hozzá zárszóként Homoródi Szabolcs.
A tó helyzete nemcsak a civileket, hanem a politikusokat is foglalkoztatja. A feol.hu azt írja, hogy Tessely Zoltán augusztus 20-i beszédében kitért arra, hogy a tó jelenleg csupán 60 százalékában telített, közel 20 millió köbméter víz hiányzik a medréből. A Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos hozzátette: ha belevezethetnénk a környék összes kitermelhető és feláldozása esetén – az emberi fogyasztás biztosítását most még nem veszélyeztető – karsztvizét, akkor is csak napi 35 ezer köbméterrel számolhatnánk, ami közel 450 nap, azaz mintegy 1 év 3 hónap alatt állítaná helyre a Velencei-tó vízszintjét.
A hal- és madárpusztulással kapcsolatban megkerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is, akik rövid választ küldtek kérdéseinkre:
"Jelen pillanatban a témával kapcsolatban kollégáinknak még nincs kellő mennyiségű információjuk így jelenleg nem tudunk nyilatkozni. Az ügyet mindenképpen kivizsgáljuk."