A „koponyák hegye” Bodajkon: középkori temető kerülhetett elő?
A „koponyák hegye” Bodajkon: középkori temető kerülhetett elő?
A „koponyák hegye” Bodajkon: középkori temető kerülhetett elő?Lakossági bejelentés alapján érkezetek Bodajkra a Szent István Király múzeum szakemberei és a megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának képviselője. A Kálvária-dombon nem megszokott látvány fogadta a szakembereket: egy közműárok ásása során, emberi csontok kerültek elő a kegyhely kálváriája mentén. A mentőfeltárást megkezdték Szücsi Frigyes irányítása mellett.
"Váratlanul kerültek elő az emberi maradványok egy beruházás során. Villanykábelnek ástak árkot gépi földmunkával, amikor előbukkantak az emberi csontok a sziklás talajból. Nyilvánvalóvá vált az elején, hogy itt régészeti korú, tehát régen elhunytakról van szó, így mentőfeltárásba kezdtünk. Nem került elő korhatározó lelet, ennek ellenére arra megállapításra jutottunk, hogy ez itt
kiterjedt temetkezési hely, amit valamikor talán a középkor folyamán, legkésőbb a kora újkorban létesíthettek.
Azért gondoljuk ezt, mert egyrészt az elhunytak nagyon közel helyezkednek egymáshoz, néha több rétegben, ami a középkori templom körüli temetőkben tapasztalt állapotokra emlékeztet, másrészt mindegyik nyugat-keleti tájolású, tehát a lábuk van kelet felé, fejük nyugaton és arccal kelet felé néznek" – mondta el Szücsi Frigyes a Szent István Király Múzeum régésze.
Legalább 24 személy földi maradványait tárták fel a múzeum szakemberei. Kizárólag ott, ahol a közműárokkal kapcsolatos munkálatok a sírokat megbolygatták. Bodajk ősisége köztudott, az egyházi források is leírják, hogy már a középkorban is plébániaként üzemelt. Amikor a kapucinusok a 17. században Bodajkra kerültek, akkor találkoztak azzal a hagyománnyal, amely szerint Szent István éjnek idején idejárt imádkozni. Ez a hagyomány itt élt abban a kis közösségben, amelyik a török hódoltság után meg tudott a településen maradni.
Mórocz Tamás, bodajki plébános azt is elmondta, hogy a kapucinus források leírták egyértelműen, hogy egy középkori kápolnát építettek vissza, amelyből kegytemplomot, kegyhelyet építettek.
"Egész különleges, amit itt találtunk, hiszen erről semmilyen forrásunk nem tanúskodott, hogy a Kálvária-domb temetőként funkcionált volna.
Azt tudjuk, hogy a 20. század során voltak, akik innen szórták szét a hamvakat, illetve hogy ezt a szent helyet, mint temetkezési helyet használták.
Várjuk az eredményeket, hiszen ez bennünket is megerősíthet sok mindenben. Hozzájárulhat ahhoz, hogy Bodajk ősiségét az egyház hagyományok szemszögéből is megerősítse. Ha itt egy középkori temetőt, az ahhoz tartozó temetkezési kápolnát, vagy azt a kápolnát, amely szent helyként funkcionált és a kegyhely ősiségét jeleníti meg, találunk meg, akkor valóban még jobban kézzel foghatóvá válik, hogy ez a hely szent volt már a 18. században, és már azt megelőzően is" – fogalmazott Mórocz Tamás.
A mentőfeltárás eredményei egyre biztosabban jelzik, hogy középkori temetkezési hely nyomait őrzi a bodajki Kálvária-domb. Szücsi Frigyes a mentőfeltárást irányító régész ennek részleteiről is beszélt.
"Nemcsak a templomokat tájolták nyugat-keleti irányba, úgymond "keletelték", hanem a temetkezések is követik ezt a tájolást. Itt is ez a jellemző. A melléklet nélküliség szintén fontos, nincsenek különböző, holttestek mellé helyezett tárgyak, amiket így utólag régészeti leleteknek nevezünk, és meglepő módon nincsenek viseleti elemek sem, ám a középkorban és a kora újkorban mégis vannak olyan temetkezési helyek, ahol nem is olyan meglepő ez. Ezen adatok összessége eredményezi, hogy azt gondoljuk:
középkori eredetű temetkezési helyen állunk, ahol több száz temetkezés lehet még a lábunk alatt itt, a Kálvária-dombon"
– összegezte Szücsi Frigyes, hozzátéve, hogy ha helytálló a gondolatmenet, akkor a helyszínen lennie kell egy templomnak vagy legalább egy kápolnának.
Ennek felderítésére talajradaros vizsgálatot is végeztek a Nemzeti Múzeum munkatársai. Stibrányi Máté régész, örökségvédelmi szakember és csapata folytatja a vizsgálatokat, Klembala Zsombor geofizikus pedig a talajradar segítségével kutatott és végzett méréseket.
Ezek roncsolásmentes módszerek: régészeti feltárás nélkül van arra lehetőség, hogy különböző épületnyomokat, vagy egykori emberi beásás nyomait kimutassák a föld alatt. Meglepő módon ezek a módszerek a temetkezések kimutatására nem jók, viszont a föld alatti épített örökségünk felderítésére kiválóan alkalmasak. Amennyiben valóban Kálvária-dombon templom van, és minden feltétel kedvező ehhez a vizsgálathoz, akkor jelentős esély van arra, hogy ezt ilyen módon megtalálják.
A legrégibb magyar búcsújáró helyről és a mentőfeltárásról a Múzeum videós összeállítása ide kattintva nézhető meg.
