Nyolcvan év után folytatódik az avar kori temető feltárásaNyolcvan év után folytatódik az avar kori temető feltárása
Nyolcvan év után újraindult a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temető feltárása. Három héten keresztül dolgoztak a Szent István Király Múzeum régészei és szakemberei a területen. Fejér megyéből és a Pest megyei Közösségi Régészeti Egyesülettől is érkeztek önkéntesek a feltárás helyszínére, hogy a régészek munkáját segítsék.
“Ezt a temetőt 1936-ban találták, amikor is Lamberg Ladislaja hadikölcsönt jegyzett, ám azt a magyar állam elfelejtette visszaadni. Eladósodtak, és el kellett adni az erdőt König nevű fakereskedőnek, aki Bodajkra Csákberényből keskeny nyomtávú kis iparvágányt épített, és akkor találták ezt a temetőt. Akkor az ezerkétszáz sírból négyszázötvenkettő sírt tártak fel - a később legendássá vált régész professzornak, László Gyulának jutott a feladat. 1939-ben a háború közeledte miatt a munkák leálltak, és most sikerült folytatni” - tudtuk meg Vécsei Lászlótól, Csákberény polgármesterétől.
Voltak olyan sírok, amelyeket nem kíméltek a sírrablók, de olyan sírokra is bukkantak amelyeket nem bolygatott az elmúlt évszázadok során senki: egyes csontvázak szinte teljesen épen kerültek elő.
A temetőhöz település is tartozik, amely a szakemberek szerint a temetőtől fél-egy kilométer sugarú körben helyezkedhet el, de még eddig nem akadtak a nyomára.
“Maga a temető avar kori a hatodik-hetedik századig használt temető, de nem ez az igazi jelentősége, mert van ilyen temető több is, hanem az, hogy itt egy egészen különleges népesség lakott, akik ide temetkeztek: ők romanizált kultúrájú népesség voltak. Ugyanúgy meg volt itt a keleti-sztyeppei-vezetőréteg, akik a hatalmat gyakorolták lovassírokkal, fegyveres temetkezésekkel, de itt van ez a romanizált kultúrájú köznép, akiket vizsgálunk: kik lehetnek ők? Mi ebben a népességben a késő római lakosság leszármazottjait sejtjük, de vannak erre más elméletek is arról, hogyan kerülhettek ők ide”- tájékoztatott Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze.
Egyre inkább úgy látják a szakemberek, hogy az avar kori nép leszármazottai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején, és így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek.
Az ezerháromszáz éves avar kori temető területén a mostani szezonban közel ötven sír feltárására volt lehetőség az elmúlt három hétben. A tervek szerint a jövő nyáron folytatják majd a munkát. Kiemelkedő jelentősége miatt szeretnék a temető teljes egészét feltárni.
Az ásatásról a Fehérvár Televízió készített bővebben anyagot:
