5 hónapnál régebbi cikk

Csákberényi ásatás: sírrablók, kettős temetkezés nyomai és késő avar kori leletek
·Történelemrégészet·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pál Loránd
Csákberényi ásatás: sírrablók, kettős temetkezés nyomai és késő avar kori leletek
·Történelemrégészet·Utolsó frissítés: undefined

50 veszélyeztetett sír feltárásán dolgoznak a Szent István Király Múzeum tervásatásán. Csákberényben izgalmas eredmények körvonalazódnak: kettős temetkezés nyomaira bukkantak, megvan a temető széle és sikerült megfogni az avar kor legkésőbbi régészeti horizontját, ami a 9. századra keltezhető.

Második hete végzik a feltárást Csákberényben, ahol tavasszal egy újabb avar kori temető nyomaira bukkantak a régészek. Akkor egy koponyát találtak a területen dolgozó munkások, amit kimosott a víz. A véletlennek köszönhetően egy újabb nagy kiterjedésű avar kori temetőt sikerült azonosítani.

Szücsi Frigyes vezetésével a tervek szerint az 50 látszódó sírt szeretnének feltárni, mert ezek nagyon közel helyezkednek el a felszínhez. Célja volt az ásatásnak az is, hogy megtalálják a temető szélét.

„Lényegében a 9. századi sírok jelzik a legkésőbbi használati idejét a temetőnek. Sikerült megtalálnunk az avar kornak a legkésőbbi régészeti horizontját, amit meg tudunk még fogni. Ez a 9. századra keltezhető. Nagyon úgy néz ki, hogy megvan a temető két széle is” mondta el Szücsi Frigyes.

Innen alig több mint 1 kilométerre helyezkedik el a Cobácai-patak túloldalán az orondpusztai avar kori temető. Ahova a 6-7. században temetkeztek, az úgynevezett kora és közép avar korban. A tavasszal felfedezett újabb avar kori temetőben azonban jóval későbbről a 8. századból és a 9. századból (azaz a késő avar korból) származnak a leletek.

Beszédes leletek a 9. századból

Izgalmas leletek került elő. Az ásatás helyszínén Szücsi Frigyes vezetett körbe minket. A 9. századi sírt is megmutatta. A férfi viselete árulkodott minderről.

„Az öv végét díszítő bronzszíjvég liliomdíszes. Ez a legkésőbbi díszítésmódja az avar övgarnitúráknak. Valamikor a 8. század végétől jellemző, és inkább a 9. század első harmadának az időszakát jelzi. Nagyon jól beleillik a képbe a mellette levő sír is, ahol egy hölgyet temettek el. Meg tudom majd mutatni, hogy spirálcsüngős fülbevalója van, ami ugyanerre az időszakra keltezhető. Joggal állíthatjuk azt, hogy sikerült ezen a részen megfogni ezt a 9. századi periódust” magyarázta a régész.

Ez azért is különleges, mert egy nagyon nehezen megfogható időszakról van szó, amiről nincsenek írott forrásaink. Nem tudjuk pontosan, hogyan képzeljük el a magyar honfoglalás előtti időszakot, hogy mi volt itt, amikor megérkezik Árpád népe.

„Ha ezek az emberek nem is, de talán a fiaik, vagy az unokáik egészen biztosan találkoztak Árpád népével. Ezt is vizsgáljuk. Mivel nagyon konzervatív divat jellemzi ezt az időszakot az sem kizárt, hogy ezek a sírok  ez a régészeti horizont egészen a 10. századig keltezhető itt a Dunántúlon. Azaz az Árpádék általi birtokbevételéig. Egyelőre ez kérdés a kutatásban, de pont ezek a helyi eredmények, illetve a mikro-regionális vizsgálatok segíthetnek a továbblépésben, hogy ezekre a kérdésekre választ tudjunk adni” - összegezte Szücsi Frigyes.

Koporsós temetkezés nyomai

A mi régiónkban ritkaságszámba megy, hogy a koporsó faanyaga megmaradjon. Általában egy humusszá változott lenyomatát lehet megtalálni a feltárásoknál. A csákberényi ásatáson feltárt sírnál megfigyelhető, hogy az emberi váz mellett megmaradt a koporsó oldalsó deszkája a két szélen. Ez már vizsgálati anyag lehet a dendrokronológusoknak is.

„Abban reménykedünk, hogy legalább egy fafajta meghatározást és nagyon szerencsés esetben  ha megfelelő számú faévgyűrűt meg tudnak benne figyelni akár egy időrendet is mutathat nekünk. Ez óriási segítség lenne, mert kiegészíthetik és pontosíthatják a régészeti időrendünket” tette hozzá az ásatás vezetője.

Kapcsolódó
Kezdődik az újabb avar kori temető feltárása Csákberényben

Hétfőn indul a tervásatás Csákberényben, abban a nagy kiterjedésű avar kori temetőben, amit májusban azonosítottak a Szent István Király Múzeum szakemberei. Az ásatás nyitott és látogatható az érdeklődők számára. A közösségi régészeti program keretében többen segítőként csatlakoztak a csapathoz.

Kettős temetkezés nyomaira bukkantak

Más érdekesség is előkerült: kettős temetkezés nyomaira bukkantak a régészek. Ez a temetkezési forma nem elterjedt, mindig izgalmas kérdéseket vet fel. Nem lehet tudni, hogy miért került egy sírba két felnőtt ember. Mi okozta a halálukat? Miért kellett őket egy sírkamrába temetni?

Erre is keresik a magyarázatot. Miután a teljes sírt kibontják, biztosan lehet majd tudni, hogy milyen nemű embereket temettek el. Ha látszódnak a koponyák, a medencecsontok akkor azok alapján biztosat tud mondani az antropológus.

Egyébként maga a sír nagyon gazdag lehetett, de sajnos látjuk azt, hogy az emberi gonoszság az kortalan. A sírrablók valószínűleg még a 9. század folyamán feldúlták a sírt.

„A csontok elhelyezkedéséből tudunk következtetni a bolygatás időpontjára. Látjuk azt, hogy a csontok összevissza vannak, tehát az inak nem tartották már össze a csontokat. Valamennyi idő mindenképp eltelt a temetés után 10-15 év minimum amikor sor került a sírrablásra. Nincsenek viszont rablóárkok. Ez azt jelenti, hogy a sírrabló pontosan tudta, hova kell ráásnia. Ez kijelöli a rablás időpontjának a legkésőbbi határát, mert még látszódnia kellett sírjelölésnek, valamilyen sírhantnak esetleg kopjafának. Ez behatárolja egy talán 80-100 évben a felső időpontját a rablásnak. Azt gondolom, hogy sírt valamikor a 9. században rabolták ki” árulta el Szücsi Frigyes.

Még több részlet videós beszámolónkban:

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek