Fehérvárra került László Gyula Fejér vármegyét érintő hagyatéka
Fehérvár Médiacentrum fotója
Szent István Király Múzeum
Fehérvárra került László Gyula Fejér vármegyét érintő hagyatéka

A Szent István Király Múzeumhoz került László Gyula hagyatéka, amely a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temető ásatási dokumentációját és az ahhoz kapcsolódó levelezéseket tartalmazza. A hagyatékot Szentpéteri József, egykori tanítványa adta át a fehérvári intézménynek.

Nagy jelentőséggel bír, hogy a Fejér vármegyei feltárásnak a dokumentációja, feljegyzései most a Szent István Király Múzeumhoz kerülhettek. László Gyula hagyatékát egykori tanítványa Szentpéteri József adta át a város intézményének a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban.

 Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte az eseményen, aki köszönetet mondott a város nevében Szentpéteri József régésznek, László Gyula tanítványának, hogy a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temető ásatási dokumentációját és az ahhoz kapcsolódó levelezéseket a Szent István Király Múzeum rendelkezésére bocsátja. 

A hagyaték átvételéről szóló dokumentumokat Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója írta alá, aki felidézte, hogy öt évvel ezelőtt újrakezdődhetett az avar kori temető feltárása, ami szakmailag is egyedülálló. A főigazgató köszönetet mondott Szentpéteri Józsefnek a páratlan hagyaték átadásáért.

A képgalériát a múzeum közösségi oldalán lehet megnézni

"Valójában a régészet az információgyűjtésről szól, ezek nélkül az információk nélkül, ami most a múzeumba kerül, nagyjából semmit nem érnek a tárgyak. Ezekből az információkból tudunk történeteket átadni a látogatóinknak. Ezért van kiemelt jelentősége ennek a hagyatéknak, ráadásul ez egy ennyi idős dokumentáció önmagában is műtárgynak számít." - hangsúlyozta az eseményen Kovács Loránd Olivér, a múzeum szakmai igazgatója.

Ismert, hogy a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőben mintegy 1200 sír található. László Gyula a legendás régész-történész 1938-ban és 1939-ben vezette a csákberényi ásatásokat. A feltárások utolsó szakaszában a munkák a háború közeledte miatt álltak le. A Szent István Király Múzeum blogjából az is kiderül, hogy a naplóban utolsóként feljegyzett dátum 1939. szeptember 2-ára, a második világháború kitörésének másnapjára esett; a leltárkönyv szerint azonban 1939. szeptember 21-ig tartott a feltárás. 

A temetőt 1936-ban találták, amikor is Lamberg Ladislaja hadikölcsönt jegyzett, ám azt a magyar állam elfelejtette visszaadni. Emiatt eladósodott a nemesi család és számos dolgot kellet értékesíteniük, köztük a birtokukhoz tartozó erdőt is. Egy König nevezetű fakereskedőnek adták el az említett területet, aki Csákberényből Bodajkra egy keskeny nyomtávú kis iparvágányt épített, ekkor találtak rá a temetőre.

"A Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőt a hatodik-hetedik században  használták, de több jel utal arra, hogy a nyolcadik-kilencedik századi sírok a még feltáratlan részén helyezkednek el. Az igazi jelentősége a temetőnek abban rejlik, hogy egy egészen különleges népesség lakott a térségben, ugyanis ők részben romanizált kultúrájú, részben pedig germán kulturális identitást mutató népesség voltak. A megtalált leletanyagból, fegyveres temetkezésekből, illetve lovassírokból az is kiderült, hogy ugyanúgy jelen volt a keleti-sztyeppei vezetőréteg, akik a hatalmat gyakorolták" - árulta el Szücsi Frigyes régész.

 Mindez izgalmas kérdéseket vet fel, amit folyamatosan vizsgálnak a szakterület kutatói. Egyre inkább úgy látják a szakemberek, hogy az avar kori nép leszármazottjai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején, és így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek.

A kutatásoknak lendületet ad, hogy mintegy 80 évvel László Gyula feltárását követően 2019 óta a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes ásatásvezető régész iránymutatása mellett folyamatos kutatómunkát, tervásatásokat végeznek Csákberényben, amik újabb és újabb eredményeket hoznak. 

Kapcsolódó
Előbb egy emberi koponyát, majd egy egész avar kori temetőt fedeztek fel Csákberénynél

Földmunkákat végeztek Csákberény határában, amikor az egyik munkás emberi koponyát fedezett fel. A régészek mentőásatást végeznek a területen és izgalmas felfedezésre jutottak: egy újabb, nagy kiterjedésű avar kori temetőt azonosítottak.

Jelenleg 540 sír van feltárva, László Gyuláék a 452. sírig jutottak el, a többit már a Szent István Király Múzeum munkatársai tárták fel és közben felfedeztek még egy avar kori temetőt, szemben az Orondpusztaival, a völgy túloldalán, az un. aratószérűi temetkezési helyet. Szücsi Frigyes elmondta, hogy várhatóan jövőre be is fejezik a feltárását, és ez lesz Fejér vármegye második olyan temetkezési helye, amit teljesen feltártnak minősíthetünk.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek