Fehérvárra került László Gyula Fejér vármegyét érintő hagyatékaFehérvárra került László Gyula Fejér vármegyét érintő hagyatéka
Nagy jelentőséggel bír, hogy a Fejér vármegyei feltárásnak a dokumentációja, feljegyzései most a Szent István Király Múzeumhoz kerülhettek. László Gyula hagyatékát egykori tanítványa Szentpéteri József adta át a város intézményének a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban.
Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte az eseményen, aki köszönetet mondott a város nevében Szentpéteri József régésznek, László Gyula tanítványának, hogy a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temető ásatási dokumentációját és az ahhoz kapcsolódó levelezéseket a Szent István Király Múzeum rendelkezésére bocsátja.
A hagyaték átvételéről szóló dokumentumokat Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója írta alá, aki felidézte, hogy öt évvel ezelőtt újrakezdődhetett az avar kori temető feltárása, ami szakmailag is egyedülálló. A főigazgató köszönetet mondott Szentpéteri Józsefnek a páratlan hagyaték átadásáért.
A képgalériát a múzeum közösségi oldalán lehet megnézni
"Valójában a régészet az információgyűjtésről szól, ezek nélkül az információk nélkül, ami most a múzeumba kerül, nagyjából semmit nem érnek a tárgyak. Ezekből az információkból tudunk történeteket átadni a látogatóinknak. Ezért van kiemelt jelentősége ennek a hagyatéknak, ráadásul ez egy ennyi idős dokumentáció önmagában is műtárgynak számít." - hangsúlyozta az eseményen Kovács Loránd Olivér, a múzeum szakmai igazgatója.
Ismert, hogy a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőben mintegy 1200 sír található. László Gyula a legendás régész-történész 1938-ban és 1939-ben vezette a csákberényi ásatásokat. A feltárások utolsó szakaszában a munkák a háború közeledte miatt álltak le. A Szent István Király Múzeum blogjából az is kiderül, hogy a naplóban utolsóként feljegyzett dátum 1939. szeptember 2-ára, a második világháború kitörésének másnapjára esett; a leltárkönyv szerint azonban 1939. szeptember 21-ig tartott a feltárás.
A temetőt 1936-ban találták, amikor is Lamberg Ladislaja hadikölcsönt jegyzett, ám azt a magyar állam elfelejtette visszaadni. Emiatt eladósodott a nemesi család és számos dolgot kellet értékesíteniük, köztük a birtokukhoz tartozó erdőt is. Egy König nevezetű fakereskedőnek adták el az említett területet, aki Csákberényből Bodajkra egy keskeny nyomtávú kis iparvágányt épített, ekkor találtak rá a temetőre.
"A Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőt a hatodik-hetedik században használták, de több jel utal arra, hogy a nyolcadik-kilencedik századi sírok a még feltáratlan részén helyezkednek el. Az igazi jelentősége a temetőnek abban rejlik, hogy egy egészen különleges népesség lakott a térségben, ugyanis ők részben romanizált kultúrájú, részben pedig germán kulturális identitást mutató népesség voltak. A megtalált leletanyagból, fegyveres temetkezésekből, illetve lovassírokból az is kiderült, hogy ugyanúgy jelen volt a keleti-sztyeppei vezetőréteg, akik a hatalmat gyakorolták" - árulta el Szücsi Frigyes régész.
Mindez izgalmas kérdéseket vet fel, amit folyamatosan vizsgálnak a szakterület kutatói. Egyre inkább úgy látják a szakemberek, hogy az avar kori nép leszármazottjai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején, és így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek.
A kutatásoknak lendületet ad, hogy mintegy 80 évvel László Gyula feltárását követően 2019 óta a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes ásatásvezető régész iránymutatása mellett folyamatos kutatómunkát, tervásatásokat végeznek Csákberényben, amik újabb és újabb eredményeket hoznak.
Jelenleg 540 sír van feltárva, László Gyuláék a 452. sírig jutottak el, a többit már a Szent István Király Múzeum munkatársai tárták fel és közben felfedeztek még egy avar kori temetőt, szemben az Orondpusztaival, a völgy túloldalán, az un. aratószérűi temetkezési helyet. Szücsi Frigyes elmondta, hogy várhatóan jövőre be is fejezik a feltárását, és ez lesz Fejér vármegye második olyan temetkezési helye, amit teljesen feltártnak minősíthetünk.